Észak-magyarországi hegyek

Észak-magyarországi hegyek
lógott.  Eszaki-közephegyseg
Kilátás a Hawash-hegyre (599 m), a Mátra -hegységre
Jellemzők
Négyzet	13000 (csak magyar rész) km²
Legmagasabb pont
legmagasabb csúcs	Kekesh
Legmagasabb pont	1014 m
Elhelyezkedés
47°53′00″ s. SH. 19°57′00″ e. e.
Ország	Magyarország
Észak-magyarországi hegyek
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Az Északi-magyarországi hegység ( néha Északkelet-magyarországi hegységnek, Északkeleti-hegységnek, Észak-magyarországi fennsíknak, a Hung. Északi-középhegységben az Észak-magyarországi Felföldnek nevezik ) [1] [2] Magyarország  északi hegyvidéki része . Egyetlen földrajzi régiót alkot a Magyarországgal szomszédos szlovákiai Matransko-Slansky régióval . Ezek együtt különálló egységes geomorfológiai területet alkotnak a Nyugati-Kárpátokon belül . A hegység egész Északkelet-Magyarországon, a magyar-szlovák határ keleti részén, a Dunakanyartól Eperjesig terjedő széles sávban húzódik .

Regionalizáció

Az Észak-magyarországi hegység régiója a következő geomorfológiai régiókat tartalmazza.

• Börzsöny [3] ( magyar Börzsöny ) + Burda (Szlovákia)
• Gödölői -dombság ( magyar Gödöllői-dombság )
• Cherhat [3] ( magyarul Cserhát - szó szerint " tölgy hátul ", ahol "Cser" - osztrák tölgy és "hát" - hátul )
• Kerület Karanch – Medves + Cerova- fennsík (Szlovákia)
• Mátra [3] ( magyar Mátra )
• Bükk [3] ( Hung. Bükk vagy " Bükk hegység " - szó szerint Bükk (hegység) )
• Zempléni-hegység , vagy Tokay-hegység ( magyarul: Zempléni-hegység, Tokaji-hegység )

A szlovákiai Matra-Slanets régióhoz tartozó hegyvonulatok:

• Slanské vrchy ( szlovákul: Slanské vrchy )
• Zemplinske Vrchy ( szlovákul: Zemplínske vrchy )

Leírás

Az észak-magyarországi hegység a Böržony -hegységből indul ki , a Dunakanyar szomszédságában, ahol találkozik a Dunántúli-hegységgel . A Böržon-hegység körülbelül 600 km²-es területen található, főleg vulkáni eredetű. A legmagasabb pont a Ciovanosh -hegy (938 m).

A keleti melletti hegység a Cserhat , amely ugyanolyan geológiai jellemzőkkel rendelkezik, mint Berzhen. Az erózió itt hangsúlyosabb: Cerhat többnyire dombos, az észak-magyarországi hegység legalacsonyabb része. A legmagasabb pont itt a "Nasai" (654 m).

A következő masszívumban, a Mátrában található Kekesh , az egész régió legmagasabb pontja 1014 méter magasan . A teljes Mátra-hegység átlagos magassága azonban mindössze 600 méter, kevesebb, mint a szomszédos Bukkáé . A Mátra is vulkáni eredetű.

A Bükk mészkőhegység; Magyarországon a legmagasabb átlagos magasságú. Gazdag barlangokban, amelyek egy része az ókorban is lakott volt.

Az Aggteleki-barlangvidék vagy "Aggteleki-karszt" a magyar-szlovák határon átívelő geológiai képződmény, amelyen az UNESCO Világörökség része : az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt-barlangok , valamint a Magyar Aggteleki Nemzeti Park található . Itt található Magyarország legnépszerűbb barlangja, a Baradla .

A Zempléni-hegység szintén vulkáni eredetű; az itteni jó talajminőség hozzájárult a szőlőtermesztés fejlődéséhez .

Érdemes megjegyezni, hogy a Kekes az Észak-magyarországi hegység legmagasabb csúcsa Magyarországon. Ha ezt a régiót a szlovákiai Matra Slanets régióval együtt tekintjük (és geológiai értelemben egyetlen geomorfológiai képződményt alkotnak), akkor a legmagasabb csúcsnak a Szlovákiában található, 1092 méteres Shimonka -hegyet kell tekinteni.

A régió természeti erőforrásai

• Barnaszén
• termékeny talajok
• Faipari
• Mészkő
• Szőlőművelés

Nemzeti parkok

• Aggteleki Nemzeti Park (alapítva 1985)
• Bükki Nemzeti Park (1976-ban alapították)
• Duna-Ipoy Nemzeti Park (1997-ben alapították)

Természetvédelmi területek

• Hollokyo (1977 óta)
• Kelet-Cserhat (1989 óta)
• Karanch-Medvesh (1989 óta)
• Matra (1985 óta)
• Tarnavidek (1993 óta)
• Lazberts (1975 óta)
• Tokay-Bodrogzug (1986 óta)
• Zemplin (1984 óta)

Képek

• Matra

• Aggteleki Nemzeti Park - Baradla - barlang

• A legmagasabb csúcs, Kekesh

Linkek

1. ↑ Gercsák Gábor. Magyar földrajzi nevek angol nyelvű kiadványokban (nem elérhető link) . Studio Cartologica . Eötvös Loránd Tudományegyetem (2002). Letöltve: 2015. június 23. Az eredetiből archiválva : 2012. március 20. (határozatlan) 
2. ↑ Gercsák Gábor. Magyar tájnevek angol fordítása  (Hungarian)  (unavailable link) . Fasciculi Linguistici / Series Lexicographica . Eötvös Lorand Tudományegyetem (2005). Letöltve: 2015. június 23. Az eredetiből archiválva : 2012. március 20.
3. ↑ 1 2 3 4 Magyarország térképsorozata (elérhetetlen link) . Archiválva az eredetiből 2007. október 7-én. (határozatlan)