Yastarna dialektus

A kasub nyelv jastarnai dialektusa ( kasub gwara jastarskô , lengyelül gwara jastarnicka ) egy kasub dialektus, amely az észak-kasub nyelvjárás bylyak dialektusainak területéhez tartozik [2] . Elterjedt a Hel-félszigeten , Jastarnia városában ( a Pomerániai vajdaság Puck kerületében ). A jastarnai nyelvjárás sajátosságait többek között M. Selin kasub költő [3] művei is feljegyzik .

Osztályozás és tartomány

A kasub nyelv dialektusainak F. Lorenz által összeállított és a Pomerániai Nyelvtanban ( Gramatyka Pomorska ) közzétett osztályozásában a jastarnai nyelvjárást az észak-kasub csoport északkeleti alcsoportjának bylyak dialektusainak tulajdonítják, valamint a Kuzveld, Chalup, Svazhev-Stshelinsky, Puck city, Stazhinsky-Mekh és Oksiv dialektusok, gyakoriak az észak-kasub terület északkeleti és keleti régióiban [2] . Az 1964-1978-ban összeállított Kasub nyelv atlasza szerzői a Hel-félsziget dialektusait emelték ki az északkeleti dialektusok részeként, amelyet az észak-kasub dialektus archaikus vonásai különböztetnek meg [4] [5] .

A Jastarninsky dialektus elterjedési területe a Hel-spicli középső részén, a Pomerániai vajdaságban , Puck megyében , Jastarnia városközség területén található . 1972-ig létezett Jastarnia központjától délkeletre egy Bor (lengyelül Bór ) település, amelyet aztán egyesítettek Jastarnia városával [3] . A Yastarna dialektus elterjedési területétől északnyugatra, a Hel-félszigeten a Kuzveld és Khalup dialektusok területei találhatók hozzá közel, északnyugatra a Pucktól északra és Vlagyiszlavovtól délre található terület a Svazhev- Stshelinsky dialektus található [1] .

A múltban Jastarnia és Bor lakosai a helyi halászcsoport ( kasub rëbôcë , lengyel rybacy ) képviselőihez tartoztak, a bylyák szubetnikum részeként, a kasubok ez a csoportja a főnevének megfelelően kapta a nevét. foglalkozás - halászat [6] [7] . Annak ellenére, hogy Jastarnia és Bor egymás közelében, egymástól legfeljebb egy kilométerre található, a 20. század közepéig nagyon gyenge volt a kapcsolat e települések lakói között, mivel a jastarniai, ill. A Bor különböző területeken halászott: az első - a Gdanski-öbölben a Hel-spicli délnyugati partja mentén, a második - a Balti-tengerben a nyárs északkeleti partja mentén. Ennek eredményeként a Yastarny dialektus Yastarny és Bor beszélőit különféle különbségek jellemezték, különösen a fonetika terén [3] [8] .

A nyelvjárások jellemzői

A kasub nyelvjárások F. Lorenz általi osztályozása szerint a jastarnai dialektus, mint az északkeleti alcsoport dialektusainak része, megosztja közös vonásukat - az ősi pomerániai ŭ magánhangzó átmenetét ə -be ; a bylyak terület részeként - osztja a lét jelenségét - az l  hang jelenléte a ł helyén : bél "volt", bëla "volt", bëlo "volt" [2] [9] .

A Yastarna dialektus fonetikai jellemzői közül, mint például [3] :

  1. F. Lorenz [10] által feljegyzett intonációs különbségek maradványainak megőrzése a 19. század végéig .
  2. Az ősi hosszú ō kiejtését , amelyet GM Bronisch ( GM Bronisch ) művei monoftongusként írnak le , F. Lorenz műveiben már öu diftongusként jellemzik : kröul , mröufczi . Az 1950-es évek tanulmányaiban a yu diftongus szerepel az ō helyén : kyun , nyusz .
  3. A nazális magánhangzók aszinkron kiejtése (mássalhangzós típusú rím) a szóban elfoglalt helytől függetlenül, mint például az em , am : gems , ksemdz , ksemżo , prosamta , temcza , wemż , stb.
  4. A ń [~ 1] mássalhangzó keményedési folyamatának megoszlása : granca , kón , ne je (lengyelül nie jest ), ny ma (lengyelül nie ma ) stb.
  5. A lágy ajkak aszinkron kiejtésének elterjedése [~ 1]  - pš < pх́ < ṕ: pszóro (lengyelül pióro ) „toll”, lefszi (lengyelül lwy ) „oroszlán”, psziwo (lengyel piwo ) „sör” stb [tizenegy ]
  6. A k' , g' átmenet a č' , ǯ [~ 1] affrikátusokká és más nyelvjárási jellemzőkké.

A ń mássalhangzó megkeményedése a német nyelv hatására alakulhatott ki , a többi hangváltozás nagy része a kasub nyelvben lezajló belső folyamatok eredménye . A Jastarnában és Borban élt jastarnai nyelvjárás beszélői az orrhátsó sor kiejtésében különböztek, a bor lakóinak beszédében a hangsúlyos ősi hosszú magánhangzó összeolvadt az orr első sorával ( ksandz , bank ), és a rövid hangsúlytalan magánhangzó egyesült az orr első sorával ( gòlǫba , pǫkati ).

Jegyzetek

Hozzászólások
  1. ↑ 1 2 3 Ezeket a jastarnai nyelvjárásban az 1880-as évektől terjedő változásokat Z. Stieber jegyezte fel .
Források
  1. ↑ 1 2 Lorentz, 1927 , Melléklet: Mapa narzeczy pomorskich.
  2. ↑ 1 2 3 Lorentz, 1927 , p. 17.
  3. ↑ 1 2 3 4 Dialekty i gwary polskie. Kompendium internetowe pod redakcją Haliny Karaś  (lengyel) . — Kaszubszczyzna. Charakterystyka kaszubszczyzny (szerző: Jerzy Trader). Letöltve: 2013. augusztus 8. Az eredetiből archiválva : 2012. november 1..
  4. ↑ Dialekty i gwary polskie. Kompendium internetowe pod redakcją Haliny Karaś  (lengyel)  (nem elérhető link) . — Kaszubszczyzna. Zasięg terytorialny és podzialy. 1.2 Zasięg i zróżnicowanie kaszubszczyzny języka (mowy) Kaszubow. Grupy lokalne (szerző: Jerzy Trader). Letöltve: 2013. augusztus 8. Az eredetiből archiválva : 2015. június 10.
  5. ↑ Dialekty i gwary polskie. Kompendium internetowe pod redakcją Haliny Karaś  (lengyel)  (nem elérhető link) . — Schemat podziału dialektów kaszubskich wg Atlasu językowego kaszubszczyzny i dialektów sąsiednich (Józef Borzyszkowski, Jan Mordawski, Jerzy Treder, „Historia, geografia, język i piśmiennictwo Kaszubósk, ”, G1). Letöltve: 2013. augusztus 8. Az eredetiből archiválva : 2015. június 11.
  6. ↑ Dialekty i gwary polskie. Kompendium internetowe pod redakcją Haliny Karaś  (lengyel) . — Leksykon kaszubski. Nazwy etniczne z kaszub (szerző: Jerzy Trader). Letöltve: 2013. augusztus 8. Az eredetiből archiválva : 2012. október 18..
  7. ↑ Rastko-Kashubi - Rastkò-Kaszëbë - Rastko-Kaszuby  (lengyel)  (elérhetetlen link) . - J. Trader: Kaszubszczyzna literacka (Cechy, fazy i tendencje rozwojowe). Letöltve: 2013. augusztus 8. Az eredetiből archiválva : 2013. december 22..
  8. ↑ Popowska-Taborska, 1980 , p. 80.
  9. ↑ Dialekty i gwary polskie. Kompendium internetowe pod redakcją Haliny Karaś  (lengyel)  (nem elérhető link) . — Leksykon kaszubski. Bylaczenie (szerző: Jerzy Trader). Letöltve: 2013. augusztus 8. Az eredetiből archiválva : 2015. június 11.
  10. ↑ Ananyeva, 2009 , p. 94.
  11. ↑ Ananyeva, 2009 , p. 96.

Irodalom

  1. Atlas językowy kaszubszczyzny i dialektów sąsiednich / Red. Stieber Z. (T. Wstępny i I-VI), vörös. H. Popowska-Taborska (VII-XV. T.). - Wrocław: Zakład Słowianoznawstwa PAN, 1964-1978.
  2. Lorentz F. Gramatyka Pomorska, Zeszyt 1 . - Poznań: Instytut Zachodnio-słowiański przy Uniwersytecie Poznańskim, 1927. - 70 p.
  3. Popowska -Taborska H. O samogłoskach nosowych w Borze i Jastarni // Slavia Occidentalis, XX. - 1960. - S. 125-131.
  4. Popowska -Taborska H. Kaszubszczyzna. Zarys dziejow. - Warszawa: PWN , 1980. - 111 p.
  5. Stieber Z. Zmiany w fonetyce Jastarni w ostatnim stuleciu // Język Polski, XXXIV. - 1954. - S. 249-252.
  6. Ananyeva NE A lengyel nyelv története és dialektológiája . - 3. kiadás, Rev. - M . : Könyvesház "Librokom", 2009. - 304 p. - ISBN 978-5-397-00628-6 .

Linkek

Dialekty i gwary polskie. Kompendium internetowe pod redakcją Haliny Karaś  (lengyel)  (nem elérhető link) . Letöltve: 2013. augusztus 8. Az eredetiből archiválva : 2013. október 13..