A " Leningrádi régió közigazgatási-területi szerkezetéről és megváltoztatásának eljárásáról " szóló törvény szerint az Orosz Föderáció tárgya közigazgatási-területi egységeket foglal magában [1] :
Ugyanezen törvény szerint közigazgatási régiók (a települési körzetekkel egybeeső határokon belül) és közigazgatási körzetek vannak megadva.
2006. január 1-jétől a helyi önkormányzati reform eredményeként önkormányzatok alakultak. A közigazgatási-területi egységek határai, kivéve a közigazgatási körzetet, és a Leningrádi Terület településeinek határai a törvény szerint most egybeesnek [1] , azonban sem közigazgatási körzetek, sem közigazgatási körzetek nem alakultak ki.
A régió közigazgatási központja Szentpétervár városában (nem része a régiónak), 2021 óta pedig Gatchinában [2] .
Összesen 2020. január 1-ig 205 település alakult a régióban :
Nem. | Név | Zászló | Címer | OKTMO kód | Terület, km² [3] [4] | Népesség, emberek [5] (2021) | Népsűrűség , fő/km² | GPU-k száma | Közös vállalkozások száma | közigazgatási központja |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Önkormányzati területek | ||||||||||
egy | Boksitogorszkij | 41 603 | 7201.74 | ↗ 51 751 | 7.19 | 3 | négy | Boksitogorszk városa | ||
2 | Volosovszkij | 41 606 | 2680,53 | ↘ 50 376 | 18.79 | egy | 6 | Volosovo városa | ||
3 | Volhovszkij | 41 609 | 5124,65 | ↘ 80 768 | 15.76 | 3 | 12 | Volhov városa | ||
négy | Vszevolozhsky | 41 612 | 2945,00 | ↗ 519 360 | 176,35 | tíz | 9 | Vsevolozhsk városa | ||
5 | Vyborgsky | 41 615 | 7546.04 | ↘ 196 905 | 26.09 | 7 | 5 | Viborg városa | ||
6 | Gatchina | 41 618 | 2891,81 | ↗ 263 942 | 91.27 | 6 | tizenegy | Gatchina városa | ||
7 | Kingisepp | 41 621 | 2907.14 | ↗ 84 937 | 29.22 | 2 | 9 | Kingisepp városa | ||
nyolc | Kirishi | 41 624 | 3045,30 | ↘ 60 865 | 19.99 | 2 | négy | Kirishi város | ||
9 | Kirovszkij | 41 625 | 2590,46 | ↗ 109 506 | 42.27 | nyolc | 3 | Kirovsk városa | ||
tíz | Lodeynopolsky | 41 627 | 4910,95 | ↘ 27 851 | 5.67 | 2 | 3 | Lodeynoye Pole városa | ||
tizenegy | Lomonoszovszkij | 41 630 | 1919.17 | ↗ 79 079 | 41.2 | négy | tizenegy | A helyi önkormányzatok elhelyezkedése - Lomonoszov ( Szentpétervár része ) | ||
12 | Luga | 41 633 | 6006,00 | ↗ 76 969 | 12.82 | 2 | 12 | Luga városa | ||
13 | Podporozhsky | 41 636 | 7705.50 | ↘ 26 147 | 3.39 | négy | egy | Podporozhye városa | ||
tizennégy | Priozersky | 41 639 | 3597.03 | ↘ 57 597 | 16.01 | 2 | 12 | Priozersk városa | ||
tizenöt | Szlancevszkij | 41 642 | 2191.09 | ↗ 45 902 | 20.95 | egy | 6 | Slantsy városa | ||
16 | Tikhvinsky | 41 645 | 7018,00 | ↘ 67 475 | 9.61 | egy | nyolc | Tikhvin város | ||
17 | Tosnensky | 41 648 | 3655,97 | ↗ 136 200 | 37.25 | nyolc | 5 | Tosno városa | ||
városi kerület | ||||||||||
tizennyolc | Szosznovoborszkij | 41 754 | 71,98 | ↘ 65 367 | 908.13 | - | - | Sosnovy Bor városa |
Az alábbiakban a régió összes településéről (községéről) [1] és a 2006. január 1. előtt létező közigazgatási-területi képződményeknek való megfeleléséről közölünk információkat, települési körzetenkénti megoszlással.
A városi települések vastag betűvel vannak szedve .
A boksitogorszki önkormányzati körzet 3 városi és 4 vidéki települést foglal magában, amelyek 261 települést foglalnak magukban.
Település ( önkormányzat ) |
OKTMO kód |
n szám . P. |
admin. központ |
Közigazgatási-területi képződmények |
---|---|---|---|---|
Boksitogorszk városi település | 41 603 101 | tizenegy | Boksitogorszk | Boksitogorszk városa , a Bor plébánia része |
Bolshedvorskoye vidéki település | 41 603 412 | 49 | Nagy udvar | Bolsojdvorszkaja voloszt |
Borszk vidéki település | 41 603 416 | 32 | Bor | Bor plébánia része |
Efimovskoe városi település | 41 603 155 | 83 | Efimovszkij | Efimovsky település , Efimovskaya, Zhuravlevskaya, Klimovskaya, Ragogoshchinskaya, Sidorovskaya és Sominskaya voloszt |
Lida vidéki település [6] | 41 603 460 | 37 | kerítés | Zaboryevskaya, Oleshskaya és Podborovskaya volosts |
Pikalevszkij városi település | 41 603 102 | egy | Pikalevo | Pikalevo városa |
Samoilovskoe vidéki település | 41 603 476 | 49 [7] | állami gazdaság | Anisimovskaya és Samoilovskaya volosts |
A boksitogorszki önkormányzati körzet státuszát és határait a 2004. október 26-i 78-oz regionális törvény határozza meg "A határok megállapításáról és a megfelelő státusz megadásáról a Boksitogorszk önkormányzati körzet önkormányzata és az azon belüli települések számára azt." [nyolc]
A Volosovsky önkormányzati körzet 1 városi és 6 vidéki települést foglal magában, amelyek 203 települést foglalnak magukban.
Település ( önkormányzat ) |
OKTMO kód |
n szám . P. |
admin. központ |
Közigazgatási-területi képződmények |
---|---|---|---|---|
Begunickij vidéki település | 41 606 404 | 46 | Futók | Begunicskaya, Terpilitskaya és Chirkovitskaya volosts |
Bolsevrudszk vidéki település | 41 606 412 | 59 | Nagy Vruda | Vrud plébánia |
Volosovsky városi település | 41 606 101 | 2 | Volosovo | Volosovo városa , a Gubanitskaya volost része |
Kalityinszkij vidéki település | 41 606 420 | 24 | Kalitino | Kalitinsky volost és Kikerino falu |
Klopitske vidéki település | 41 606 430 | 35 | Klopitsy | Kaskovskaya és Klopitskaya volosts, a Gubanitskaya volost része |
Rabititsky vidéki település | 41 606 408 | 16 | Rabititsa | Izvara és Rabititskaya volosts |
Saba falusi település | 41 606 436 | húsz | Nagy Szabszk | Sába plébánia |
A Volosovszkij önkormányzati körzet státuszát és határait a 2004. szeptember 24-i 64-oz regionális törvény határozza meg "A határok megállapításáról és a megfelelő státusz megadásáról a Volosovszkij önkormányzati körzet önkormányzata és az azon belüli települések számára azt." [9]
2019 májusában a Beszedszkoje , Kalozsitszkoje és Kurszk vidéki települések egyesültek a Bolsevrudszkoje vidéki településsé [10] .
2020 áprilisában a falu és Moloskovitsy település faluvá egyesült, megtartva a Moloskovitsy nevet [11] .
A Volhov városi körzet 3 városi és 12 vidéki települést foglal magában, amelyek 281 települést foglalnak magukban.
A Volhov városi körzet státuszát és határait a 2004. szeptember 6-i 56-oz regionális törvény határozza meg "A határok megállapításáról és a megfelelő státusz megadásáról Volhov városi körzet önkormányzata és az azon belüli települések számára azt." [12]
A Vsevolozhsk önkormányzati körzet 10 városi és 9 vidéki települést foglal magában, amelyek 154 települést foglalnak magukban.
A Vsevolozhsk városi körzet státuszát és határait a 2004. március 10-i 17-oz regionális törvény határozza meg „A határok megállapításáról és a megfelelő státusz megadásáról a Vsevolozhsk körzet és a Viborg kerület önkormányzatai számára, valamint az önkormányzatok összetételükben." [tizennégy]
A Leningrádi Terület 2015. december 29-i 148 uncia [15] törvénye értelmében a Zanevszkoje vidéki települést Zanevszkoje városi településsé alakították át .
2019. április 26-án a 2019. április 15-i 17-oz regionális törvénnyel egyidejűleg Murin városi rangjának hozzárendelésével a Murinszkoje vidéki település Murinszkoje városi településsé alakult [16] .
A Vyborgsky városi körzet 7 városi és 5 vidéki települést foglal magában, amelyek 181 települést foglalnak magukban.
A Vyborgsky városi körzet státuszát és határait a 2004. március 10-i 17-oz regionális törvény határozza meg "A határok megállapításáról és a megfelelő státusz megadásáról a Vsevolozhsky kerület és a Viborgsky kerület önkormányzatai számára, valamint az önkormányzatok összetételükben." [tizennégy]
2008. március 2- án népszavazást tartottak Szvetogorszk és Lesogorszk városi települések egyetlen önkormányzati egységgé, "Svetogorsk városi település" összevonásáról , amelynek közigazgatási központja Szvetogorszkban van . A lakosok 2010. január 1- től a települések egyesítésére szavaztak . [tizennyolc]
A Gatchina községi körzet 6 városi és 11 vidéki települést foglal magában, amelyek 240 települést foglalnak magukban.
A Gatchina önkormányzati körzet státuszát és határait a 2004. december 16-i 113-oz számú regionális törvény határozza meg "A határok megállapításáról és a megfelelő státusz megadásáról a Gatchina önkormányzati körzet önkormányzata és az azon belüli települések számára " és 2004. december 22-i 115-oz "A határok megállapításáról és a városi települési státusz megadásáról Gatchina város önkormányzati formációjára a Gatchina önkormányzati körzetben. [19] [20]
A Kingisepp községi körzetbe 2 városi és 9 vidéki település tartozik, melybe 192 település tartozik.
Település ( önkormányzat ) |
OKTMO kód |
n szám . P. |
admin. központ |
Közigazgatási-területi képződmények |
---|---|---|---|---|
Bolshelutskoe vidéki település | 41 621 404 | 22 | Kingisepp | A Bolshelutskaya és Pustomerzhskaya volost részei |
Vistinsky vidéki település | 41 621 452 | 19 | Vistino | Soykinskaya volost |
Ivangorod városi település | 41 621 102 | 3 | Ivangorod | Ivangorod városa |
Kingisepp városi település | 41 621 101 | 2 | Kingisepp | Kingisepp városa , a Bolshelutskaya volost része |
Kotelszkoje vidéki település | 41 621 420 | 44 | Kotelsky | Kotel plébánia |
Kuzemkinskoe vidéki település | 41 621 432 | tizennyolc | Nagy Kuzemkino | Kuzemkinskaya volost |
Nyezsnovszk vidéki település | 41 621 440 | 21 | Nyezsnovo | Nyezsnovszkaja plébánia |
Opolevszkij vidéki település | 41 621 444 | 22 | Opole | Opole plébánia |
Pustomerzhskoye vidéki település | 41 621 448 | tizennyolc | Nagy Pustomerzha | A Pustomerzhskaya volost része |
Ust-Luga vidéki település | 41 621 428 | tizennégy | Ust-Luga | Ust-Luga plébánia |
Falileevsky vidéki település | 41 621 412 | 9 | Falileevo | Kajbolovskaya plébánia |
Kingisepp községi körzet státuszát és határait a 2004. október 28-i 81-oz regionális törvény határozza meg „A határok megállapításáról és a megfelelő státusz megadásáról Kingisepp községi körzet önkormányzata és az azon belüli települések számára. azt." [21]
A Kirishi önkormányzati körzet 2 városi és 4 vidéki települést foglal magában, amelyek 77 települést foglalnak magukban.
Település ( önkormányzat ) |
OKTMO kód |
n szám . P. |
admin. központ |
Közigazgatási-területi képződmények |
---|---|---|---|---|
Budogoshchsky városi település | 41 624 152 | harminc | Budogoshch | Budogoshch , Budogoshch és Kukuy volosts falu |
Glazsevszkij vidéki település | 41 624 412 | húsz | Glazseva | Glazsev plébánia |
Kirishi városi település | 41 624 101 | egy | Kirishi | Kirishi város |
Kusinsky vidéki település | 41 624 423 | tíz | kushino | Kusinsky plébánia |
Pchevzhinsk vidéki település | 41 624 427 | 7 | Pchevzha | Pchevzhinskaya plébánia |
Pchevskoe vidéki település | 41 624 428 | 9 | Pcheva | Pchev plébánia |
A Kirishi önkormányzati körzet státuszát és határait a 2004. szeptember 1-i 49-oz regionális törvény határozza meg „A határok megállapításáról és a megfelelő státusz megadásáról a Kirishi önkormányzati körzet önkormányzata és az azon belüli települések számára azt." [22]
A Kirovsky önkormányzati körzet 8 városi és 3 vidéki települést foglal magában, amelyek 98 települést foglalnak magukban.
Település ( önkormányzat ) |
OKTMO kód |
n szám . P. |
admin. központ |
Közigazgatási-területi képződmények |
---|---|---|---|---|
Kirov városi település | 41 625 101 | 2 | Kirovsk | Kirovsk városa , a Lezienska volost része |
Mginsk városi település | 41 625 154 | 19 | Mga | Település , Berezovskaya volost , a Lezienskaya volost része |
Nazievskoe városi település | 41 625 156 | tizenöt | Naziia | náci település |
Otradnenskoye városi település | 41 625 104 | egy | Otradnoe | Otradnoe városa |
Pavlovszk városi település | 41 625 158 | négy | Pavlovo | Pavlovo falu |
Priladozhskoye városi település | 41 625 160 | 2 | Ladoga közelében | Priladozhsky falu |
Putilovskoe vidéki település | 41 625 440 | nyolc | Putilovo | Putilov plébánia |
Sinyavino városi település | 41 625 163 | egy | Sinyavino | Sinyavino falu |
Sukhovskoe vidéki település | 41 625 445 | tizennyolc | Száraz | Sukhov plébánia |
Shlisselburg városi település | 41 625 102 | egy | Shlisselburg | Shlisselburg városa |
Shumsky vidéki település | 41 625 450 | 29 | Zaj | Shum plébánia |
A Kirovsky önkormányzati körzet státuszát és határait a 2004. november 29-i 100 uncia regionális törvény határozza meg "A határok megállapításáról és a megfelelő státusz megadásáról a Kirovszkij önkormányzati körzet önkormányzata és az azon belüli települések számára azt." [23]
A Lodeynopolsky önkormányzati körzet 2 városi és 3 vidéki települést foglal magában, amelyek 123 települést foglalnak magukban.
Település ( önkormányzat ) |
OKTMO kód |
n szám . P. |
admin. központ |
Közigazgatási-területi képződmények |
---|---|---|---|---|
Alyokhovshchinskoe vidéki település | 41 627 404 | 65 | Alyokhovshchina | Alyohovschinskaya, Tervenicheskaya és Yarovschinskaya volosts, az Imochenskaya volost része |
Domozhirovskoye vidéki település | 41 627 410 | 36 | Domozhirovo | Domozhirovskaya plébánia |
Lodeynopolskoye városi település | 41 627 101 | nyolc | Lodeynoye Pole | Lodeynoye Pole városa , Shamokshinskaya volost |
Svirstroy városi település | 41 627 154 | egy | Svirstroy | városi település Svirstroy |
Yanega vidéki település | 41 627 420 | 13 | Yanega | Andreevschinskaya és Yanega volosts, az Imochenskaya volost része |
A Lodeynopolsky önkormányzati körzet státuszát és határait a 2004. szeptember 20-i 63-oz regionális törvény határozza meg „A határok megállapításáról és a megfelelő státusz megadásáról a Lodeynopolsky önkormányzati körzet önkormányzata és az azon belüli települések számára azt." [24]
A Lomonoszov városi körzet 4 városi és 11 vidéki települést foglal magában, amelyek 142 települést foglalnak magukban.
A Lomonoszszkij önkormányzati körzet státuszát és határait a 2004. december 24-i 117-oz regionális törvény határozza meg „A határok megállapításáról és a megfelelő státusz megadásáról a Lomonoszszkij önkormányzati körzet önkormányzata és az azon belüli települések számára azt." [25]
A lugai községi körzet 2 városi és 12 vidéki települést foglal magában, amelyek 348 települést foglalnak magukban.
A lugai önkormányzati körzet státuszát és határait a 2004. szeptember 28-i 65-oz regionális törvény határozza meg „A határok megállapításáról és a megfelelő státusz megadásáról Luga városi körzet önkormányzata és az azon belüli települések számára. azt." [26]
A Podporozhsky önkormányzati körzet 4 városi és 1 vidéki települést foglal magában, amelyek 72 települést foglalnak magukban.
Település ( önkormányzat ) |
OKTMO kód |
n szám . P. |
admin. központ |
Közigazgatási-területi képződmények |
---|---|---|---|---|
Vazhinsky városi település | 41 636 154 | nyolc | Vazhyny | Vazhiny falu (a falunak alárendelt települések egy része), a Kurpovskaya volost része |
Vinnitsa vidéki település | 41 636 404 | 38 | Vinnitsa | Vinnitsa, Kurbinsk, Ozyorsk, Yaroslavl voloszt |
Voznesenskoye városi település | 41 636 158 | tíz | felemelkedés | Felemelkedés falu |
Nikolszkoje városi település | 41 636 163 | 2 | Nikolszkij | Nikolsky falu (a falunak alárendelt települések része) |
Podporozhye városi település | 41 636 101 | tizennégy | Podporozhye | Podporozhye városa , Tokarskaya és Semenskaya volost , a Kurpovskaya volost része, a Vazhina és Nikolsky falvaknak alárendelt települések egy része |
A Podporozhsky önkormányzati körzet státuszát és határait a 2004. szeptember 1-i 51-oz regionális törvény határozza meg "A Podporozhsky önkormányzati körzet önkormányzata és az azon belüli települések határainak megállapításáról és a megfelelő státusz megadásáról". azt." [27]
A Priozersky önkormányzati körzet 2 városi és 12 vidéki települést foglal magában, amelyek 131 települést foglalnak magukban.
A Priozersky önkormányzati körzet státuszát és határait a 2004. szeptember 1-i 50-oz számú regionális törvény határozza meg „A határok megállapításáról és a megfelelő státusz megadásáról a Priozersky önkormányzati körzet önkormányzata és az azon belüli települések számára azt." [28]
A Slantsevsky önkormányzati körzet 1 városi és 6 vidéki települést foglal magában, amelyek 157 települést foglalnak magukban.
Település ( önkormányzat ) |
OKTMO kód |
n szám . P. |
admin. központ |
Közigazgatási-területi képződmények |
---|---|---|---|---|
Vyskatskoye vidéki település | 41 642 404 | 28 | Vyskatka | A Vyskat plébánia része |
Gostitskoye vidéki település | 41 642 424 | nyolc | Szállodák | A Gostitskaya plébánia része |
Zagrivskoe vidéki település | 41 642 408 | tíz | Zagrivye | Zagriv plébánia |
Novoselskoe vidéki település | 41 642 420 | 34 | házavató | Novoszelszkaja plébánia |
Ferde városi település | 41 642 101 | 9 | Palák | Slantsy városa , a Vyskat és a Gostitskaya voloszt részei |
Régi lengyel vidéki település | 41 642 436 | 57 | Staropolye | Ovsishchenskaya és Staropolskaya volosts |
Csernyivci vidéki település | 41 642 440 | tizenegy | Kolostor | Csernyivci plébánia |
A Slantsevsky önkormányzati körzet státuszát és határait a 2004. szeptember 1-i 47-oz regionális törvény határozza meg "A határok megállapításáról és a megfelelő státusz megadásáról a Szlancsevszkij önkormányzati körzet önkormányzati formációja és az önkormányzatok számára ezen belül." [29]
A Tikhvinsky önkormányzati körzet 1 városi és 8 vidéki települést foglal magában, amelyek 197 települést foglalnak magukban.
Település ( önkormányzat ) |
OKTMO kód |
n szám . P. |
admin. központ |
Közigazgatási-területi képződmények |
---|---|---|---|---|
Borszk vidéki település | 41 645 410 | tizenegy | Bor | Bor plébánia |
Gankovskoe vidéki település | 41 645 412 | harminc | Gankovo | Ereminogorskaya volost és a Gankovskaya volost része |
Hegyvidéki vidéki település | 41 645 416 | 22 | Csúszik | Hegyi plébánia |
Koskovskoe vidéki település | 41 645 472 | 21 | Koskovo | Shizhenskaya plébánia |
Melegezsszkoje vidéki település | 41 645 408 | 13 | Melegezsskaja Gorka | Andreevszkaja plébánia |
Pashozero vidéki település | 41 645 456 | tizenöt | Pashozero | Alekseevskaya és Pashozerskaya volosts |
Tikhvin városi település | 41 645 101 | 19 | Tikhvin | Tikhvin városa , Krasavskaya és Lazarevicskaya voloszt |
Tsvylevskoe vidéki település | 41 645 432 | 31 | Tsvylevo | Ilinskaya és Lipnogorskaya volosts |
Shugozerskoe vidéki település | 41 645 477 | 35 | Shugozero | Shugozerskaya volost és a Gankovskaya volost része |
A Tikhvinsky önkormányzati körzet státuszát és határait a 2004. szeptember 1-i 52-oz regionális törvény határozza meg "A határok megállapításáról és a megfelelő státusz megadásáról a Tikhvinsky önkormányzati körzet önkormányzata és az azon belüli települések számára azt." [harminc]
A Tosnensky önkormányzati körzet 8 városi és 5 vidéki települést foglal magában, amelyek 147 települést foglalnak magukban.
A Tosnensky önkormányzati körzet státuszát és határait a 2004. december 22-i 116-oz regionális törvény határozza meg "A határok megállapításáról és a megfelelő státusz megadásáról Tosnensky önkormányzati körzet önkormányzata és az azon belüli települések számára ." [31]
Sosnovy Bor városi körzetben 1 település található - Sosnovy Bor város
Nincsenek települések (a városrész maga település, nem része más településeknek)
A Sosnovoborsky városi körzet státuszát és határait a 2005. március 31 -i 22-oz számú regionális törvény határozza meg "A Sosnovoborsk városi körzet önkormányzatának határainak megállapításáról". [32]
A leningrádi régió 1927. augusztus 1-jén alakult meg . 5 egykori tartomány területét foglalta magában: Leningrád , Murmanszk , Novgorod , Pszkov és Cserepovec .
1927 - ben 9 körzet és 2 független város volt a régióban ( Leningrád és Kronstadt ):
1929. június 3-án a Velikolukszkij körzetet áthelyezték a nyugati régióba .
1930- ban megszűnt a Borovicsi, Leningrád, Lodeinopol, Luga, Novgorod, Pszkov és Cserepovec körzet. Csak egy kerület maradt - Murmanszk. Ugyanebben az évben a Detskoselsky, Kolpinsky, Leninsky, Lyubansky, Pargolovsky, Uritsky kerületeket megszüntették.
1930 augusztusában megalakult a Leningrádi Prigorodnij és Tosnyenszkij körzet , Borovicsi , Novgorod , Pszkov és Cserepovec városok önálló közigazgatási és gazdasági központokká alakultak, amelyek közvetlenül a Leningrádi Végrehajtó Bizottság alá tartoznak.
1930 szeptemberében a Mginszkij körzetet Putilovszkij kerületre keresztelték át .
1930 októberében a Polnovszkij kerületet Polnovo-Seligerskiy kerületre nevezték át .
Így 1931. január 1- jén 1 járás, 107 járás és 6 város volt az önálló közigazgatási és gazdasági egységekhez kiosztott.
1931-ben megalakult a Shimozero National Vepssky District-volost.
1931 márciusában a Belszkij kerületet átnevezték Lyubitinsky -re , Bronnitsky-t Msztinszkij -re , Zsukovszkijt Dregelszkij kerületre .
1931 júniusában a Putilovszkij kerületet átnevezték Mginszkij kerületre .
1931 szeptemberében Abakanovszkij, Belebelkovszkij, Karamiševszkij, Kotelszkij, Kudeverszkij, Medvedszkij, Moloszkovitszkij, Nyikolotorszkij, Opecsenszkij, Orekhovszkij, Palkinszkij, Podgoscsszkij, Polnovszkij, Rozsdesztvenszkij, Torbinszkij, Ulomszkij, Utorgoszszkij körzetek voltak. Ugyanebben a hónapban az Andrejevszkij kerületet átnevezték Kirishsky -re, a Minets kerületet Hvoininsky -re , a Petropavlovszkij kerületet Charozerszkre .
1931. december 1-jén 1 járás, 89 járás és 6 város működött, önálló közigazgatási és gazdasági egységekre bontva:
1931. december 1-jén | A leningrádi régió összetétele|
---|---|
Önálló közigazgatási és gazdasági egységekre szétválasztott városok: Leningrád , Borovicsi , Kronstadt , Novgorod , Pszkov , Cserepovec A Murmanszki körzet körzetei: Kola-Loparsky, Lovozersky, Polyarny, Ponoisky, Teribersky, Tersky. Kerületek: Andomsky, Babaevsky, Batetsky, Bezhanitsky, Belozersky, Bologovszkij, Boriszovo-Szudszkij, Borovicsszkij, Budogoscsenszkij, Valdaiszkij, Vaskinszkij, Verkhne -Chagodoshchensky, Vinnitsa, Voznesensky, Volosovsky, Volotovsky, Vygorsky Gevsky, Deovsky, Volkho, Deovsky Dnovszkij, Dregelszkij (Zsukovszkij), Efimovszkij, Zalucsszkij, Kadujszkij, Kapsinszkij, Kingiseppszkij, Kirillovszkij, Kirisszkij (1931.09.30-ig - Andreevszkij), Kovzhinsky, Konchansky, Krasnogvardeysky, Krasznogorodszkij, Lozsinszkij Lengyeszkij Nemzeti,,, , Lychkovsky , Lubytinsky (Belsky), Lyadsky, Malovishersky, Mginsky (1931.09.30-ig - Putilovsky), Molvotitsky, Moshenskaya, Mstinsky (Bronnitszkij), Myaksinsky, Novgorodsky, Novoselsky, Okulovsky, Orani Opocenzhensky, Orani Opocenzhensky , Oshtinsky , Oyatsky, Pashsky, Pestovsky, Petrinevsky, Pikalevsky, Plussky, Poddorsky, Podporozhsky, Polnovo-Seligersky, Po Lsky, Porkhovsky, Prisheksninsky, Pskov, Pushkinsky, Rudnensky, Seredkinsky, Slavkovsky, Soletsky, Starorussky, Strugo-Krasnensky, Tikhvinsky, Tosnensky, Uglovsky, Ustyuzhensky, Hvoyininsky (ig 09/30/1919), Minskyyetskye Charvetskye ( Pszkov 1930-30-ig), , Chikhachevsky , Chudovsky, Sholsky. |
1931. december 3-án Leningrád városa ( Kronstadttal együtt ) kivált a leningrádi régióból, és köztársasági alárendeltségű város lett; A Leningrádi Prigorodnij kerületet áthelyezték a Leningrádi Városi Tanácshoz.
1932. január 1-jén megszüntették a Budogoscsenszkij, Volotovszkij, Viborgszkij, Koncsanszkij, Krasznogorodszkij, Msztinszkij, Novoszelszkij, Pikalevszkij, Plusszkij, Polnovo-Seligersky, Polsky, Uglovsky, Chikhachevsky kerületeket.
1933 júliusában a Rudnensky kerületet megszüntették.
1935. január 29. Bezhanitsky, Bologovsky, Novorzhevsky, Opochetsky, Puskinsky kerületeket áthelyezték a Kalinyin régióba .
1935. február 15- én megalakult a Volotovszkij, Karamiševszkij, Novoszelszkij, Palkinszkij, Pljuszszkij, Polnovszkij, Szosihinszkij , Utorgosszkij és Simszkij körzet .
1935. március 22- én a Kingisepp-körzet (a Volosovszkij, Kingiszepszkij és Oszminszkij körzet részeként) és a Pszkov-körzet (a Gdovszkij, Karamiševszkij, Ljadszkij, Novoszelszkij , Osztrovszkij, Palkinszkij, Polnovszkij, Pszkov, Szeredkinszkij, Szlavszkij körzet részeként) , Soshikhinsky és Strugo-Krasnensky kerületek) jöttek létre.
1936 márciusában a Kuyvozovsky kerületet Toksovsky névre keresztelték .
1936. augusztus 16- án megszüntették a Leningrádi Prigorodnij körzetet, megalakult a Vsevolozhsky , Krasnoselsky , Pargolovsky és Slutsky körzet, Sesztroreck és Shlisselburg városokat önálló közigazgatási egységgé - regionális alárendeltségű városokká - alakították át.
1937 szeptemberében Andomszkij, Babajevszkij, Belozerszkij, Boriszovo-Szudszkij, Vaskinszkij, Vytegorszkij, Kadujszkij, Kirillovszkij, Kovzsinszkij, Mjaksinszkij, Osztyinszkij, Petrinyevszkij, Priseksznyinszkij, Usztjuzsenszkij, Csagodoscsenszkij, Cserszkij a V. Csarozerszkij, a Shole V. Csero-Blaszt kerületbe kerültek .
1938. március 1-jén 3 járás, 49 járás és 6 területi alárendeltségű város volt:
1938. március 1-jén | A leningrádi régió összetétele|
---|---|
Területi alárendeltségű városok: Borovichi , Kingisepp , Novgorod , Pszkov , Sesztroreck , Shlisselburg A Kingisepp kerület körzetei: Volosovsky, Kingiseppsky, Osminsky. A Murmanszki körzet körzetei: Kirovsky, Kola, Lovozersky, Polyarny, Sami, Teribersky, Tersky. A Pszkov körzet körzetei: Gdovszkij, Karamiševszkij, Ljadszkij, Novoszelszkij, Osztrovszkij, Palkinszkij, Polnovszkij, Pszkov, Szeredkinszkij, Szlavkovszkij, Szoshikinszkij, Sztrugo-Krasznyenszkij . Kerületek: Batetsky, Borovichsky, Valdaisky, Vinnitsa, Voznesensky, Volotovsky, Volhovsky, Vsevolozhsky, Dedovichsky, Demyansky, Dnovsky, Dregelsky, Efimovsky, Zaluchsky, Kapshinsky, Kirishsky, Krasnogvardeisky, Kirishsky, Krasnogvardeisky, Luzhyn Kresnoselsky,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,, Mginsky, Molvotitsky, Moshenskoy, Novgorodsky, Okulovsky, Oranienbaumsky, Oredezhsky, Ojatsky, Pargolovsky, Pashsky, Pestovsky, Plussky, Poddorsky, Podporozhsky, Porkhovsky, Slutsky, Soletsky, Starorussky, Csuckijh Tikhvingosky,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,, –, Chvoskyh Tikhhvinsky. |
1938. május 28-án a Murmanszki körzetet elválasztották és megszüntették a Leningrádi Területtől .
1938 októberében Krasznogvardejszk városa bekerült a regionális alárendeltségű városok kategóriájába .
1939 februárjában a Toksovszkij kerületet megszüntették.
1939. augusztus 3- án megalakult az Opecsenszkij , Pozserevicki és Polavszkij körzet .
1939. szeptember 19- én Volhov , Oranienbaum , Luga , Szluck , Sztaraja Russza városok bekerültek a regionális alárendeltségű városok kategóriájába .
1940 áprilisában megalakult a Kanneljärvi , Koivistovsky és Rautovsky körzet.
1940. május 16- án Terioki városát besorolták a regionális alárendeltségű városok kategóriájába .
1940. szeptember 19- én megszűnt a Kingisepp és a Pszkov kerület .
1941 márciusában megalakult a Belebelkovsky , Mstinsky és Slantsevsky kerület .
1944 januárjában a Szlucki kerületet Pavlovszkijra , a Krasznogvardeszkij kerületet Gatchina névre keresztelték .
1944. július 5- én Batetsky , Belebelkovsky, Borovichsky, Valdaisky, Volotovsky, Demyansky, Dregelsky, Zaluchsky, Kresztetsky, Lychkovsky, Lubytinsky, Malovishersky, Molvotitsky, Moshenskaya, Mstinsky, Povgorodsky, Opdorsky, Oyekulovsky, Starorussky, Utorgoshsky, Hvoininsky, Chudovsky, Shimsky kerületek.
1944. augusztus 23-án Gdovszkij, Dedovicsszkij, Dnovszkij, Karamiševszkij, Ljadszkij, Novoszelszkij, Osztrovszkij, Palkinszkij, Pljusszkij, Pozserevicki, Polnovszkij, Porhovszkij, Pszkov, Szeredkinszkij, Szlavkovszkij, Szoshinszkij, Sztrugoszkij körzetbe kerültek át a Sztrugoszkij-Krkovi körzetekbe .
1944 novemberében a regionális alárendeltségű Viborg és Kexholm városok , valamint a Viborgsky , Keksgolmsky és Yaskinsky körzetek bekerültek a Leningrádi régióba .
1945. július 19-én Tikhvin városát a regionális alárendeltségű városok kategóriájába sorolták .
1945 augusztusában a Kanneljärvi régiót megszüntették, és megalakult a Raivolovsky régió .
1946 márciusában megalakult a Novoladozsszkij Kerület .
1946. október 22- én Sesztroreck és Terioki regionális alárendeltségű városokat a Leningrádi Városi Tanács alárendelték.
1948. február 23- án a regionális alárendeltségű Oranienbaum városát Lomonoszovra , az Oranienbaumi körzetet pedig Lomonoszovra keresztelték .
1948 októberében a Keksgolmszkij kerületet átnevezték Priozerszkijnek , a Koivisztovszkij kerületet Primorszkijnak , a Raivolovszkij kerületet Rosinszkijnak , a Rautovszkij körzetet Szosznovszkijnak , a Jaskinszkij kerületet Lesogorszkijnak nevezték el .
1951. július 2-án Szvetogorszk városát besorolták a regionális alárendeltségű városok kategóriájába .
1952 júliusában megalakult a Boksitogorszk régió .
1953. július 25- én a Pavlovszkij körzetet megszüntették, és Pavlovszk városát a leningrádi városi tanács alárendelték.
1953. október 1-jén 32 járás és 9 területi alárendeltségű város volt:
1953. október 1-jén | A leningrádi régió összetétele|
---|---|
Területi alárendeltségű városok: Volhov , Viborg , Gatchina , Lomonoszov , Luga , Petrokrepost , Priozersk , Svetogorsk , Tikhvin Kerületek: Boksitogorsky, Vinnitsa, Voznesensky, Volosovsky, Volhovsky, Vsevolozhsky, Vyborgsky, Gatchinsky, Efimovsky, Kapsinszkij, Kingiseppsky, Kirishsky, Krasnoselsky, Lesogorsky, Lodeynopolsky, Lomonosovsky, Oysky Parsky, Lomonosovsky, Oszkij Palovszkij, Oszkij Pazsnyi, Oszkij, Ozsnyi, Podporozhsky, Primorsky, Priozersky, Roschinsky, Slantsevsky, Sosnovsky, Tikhvinsky, Tosnensky. |
1954 áprilisában a Voznesensky, Primorsky és Pargolovsky kerületeket megszüntették.
1955 decemberében a Krasnoselsky, Ojatsky és Pashsky kerületeket megszüntették.
1958. december 10- én Slantsy városát regionális alárendeltségű városokká minősítették.
1959 októberében az Oredezhsky kerületet megszüntették.
1959. május 12- én Petrokrepost városát regionális alárendeltségű városnak minősítették, és a Mginszkij körzetbe sorolták, Szvetogorszk városát pedig regionális alárendeltségű városokká, és a Lesogorszkij körzetbe sorolták.
1960. december 9- én megszüntették a Lesogorsk, Mginsky és Sosnovsky kerületeket.
1961 augusztusában az Oszminszkij kerületet megszüntették.
1962 decemberében a Novoladozhsky kerületet megszüntették.
1963. február 1-jén megszüntették a Boksitogorszki, Vinnicai, Volosovszkij, Kapsinszkij, Kirisszkij, Lomonoszovszkij, Podporozsszkij, Priozerszkij, Roscsinszkij, Szlancevszkij körzeteket; Boksitogorszk , Vszevolozsszk , Krasznoje Selo , Podporozsje , Toszno városok a regionális alárendeltségű városok kategóriájába tartoznak .
1965. január 12-én az Efimovsky kerületet megszüntették; Boksitogorszkij , Volosovszkij , Kirisszkij , Lomonoszovszkij , Podporozsszkij , Priozerszkij körzet alakult ki ; Kirovsk és Lodeynoye Pole városok a regionális alárendeltségű városok közé tartoznak.
1965. november 3- án megalakult a Slantsy kerület .
1967. január 26-án Kirishi városát regionális alárendeltségű városokká minősítették.
1973 áprilisában Krasznoe Selo városát Leningrád városához csatolták .
1973. április 19- én Szosznovy Bor várost regionális alárendeltségű városokká minősítették.
1976- ban Kingisepp várost a területi alárendeltségű városok közé sorolták.
1977. április 1-jén megalakult a Kirovszkij kerület .
1978 áprilisában Lomonoszov városát a leningrádi városi tanács alárendelték, és továbbra is a Lomonoszov régió központja maradt.
1992 februárjában a Kingisepp járás Ivangorod városát regionális alárendeltségű városokká minősítették.
1992 júliusában Pikalevo városát, a Boksitogorszkij kerületben regionális alárendeltségű városokká minősítették.
1993 áprilisában Shlisselburg városát ( Kirovsky kerület) regionális alárendeltségű városokká minősítették.
1994. január 18- án a Leningrádi Terület igazgatási vezetőjének 10. számú határozataival „A Leningrádi Terület körzetei közigazgatási-területi szerkezetének változásairól” a kerületek közigazgatási-területi egységének elnevezése. A Leningrádi Terület „ selsovet” Oroszország közigazgatási-területi egységének történelmileg hagyományos elnevezésére „voloszt” változott [33] .
1996. április 17 -én elfogadták a "Leningrádi régió közigazgatási-területi szerkezetéről" szóló 9-OZ számú regionális törvényt [34] . E törvény szerint kapcsolat jött létre a térség közigazgatási-területi és önkormányzati képződményei között . 1997 elején a Leningrádi Területben 29 település alakult 17 körzet és 19 regionális alárendeltségű város területén:
1998. december 7- én Sertolovo községet regionális alárendeltségű városokká minősítették.
2006. január 1-je óta a 131-FZ „Az Orosz Föderáció helyi önkormányzatának megszervezésének általános elveiről” szóló, 2003. október 6-i szövetségi törvénnyel [35] összhangban Leningrád közigazgatási-területi felosztása A régiót kétszintű rendszerré redukálták. Az 1. szintű önkormányzati képződményekből 17 önkormányzati körzet és 1 városrész ( Sosnovoborsky ) lett. Az összes többi regionális alárendeltségű város a megfelelő önkormányzati körzetbe került városi településként (II. szintű önkormányzati képződmények), a volosztok szintén 2. szintű önkormányzatokká - vidéki településekké alakultak.
Az Orosz Föderáció alanyainak közigazgatási-területi felosztása | |
---|---|
Ismétlés. | |
A szélek | |
Vidék |
|
Városok | |
Egy régió | |
A. env. | |
|