Alföld | |
---|---|
lógott. Alfold, Nagyalfold | |
Elhelyezkedés | |
47°00′00″ s. SH. 20°30′00″ K e. | |
Országok | |
Alföld | |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Alföld [1] [2] ( Hung. Alföld (Nagyalföld [3] , horvát Panonska nizina , Rum. Câmpia Tisei , szlovák. Veľká dunajská kotlina , szerb. Panonski fables , ukrán. Nagy Alfeld ) vagy a Nagy Magyar Alföld [4] - a Közép-Duna-síkság legnagyobb része, a Dunától keletre , elsősorban Magyarországon (Magyarország összterületének kb. 100.000 km²-éből az Alföld 52.000 km²-t foglal el), valamint Kelet - Szlovákiában Alföld a Kassa régióban , Délnyugat- Ukrajna ( Kárpátaljai alföld ), Nyugat- Románia (Kelet - Bánság ), Észak- Szerbia ( Vajdaság és Nyugat - Bánság ), Kelet- Horvátország .
Hungból fordítva. Alföld - alföld. Lapos síkság, túlnyomórészt lösszel borított , termőfölddel felszántott termőfölddel. A Tisza és mellékfolyója a Körös folyik át a középső részen , nagy városok találhatók itt: Magyarországon Szeged , Kecskemét és Debrecen , Horvátországban pedig Eszék , Slavonski Brod és Vukovár .
Az Alföld Magyarország három nagy bortermelő területének egyike, amely kisebb régiókra tagolódik (többek között Kunshag , Chongrad ) [5] .
Az Alföld földrajzi területei közül kiemelkedik az üres Hortobágy ( Közép-Európa legnagyobb sztyeppje, az eurázsiai sztyeppek exklávéja [6] ) és a Bugats, a Nirsheg- felvidék .
Az alföldi természetet és néphagyományokat Franz Mora , Moritz Zsigmond és Petőfi Sándor művei ismertetik .
Magyarország földrajzi régiói | |
---|---|
Nyugat-magyarországi határvidék |
|
Kishalföld |
|
Dunántúl |
|
Dunántúli-hegység |
|
Dunántúli dombság |
|
Észak-magyarországi hegyek |
|
Alföld |
|