Uszt-Dzsegutyinszkij kerület

kerület / önkormányzati terület
Uszt-Dzsegutyinszkij kerület
abas.  Ust-Dzhgvaty kerület [1]
Kabard. -Cherk. Ust-Zheguete kerület /
Ust-Zheguete kuei [2] [3]
Karach.-Balk. Dzhogetei Ayagy kerület [4]
láb. Ust-Dzheguta kerület [5] [6]
43°57′53″ é. SH. 42°05′16″ K e.
Ország  Oroszország
Tartalmazza Karacsáj-Cserkeszia
Magába foglalja 8 önkormányzat
Adm. központ Ust-Dzheguta városa
Vezető - a kerületi duma elnöke Tebuev Shamil Sultanovich
Adminisztráció vezetője Laipanov Murat Alibievics
Történelem és földrajz
Az alapítás dátuma 1977
Négyzet

890,15 [7]  km²

  • (6. hely)
Időzóna MSK ( UTC+3 )
Népesség
Népesség

↗ 50 736 [8]  ember ( 2021 )

  • (10,8%,  2. hely )
Sűrűség 57 fő/km²
Nemzetiségek karacsájok , oroszok , abazinok stb.
Vallomások muszlimok , ortodoxok
Digitális azonosítók
OKATO 91 235
OKTMO 91 635
Telefon kód 87875
Irányítószámok 369300-304, 314, 316, 317, 319-321, 323, 324, 328, 329
Hivatalos oldal
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Az Uszt-Dzsegutyinszkij körzet közigazgatási -területi egység és település ( községi körzet ), amely az Orosz Föderáció Karacsáj-Cserkesz Köztársaság része .

A közigazgatási központ Ust-Dzheguta  városa .

Földrajz

A kerület területe 890,15 km² (2013 óta) [7] .

Történelem

Az Uszt-Dzsegutyinszkij kerületet az Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottság 1935. január 23-i rendelete hozta létre.

1943. október 12-én a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének rendeletével, a Karacsaev Autonóm Terület felszámolásával összefüggésben, az Uszt-Dzsegutyinszkij körzetet az összes településsel együtt Sztavropol területére helyezték át .

1957. január 12-én a Cserkesz Autonóm Terület Karacsáj-Cserkesz Autonóm Területté alakult át a Sztavropol Terület részeként. A Sztavropoli Terület Zelencsukszkij , Karacsajevszkij és Uszt-Dzsegutyinszkij kerületei is átkerültek hozzá [9] .

1963. február 1 -jén az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének rendelete megszüntette az Uszt-Dzsegutyinszkij körzetet .

Az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 1963. február 1-i rendeletével a Sztavropol Terület Karacsáj-Cserkessz autonóm körzetében megalakult a Prikubansky vidéki körzet . 1963. február 1. óta a Prikubansky vidéki terület központja Uszt -Dzsegutyinszkaja falu . A Dzsegutyinszkij és Uszt-Dzsegutyinszkij községi tanácsokat a megszüntetett Uszt-Dzsegutyinszkij körzetből a Prikubanszkij vidéki körzetbe helyezték át .

1977. március 23-án az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének rendeletével létrehozták az Uszt-Dzsegutyinszkij körzetet, amelynek központja Uszt-Dzseguta város volt [10] .

Népesség

Népesség
2002 [11]2010 [12]2011 [13]2012 [14]2013 [15]2014 [16]2015 [17]2016 [18]2017 [19]
52 196↘ 50 641→ 50 641↗ 50 666↘ 50 400↘ 49 957↗ 50 005↗ 50 353↗ 50 398
2018 [20]2019 [21]2020 [22]2021 [8]
↘ 50 175↘ 49 993↗ 50 027↗ 50 736

Az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium előrejelzése szerint a lakosság száma [23] :

Urbanizáció

A városi lakosság ( Ust-Dzheguta városa ) a kerület teljes lakosságának 61,37%-a.

Nemzeti összetétel
Emberek Szám
2002 -ben [comm. 1] , szem. [24]		 Szám
2010 -ben [comm. 2] , szem. [25]
karacsájok 31 697 (60,7%) 34 938 (69,31%)
oroszok 12 804 (24,5%) 11 047 (21,92%)
Abaza 4666 (8,9%) 2252 (4,47%)
cserkeszek 669 (1,3%) 438 (0,87%)
cigányok 281 (0,5%) 340 (0,67%)
tatárok 326 (0,6%) 235 (0,47%)
ukránok 241 (0,5%) 121 (0,24%)
törökök 57 (0,1%) 98 (0,19%)
Nogais 116 (0,2%) 76 (0,15%)
oszétok 95 (0,2%) 74 (0,15%)
Lezgins 126 (0,2%) 74 (0,15%)
örmények 107 (0,2%) 71 (0,14%)
grúzok 86 (0,2%) 70 (0,14%)
azerbajdzsánok 100 (0,2%) 61 (0,12%)
csecsenek 167 (0,3%) 58 (0,12%)
más nemzetiségűek 658 (1,3%) 454 (0,90%)

Az 1959-es népszámlálás szerint a Karacsáj-Cserkesz autonóm körzet Uszt-Dzsegutyinszkij körzetében a karacsájok 46,9%-át, az oroszok 41,8%-át, az abazinok 7,5%-át [26] tették ki .

Önkormányzati szerkezet

Az Uszt-Dzsegutyinszkij önkormányzati körzet 8 települést foglal magában, köztük 1 városi és 7 vidéki települést [27] .

Nem.Önkormányzati
szerv		közigazgatási
központja
Települések száma
_		Népesség
(fő)		Terület
(km²)
1e-06városi település
egyUst-DzhegutinskoeUst-Dzheguta városaegy↗ 31 137 [8]206,98 [7]
1.000002Vidéki települések
2Vazsnyenszkojea Fontos faluegy↗ 1892 [8]40,20 [7]
3Gyuruldeukaul Gyuryuldeukegy↗ 1353 [8]27,89 [7]
négyDzsegutyinszkijaul Novaya Dzheguta3↗ 5994 [8]212,38 [7]
5KoydanKoydan faluegy↗ 1002 [8]23,37 [7]
6Krasznogorszkstanitsa Krasznogorszkajaegy↗ 2172 [8]63,27 [7]
7Sary-Tuzaul Sary-Tuzegy↘ 4186 [8]71,50 [7]
nyolcEltarkachaul Eltarkachegy↘ 3000 [8]244,56 [7]

Települések

Az Uszt-Dzsegutyinszkij járásban 10 település található, köztük egy város és 9 vidéki település [28] .

A régió településeinek listája
Nem.HelységTípusúNépességKözség
egyUszt-Dzsegutaváros↗ 31 137 [8]Ust-Dzhegutinsky városi település
2Fontosfalu↗ 1892 [8]Vazhnenskoe vidéki település
3Gyuryuldeukaul↗ 1353 [8]Gyuruldeuk vidéki település
négyDzhegutaaul↗ 1242 [12]Dzsegutyinszkij vidéki település
5Koidanfalu↗ 1002 [8]Koydan vidéki település
6Krasznogorszkajastanitsa↗ 2172 [8]Krasznogorszk vidéki település
7Kyzyl-Kalaaul↗ 830 [12]Dzsegutyinszkij vidéki település
nyolcÚj Dzhegutaaul↗ 4084 [8]Dzsegutyinszkij vidéki település
9Sary-Tuzaul↘ 4186 [8]Sary-Tuz vidéki település
tízEltarkachaul↘ 3000 [8]Eltarkach vidéki település

Látnivalók

Megjegyzések

  1. ↑ Beleértve Kubina községet is , amely 2006 - ban az Abazai járás része lett .
  2. ↑ Csak állampolgárság feltüntetve. A körzetben 234 fő azoknak a száma, akik nem tüntették fel nemzetiségüket. A százalékot az állampolgárságot megjelölők számából, nem pedig a terület összlakosságából számítják.

Jegyzetek

  1. ↑ Abaza-orosz szótár. Körülbelül 14 000 szó / Szerk. Tugova V. B. M.: "Szovjet Enciklopédia", 1967. 536. o. 315., 473. o.
  2. ↑ RIA "Karacsáj-Cserkeszia". Tkhyde beym és shҏynalʻe . Letöltve: 2016. szeptember 11. Az eredetiből archiválva : 2018. június 23.
  3. ↑ Apazhev M. L., Kokov J. N. Kabardino-circassian-orosz szótár. Körülbelül 27 000 szó / Szerk. A filológia doktora Bizhoeva B. Ch. Nalchik: "Elbrus", 2008. S. 191, 391.
  4. ↑ Sujuncsev Kh. I., Urusbiev I. Kh. Orosz-karacsáj-balkár szótár. Körülbelül 35 000 szó. M .: "Szovjet Enciklopédia", 1965. S. 528, 743.
  5. ↑ KChR Basshysynyn em Kormányfiú sajtószolgálat. Kishkei HPP Kurylady // Nogai Davysy, No. 50, 2018. június 30. P. 1. (elérhetetlen link) . Letöltve: 2018. július 6. Az eredetiből archiválva : 2018. július 7. 
  6. ↑ Kalmykova S. A. et al. Nogai-orosz szótár. Körülbelül 15 000 szó / Szerk. Baskakova N. A. M.: Külföldi és Nemzeti Szótárak Állami Kiadója, 1963. 562 p. S. 275.
  7. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Karacsáj-Cserkesz Köztársaság. Az önkormányzat teljes földterülete . Letöltve: 2018. március 5. Az eredetiből archiválva : 2018. január 23..
  8. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 _ , 3000 fős vagy annál nagyobb lélekszámú vidéki települések . A 2020-as összoroszországi népszámlálás eredményei . 2021. október 1-től. 1. kötet. Populáció mérete és eloszlása ​​(XLSX) . Letöltve: 2022. szeptember 1. Az eredetiből archiválva : 2022. szeptember 1..
  9. ↑ Gyűjtemény "Stavropol Terület ipara a levéltári dokumentumokban (1945-1991)" . Letöltve: 2018. január 22. Az eredetiből archiválva : 2016. március 4..
  10. ↑ Az Uszt-Dzsegutyinszkij önkormányzati körzet levéltári osztályának rövid történeti háttere // A Karacsáj-Cserkesz Köztársaság Levéltári Hivatala . Letöltve: 2015. szeptember 9. Az eredetiből archiválva : 2016. március 5..
  11. ↑ 2002-es összoroszországi népszámlálás. Hangerő. 1, 4. táblázat. Oroszország lakossága, a szövetségi körzetek, az Orosz Föderációt alkotó jogalanyok, körzetek, városi települések, vidéki települések - járási központok és 3 ezer vagy annál nagyobb lélekszámú vidéki települések . Archiválva az eredetiből 2012. február 3-án.
  12. ↑ 1 2 3 A KChR területeinek állandó lakosságának száma a 2010. évi összoroszországi népszámlálás végleges adatai szerint . Letöltve: 2014. október 10. Az eredetiből archiválva : 2014. október 10..
  13. ↑ Népességbecslés 2009. január 1-2016
  14. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint. 35. táblázat Becsült lakónépesség 2012. január 1-jén . Letöltve: 2014. május 31. Az eredetiből archiválva : 2014. május 31..
  15. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2013. január 1-jén. - M.: Szövetségi Állami Statisztikai Szolgálat, Rosstat, 2013. - 528 p. (33. táblázat: Városi körzetek, önkormányzati kerületek, városi és falusi települések, városi települések, vidéki települések lakossága) . Hozzáférés dátuma: 2013. november 16. Az eredetiből archiválva : 2013. november 16.
  16. ↑ 33. táblázat Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2014. január 1-jén . Letöltve: 2014. augusztus 2. Az eredetiből archiválva : 2014. augusztus 2..
  17. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2015. január 1-jén . Letöltve: 2015. augusztus 6. Az eredetiből archiválva : 2015. augusztus 6..
  18. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2016. január 1-jén (2018. október 5.). Letöltve: 2021. május 15. Az eredetiből archiválva : 2021. május 8.
  19. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2017. január 1-jén (2017. július 31.). Letöltve: 2017. július 31. Az eredetiből archiválva : 2017. július 31.
  20. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2018. január 1-jén . Letöltve: 2018. július 25. Az eredetiből archiválva : 2018. július 26.
  21. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2019. január 1-jén . Letöltve: 2019. július 31. Az eredetiből archiválva : 2021. május 2.
  22. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2020. január 1-jén . Letöltve: 2020. október 17. Az eredetiből archiválva : 2020. október 17.
  23. ↑ Az Orosz Föderáció területfejlesztési stratégiája a 2025-ig tartó időszakra (tervezet) . Letöltve: 2019. július 3. Az eredetiből archiválva : 2018. december 18.
  24. ↑ A 2002. évi összoroszországi népszámlálás adatai: 02c. táblázat. Moszkva : Szövetségi Állami Statisztikai Szolgálat , 2004. _ _ _
  25. ↑ 3. kötet Nemzeti összetétel és nyelvtudás, állampolgárság (elérhetetlen link) . Letöltve: 2018. január 15. Az eredetiből archiválva : 2017. december 13. 
  26. ↑ Etnokaukázus. A KChR lakosságának országos összetétele az 1926-2010. évi népszámlálások szerint . Letöltve: 2012. augusztus 31. Az eredetiből archiválva : 2018. január 1..
  27. ↑ A KChR 2005. január 14-i törvénye, N 21-RZ "Az Uszt-Dzsegutyinszk régió településeinek határainak megállapításáról és a megfelelő státusz megadásáról"
  28. ↑ A Karacsáj-Cserkesz Köztársaság 2004. február 24-i 84-RZ törvénye "A Karacsáj-Cserkesz Köztársaság közigazgatási-területi szerkezetéről" . Letöltve: 2016. szeptember 19. Az eredetiből archiválva : 2015. május 31..
  29. ↑ A KChR-ben megnyitották az Észak-Kaukázus legnagyobb felüljáró hídjának első ütemét . Letöltve: 2012. december 23. Az eredetiből archiválva : 2018. január 15.

Linkek

 Uszt-Dzsegutyinszkij kerület települései
Kerületi központ Uszt-Dzseguta
 Az Ust-Dzhegutinskiy kerület önkormányzati képződményei
városi település Ust-Dzhegutinskoe Vidéki települések Vazsnyenszkoje Gyuruldeuk Dzsegutyinszkij Koydan Krasznogorszk Sary-Tuz Eltarkach
 Karacsáj-Cserkeszia
Városok Karacsajevszk MO Teberda Uszt-Dzseguta Főváros Cserkeszk
kerületek Abaza Adyge-Khablsky Zelencsukszkij Karacsajevszkij Malokaracsajevszkij Nogai Prikubansky Urupsky Uszt-Dzsegutyinszkij Khabezsky