A Karacsáj-Cserkesz Köztársaság „A Karacsáj-Cserkesz Köztársaság közigazgatási-területi szerkezetéről” szóló törvénye szerint az Orosz Föderáció alanya a következő közigazgatási-területi egységeket foglalja magában [1] :
Összesen 148 települést foglal magában.
Karacsáj-Cserkeszia közigazgatási központja Cserkeszk városa .
A köztársasági önkormányzati szervezés részeként, Karacsáj-Cserkeszia közigazgatási-területi egységek határain belül , 100 község alakult (2021. január 1-től), amelyek között szerepel:
| Nem. | Orosz név | Más nyelvű nevek | Zászló | Címer | Terület, km² | Népesség, emberek (2021) | admin. központ | OKATO kód |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| kerületek (községi körzetek) | ||||||||
| egy | Abaza kerület | abas. Abaza kerület Kabard.-Cherk. Abaze kerület (kuei) Karach.-Balk. Abaza láb környéke. Abaza kerület | 300,19 | ↘ 17515 [2] | aul Inzhich-Chukun | 91 201 | ||
| 2 | Adyge-Khablsky kerület | abas. Kabard Adygya-Khaablya kerülete. -Cherk. Adyghe-Kheble kerület (kuei) Karach.-Balk. Adyge-Khabl lábak területe. Adyge-Khabl kerület | 323,37 | ↗ 16 413 [2] | aul Adyge-Khabl | 91 203 | ||
| 3 | Zelenchuksky kerületben | abas. Zelenchuk kerület Kabard.-Cherk. Zelenchuk kerület (kuey) karacs.-balk. Zelenchuk lábterület . Zelenchuk kerület | 2930,72 | ↗ 54 309 [2] | stanitsa Zelenchukskaya | 91 210 | ||
| négy | Karachaevsky kerületben | abas. Karcha kerület Kabard.-Cherk. Kareshey kerület (kuey) Karach. -Balk. Karacsáj lábterület . Karashay kerület | 3,917,24 | ↘ 31 486 [2] | Karacsaevszk városa | 91 215 | ||
| 5 | Malokarachaevsky kerületben | abas. Kabard Karchachkavyn kerülete - Cherk. Malo-Kereshey kerület (kuei) Karach. -Balk. Gitche Karachay lábterület . Kishkey-Karashay kerület | 1291.8871 | ↘ 43 244 [2] | Uchkeken falu | 91 220 | ||
| 6 | Nogai kerület | abas. Kabard Nagavay kerülete . -Cherk. Neguei kerület (kuei) Karach. -Balk. Nogai lábterület . Nogai kerület | 209.594 | ↗ 16 455 [ 2] | Erken-Shahar település | 91 223 | ||
| 7 | Prikubansky kerületben | abas. Kabard.-Cherk Prikuban régiója . Prikuban kerület (kuei) Karach.-Balk. Koban lábterület . Prikuban kerület | 946.285 | ↗ 29 881 [2] | Kaukázusi település | 91 225 | ||
| nyolc | Urupsky kerület | abas. Kabard Warp kerülete . -Cherk. Warp kerület (kuey) Karach. -Balk. Urup lábterület . Urup kerület | 2 782,00 | ↗ 24 459 [2] | stanitsa Barrier | 91 230 | ||
| 9 | Uszt-Dzsegutyinszkij kerület | abas. Kabard Ust-Dzhgvaty kerülete - Cherk. Ust-Zheguete kerület (kuei) Karach. -balk. Dzhogetei Ayagy lábak területe. Ust-Dzheguta kerület | 890,15 | ↗ 50 736 [2] | Ust-Dzheguta városa | 91 235 | ||
| tíz | Khabezsky kerületben | abas. Kabard Khabaz kerülete . -Cherk. Khebez kerület (kuey) Karach. -balk. Khabez lábterület . Khabez kerület | 528,53 | ↗ 30 976 [2] | aul Khabez | 91 240 | ||
| Köztársasági jelentőségű városok (városi kerületek) | ||||||||
| tizenegy | Cserkeszk ( Cserkeszkij ) | 66.66 | ↘ 113 226 [2] | Cherkessk városa | 91 401 | |||
| 12 | Karacsaevszk ( Karacsajevszkij ) | 22.46 | ↗ 41 165 [2] | Karacsaevszk városa | 91 405 |
Az alábbiakban a városi és vidéki települések listája található a köztársaság önkormányzati körzetei szerint.
A városi települések vastag betűvel vannak szedve .
Amikor 1922-ben létrehozták a Karacsáj-Cserkesz Autonóm Kerületet, a Batalpashinsky, Malokarachaevsky, Uchkulansky, Humarinsky és Elburgansky kerületeket foglalta magában.
1925-ben Zelencsukszkij és Nogai-Abaza körzet alakult.
1926. április 26. A KCHAO-t megszüntették. Területén létrejött a Karacsáj Autonóm Terület és a Cserkesz Nemzeti Körzet . Batalpashinsky és Zelenchuksky kerületek az Armavir kerületbe kerültek . A Karachaevskaya Autonóm Okrug a Malokarachaevsky, Uchkulansky és Khumarinsky kerületeket foglalta magában. A cserkesz civil szervezethez az Abaza-Nogai és az Elburgan körzet tartozott.
1928. április 30-án a cserkesz NO-t Cherkess Autonóm Területté alakították át . 1930-ban megszüntették a hozzá tartozó Abazino-Nogai és Elburgan kerületeket.
1931-ben a Karacsajevi Autonóm Kerülethez tartozó kerületeket körzetekké alakították át.
1935-ben a Karacsáj Autonóm Kerület a Zelencsuk, a Malokaracsaevszkij, az Uszt-Dzsegutyinszkij és az Ucskulanszkij körzeteket, a Cserkesz Autonóm Kerület pedig az Ikon-Khalksky, Kuvinsky és Habezsky kerületeket foglalta magában.
1936-ban a Cserkeszi Autonóm Kerületben megalakult a Sulimovsky kerület (1937 óta - Jezsovo-Cserkesszkij, 1939 óta - Cherkesssky).
1938-ban a Karacsaevszkij Autonóm Kerületben megalakult a Mikojanovszkij és Pregradnyenszkij körzet, a Cserkeszszkaja Autonóm Kerületben pedig a Kirovszkij körzet.
1943. október 12-én felszámolták a Karacsaev Autonóm Kerületet. Ugyanakkor a Pregradnensky körzet területének egy részét áthelyezték a Krasznodari területre , egy részét pedig a Cherkess Autonóm Okrug Kirovsky kerületébe. Uchkulanskyt és a Mikojanovszkij körzet egy részét, valamint Mikoyan-Shahar városát , amelyet egyidejűleg Kluhorira kereszteltek át, a grúz SSR -hez helyezték át . Zelenchuksky, Malokarachaevsky és Ust-Dzhegutinsky kerületek átkerültek a Sztavropoli területre .
1953-ban a Cserkeszi Autonóm Körzetben megszüntették a Kuva és Cserkeszki körzeteket. 1956-ban megszüntették az Ikon-Khalksky, Kirovsky és Khabezsky kerületeket [3] .
Másodsorban 1957. január 9-én a Karacsáj-Cserkesz Autonóm Régió a Sztavropol Terület részeként alakult meg. Az AO 8 körzetre ( Adyge-Hablsky , Zelenchuksky , Karachaevsky , Malokarachaevsky , Pregradnensky , Ust-Dzhegutinsky , Habezsky és Cherkessky ) és 1 regionális alárendeltségű városra - Cserkeszkijre - osztódott .
1958. szeptember 30-án a cserkeszki régiót átnevezték Prikubanszkijra.
1963. február 1-jén a korábban meglévő közigazgatási egységek helyett Adyge-Hablsky, Zelenchuksky, Karachaevsky, Malokarachaevsky, Prikubansky, Khabezsky vidéki területek, valamint az Urupsky ipari régió jöttek létre . Ugyanakkor Karacsaevszk regionális alárendeltségű város státuszt kapott.
1965. január 12-én minden vidéki és ipari területet egyszerűen körzetté minősítettek át.
1977. március 23-án megalakult az Uszt-Dzsegutyinszkij körzet.
1991. július 3-án a Karacsáj-Cserkesz autonóm körzet kivált Sztavropol területéről, és Karacsáj-Cserkesz SSR-vé alakult.
1992. december 9-én a Karacsáj-Cserkesz SSR átalakult Karacsáj-Cserkesz Köztársasággá [4] .
2006. június 1-jén megalakult az Abazinszkij körzet , a 2005-ben megtartott népszavazás pozitív eredményei alapján (5 Abaza által lakott vidéki település elhagyta a Prikubanszkij, Uszt-Dzsegutyinszkij és Khabezszkij körzeteket, és létrehozta az Abazinszkij körzetet).
2007. október 17-én megalakult a Nogai körzet , a 2006-ban megtartott népszavazás pozitív eredményei alapján (5 Nogais által lakott vidéki település elhagyta az Adyge-Hablsky körzetet és létrehozta a Nogai járást).
| Karacsáj-Cserkeszia | |
|---|---|
| Városok | Karacsajevszk MO Teberda Uszt-Dzseguta Főváros Cserkeszk |
| kerületek | Abaza Adyge-Khablsky Zelencsukszkij Karacsajevszkij Malokaracsajevszkij Nogai Prikubansky Urupsky Uszt-Dzsegutyinszkij Khabezsky |
| |
| Az Orosz Föderáció alanyainak közigazgatási-területi felosztása | |
|---|---|
| Ismétlés. | |
| A szélek | |
| Vidék |
|
| Városok | |
| Egy régió | |
| A. env. | |
| |