210 mm-es fegyvermodell 1939 (Br-17) | |
---|---|
| |
Kaliber, mm | 210 |
Példányok | 9 |
Tűzsebesség, rds / perc | 0.5 |
Autópálya kocsi sebessége, km/h | harminc |
Súly | |
Súly berakott helyzetben, kg | 20 300 |
Súly harci helyzetben, kg | 44 000 |
tüzelési szögek | |
Szög ВН , fok | 0 és +55° között |
Szög GN , fok | 90° |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Az év 1939-es modelljének 210 mm-es lövege (gyári index - Br - 17 , GAU index - 52-P-643 ) - különleges erővel rendelkező szovjet fegyver . Főtervező - I. I. Ivanov . Ugyanaz a fegyverszállító kocsi , mint a Br-18- nak .
A hazai termelés nagy és különleges erejű szerszámaival kapcsolatos problémák arra kényszerítették az ország vezetését, hogy egy jól bevált útra – a külföldi tapasztalatok felhasználására – térjen. Mivel a csehszlovák "Skoda" cég az első világháború óta nagy tapasztalattal rendelkezik az ilyen osztályú tüzérség létrehozásában, és az államok közötti baráti kapcsolatok eredményeként 1938 -ban megállapodást kötöttek a céggel prototípusok szállításáról. és műszaki dokumentáció két nagy teljesítményű tüzérségi rendszerhez - 210 mm-es lövegekhez és 305 mm-es tarackokhoz, amelyek a Br-17 és Br-18 gyártási indexeket kapták. Ezek a fegyverek különleges erejű tüzérségi rendszerek duplexét alkották. A termelést a sztálingrádi 221-es számú üzem végezte. 1940-ben három 210 mm-es lövegből és három 305 mm-es tarackból lőttek ott, 1941 júliusában további hat 210 mm-es löveget adtak át.
1941. január 1-jén a GAU KA mérlegében 3 fegyver volt. A háború elejére azonban csak egy fegyver szerepelt az MVO-ban. A fegyverekhez való lőszer nem volt tömeggyártásban. A rendkívül alacsony mobilitás és az elülső instabilitás miatt a fegyvereket csak 1944-ben kezdték rendeltetésszerűen használni. Ugyanakkor 4,2 ezer lövedéket lőttek ki rájuk.
1944 áprilisában a moszkvai katonai körzetben megalakult a 7., 8., 16. és 19. külön OM tüzérségi üteg, mindegyik 2 db 210 mm-es löveggel.
1944 decemberében bevezették a különleges erejű ágyúezred állományát, amely négy, egyenként kétágyús ütegből állt. A különleges erejű ágyúezred hat darab 152 mm-es Br-2 -es és két 210 mm-es Br-17-es ágyúval volt felfegyverkezve. 1944 decembere és 1945 januárja között 4 ilyen ezred alakult - 1. , 2. , 18. gárda. és 20. pápa OM. A 7. üteg a 2. ezred, a 8. - a 20., a 16. - a 18., a 19. - az 1. ezred része lett. Ebből csak három ezred vett részt az ellenségeskedésben az 1. (1. pápa) és a 3. (2. és 20. pápa) fehérorosz front részeként. A 18. gárdaezred 1945 januárjától alakult a lugai tüzérkiképző táborban.
Tehát a berlini hadművelet során az 1. Fehérorosz Front részeként működő 1. OM pápa 0,2 ezer 210 mm-es lövedéket használt el, ami 2,5 lőszert jelentett. Ebből a lövedékek fele (0,1 ezer) az első napon, vagyis a tüzérségi előkészítés során elhasználódott.
Emellett a 20. ezred az 1. Távol-keleti Front 5. hadseregének részeként részt vett a japán Kwantung hadsereg 1945. augusztus-szeptemberi vereségében.
A Br-17 löveg lőszereinek nómenklatúrája [1] | |||||
Típusú | GAU index | A lövedék súlya, kg | BB súly, kg | Kezdeti sebesség, m/s | Asztaltartomány, m |
Erősen robbanásveszélyes lövedékek | |||||
erősen robbanóanyag | 53-F-643 | 133 | ? | 800 | 28 650 |
A Br-17 kiállítva:
Br-17 a Moszkvai Fegyveres Erők Központi Múzeumában:
A Br-17 a filmben látható, a Moonzund (film) a Tserel-foknál lezajlott csata jeleneteiben, ahol ezeket a fegyvereket az Obukhov Üzem által gyártott 305 mm-es parti ágyúkként ábrázolják ( 12"/52 ágyú az Obukhov Üzemben )