Hortobágy

Az 1936-os magyar filmhez lásd: Hortobágy (film)

Hortobágy
lógott.  Hortobágyi Nemzeti Park
Kilenc íves híd
IUCN II. kategória ( Nemzeti Park )
alapinformációk
Négyzet	80 135 ha
Az alapítás dátuma	1973
Elhelyezkedés
47°36′ é. SH. 21°06′ hüvelyk e.
Ország	Magyarország
hnp.hu ​(  magyar) ​(  angol)
Hortobágy
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

UNESCO Világörökség 474 rus . • angol. • fr.

A Hortobágy [1] ( Magyar Hortobágyi Nemzeti Park, [ hortobaɟʲi nɛmzɛti pɒrk]) nemzeti park Magyarországon , az Alföldön , Hajdu-Bihar megyében , valamint egy hasonló nevű kisközség a területén.

Általános információk

A Hortobágy a Tiszától keletre, Debrecentől és Hajdúsagtól 40 kilométerre nyugatra fekszik . Több mint 800 km² területet foglal el, ezzel Magyarország legnagyobb védett területe. A Hortobágy Magyarország legrégebbi nemzeti parkja, 1973 -ban alakult . 1999-ben felvették az UNESCO Kulturális Világörökség listájára .

A park jelképe az 1833-ban épült, 167 méter hosszú Kilencívű híd . A kilencíves híd az egyik leghosszabb Magyarországon, és nem a folyón, hanem a mocsáron épült. A híd mellett található egy charda (csárda), amely mintegy 300 éve épült a Budáról Erdélybe vezető ősi Sóúton . A mángold egy néprajzi kiállításnak ad otthont.

A parkban számos múzeum található:

• Hortobadia Parasztélet Múzeuma
• "Hortobády Kersin" Múzeum a "Hortobágyi Nemzeti Park képekben" és a "Ragadozómadár-védelem" kiállításokkal
• Kapuház "Salkahalmi"

Természet

A park területe lapos domborzatú, sztyeppék és szoloncsak legelők foglalják el. A talaj főleg hordalékos homokból áll. Vannak kis tározók, mocsarak és tölgyesek. A növényzet a sztyeppre jellemző. Hortobágy a hatalmas pusztai sztyeppe régió része , amelyet azonban mára nagyrészt mezőgazdasági célokra hasznosítottak, így az eredeti és érintetlen sztyepp csak a parkban látható.

Hortobadi éghajlata kontinentális és száraz. Az évi csapadék mennyisége körülbelül 500 mm. Nyáron nagyon meleg van a parkban, gyakran fúj az erős szél, és néha tornádók alakulnak ki . Hortobadyban nyáron gyakran megfigyelhető délibáb . Az átlagos tengerszint feletti felszínmagasság 92 m. Legmagasabb pontja a Burek-hegy ( Bürök-halom ) - 105 m.

A modern nemzeti park területe ősidők óta legelőként szolgálta a helyi lakosságot. Máig fennmaradt az itt élő ázsiai bivaly , magyar szürkemarha , racka fajtájú kecske és juh állománya , melyek száma a XX. A hortobadi lótenyésztésnek is nagy hagyománya van, Mate faluban van egy ménes , ahol több mint három évszázada tenyésztik a nóniusz lovakat. Minden év júniusában a park ad otthont a Lófesztiválnak, amely nagyszámú turistát és lóbarátot vonz.

A parkban 342 madárfaj él, 152 faj fészkel itt. A park legjelentősebb madarai közé tartozik a daruk , túzok , gém , hosszúlábú sas stb.

A 20. század elején a Tisza holtágaiból kialakult, magyar mérnökök által mesterségesen kiegyenesített szikes mocsarak helyén tóláncot hoztak létre, amelyben halak szaporodnak.

A magyar étel „ Hortobágyi palacsinta ” elnevezésének semmi köze a régióhoz, marketingfogásként jelent meg [2] .

Jegyzetek

1. ↑ Földrajzi enciklopédikus szótár: Földrajzi nevek / Ch. szerk. A. F. Tryosnyikov . - 2. kiadás, add. - M .: Szovjet Enciklopédia , 1989. - S. 530. - 592 p. - 210 000 példány.  - ISBN 5-85270-057-6 .
2. ↑ Listaintézet: Hortobágyi Palacsinta

Linkek

• A Hortobágyi Nemzeti Parkról a hungary-ru-n
• A Hortobágyi Nemzeti Parkról a hungary.org oldalon (elérhetetlen link) . Az eredetiből archiválva : 2007. október 11. (határozatlan)