1844. évi közgazdasági és filozófiai kéziratok
| 1844. évi közgazdasági és filozófiai kéziratok | |
|---|---|
| német Ökonomisch-philosophischen Manuskripte aus dem Jahre 1844 | |
| Műfaj | esszék és filozófiai irodalom [d] |
| Szerző | Karl Marx |
| Eredeti nyelv | Deutsch |
| Az első megjelenés dátuma | 1932 |
Az 1844-es közgazdasági és filozófiai kéziratok ( németül: Ökonomisch-philosophische Manuskripte aus dem Jahre 1844 ) Marx műve , 1844-ben íródott, és az ún. korai (humanisztikus) időszak. A műben feltárt fő téma az elidegenedés .
Tartalom
A lap felvázolja Marx akkori gazdasági és filozófiai nézeteit. Marx a politikai gazdaságtan filozófiai kritikájával kezdi, amely megállapítja a tényeket, de nem magyarázza meg azokat. Az előszóban Marx azt írta, hogy következtetéseire jutott [1] :
a politikai gazdaságtan lelkiismeretes kritikai vizsgálatán alapuló, teljesen empirikus elemzéssel.
A mű éles kapitalizmuskritikát tartalmaz, amely [2] :
elszegényedésre és a gép szintjére süllyedésre ítéli a munkást.
Amikor A. Smith és D. Ricardo politikai gazdaságtanát vizsgálja, Marx megjegyzi, hogy a munkát minden gazdagság egyetlen forrásaként ismerik el [3] :
a munka, mint a gazdagság egyetlen lényege
az akkori közgazdaságtudomány legmagasabb szintje. Ugyanakkor Marx jelentős hiányosságként jegyzi meg a politikai gazdaságtan megértésének hiányát [4] :
az általa vizsgált mozgalom kapcsolatát.
A politikai gazdaságtan számára Marx a következő feladatot tűzi ki [4] :
megérteni a magántulajdon, a kapzsiság, a munka, a tőke és a földtulajdon egymástól való elválasztása, a csere és a verseny, a személy értéke és az értékcsökkenése, a monopólium és a verseny, stb. közötti lényeges összefüggést, mindezen elidegenedés között. és a monetáris rendszer.
Marx művének fő része az elidegenedés és az elidegenedett munka fogalmának lényegének feltárása. Az elidegenedés fő paradoxonát abban látja, hogy [4]
a munkás annál szegényebb lesz, minél több vagyont termel.
Marx az elidegenedést a termelési eszközök magántulajdona által meghatározott társadalmi életfeltételekből vezeti le. Az elidegenedés a társadalmi kötődések, az emberek társas kommunikációjának egyik formája, amelyben élet- és munkakörülményeik, tevékenységük eredménye, egymáshoz való viszonya idegen és ellenséges külső erőként jelenik meg. Marx részletesen feltárja a munka elidegenedését. Az ember élettevékenysége és társadalmi lényként való önmegerősítése az objektív világ gyakorlati megteremtésében, a társadalmi termelésben nyilvánul meg. A kapitalizmusban [4] :
a munkás annál olcsóbb árucikké válik, minél több árut hoz létre.
A munka elidegenedése abban nyilvánul meg, hogy a munka terméke szemben áll a munkával [4] :
mint valamiféle idegen lény, mint a termelőtől független erő.
Marx a társadalom kommunista átalakulásának problémáját vizsgálja. Hangsúlyozza, hogy csak olyan társadalmi rend nevezhető kommunizmusnak, amely [5] :
gazdag és átfogó, mély minden érzésében és felfogásában a személyről.
Marx élesen bírálja az egalitárius kommunizmust, követelve [6] :
visszatérés egy szegény és szükségtelen ember természetellenes egyszerűségéhez.
Az elméleti tudatosság nem elég a kommunizmus győzelméhez [7] :
A kommunizmus eszméje elég ahhoz, hogy megsemmisítse a magántulajdon gondolatát. A magántulajdon megsemmisítése a valóságban valódi kommunista fellépést igényel.
A hegeli filozófia kritikai elemzése során Marx válaszol a kérdésre [8] :
…milyen kapcsolatunk van a hegeli dialektikával?
Marx bírálja Hegel filozófiájának idealizmusát [9] :
az abszolút eszme önmagában semmi, hogy csak a természet valami,
miközben megjegyzi [10] :
a hegeli dialektika pozitív oldalai.
Jegyzetek
- ↑ K. Marx, F. Engels Korai munkákból, M., Politizdat, 1956, S. 519
- ↑ K. Marx, F. Engels Korai munkákból, M., Politizdat, 1956, S. 528
- ↑ K. Marx, F. Engels Korai munkákból, M., Politizdat, 1956, S. 582
- ↑ 1 2 3 4 5 K. Marx, F. Engels A korai munkákból, M., Politizdat, 1956, 560.
- ↑ K. Marx, F. Engels Korai munkákból, M., Politizdat, 1956, S. 594
- ↑ K. Marx, F. Engels Korai munkákból, M., Politizdat, 1956, S. 587
- ↑ K. Marx, F. Engels Korai munkákból, M., Politizdat, 1956, S. 606
- ↑ K. Marx, F. Engels A korai munkákból, M., Politizdat, 1956, 621. o.
- ↑ K. Marx, F. Engels A korai munkákból, M., Politizdat, 1956, 639.
- ↑ K. Marx, F. Engels Korai munkákból, M., Politizdat, 1956, S. 636
Irodalom
- Bagaturia G. A. "Tézisek Feuerbachról" // Filozófiai enciklopédikus szótár / Ch. szerkesztők: L. F. Iljicsev , P. N. Fedosejev , S. M. Kovalev , V. G. Panov . - M .: Szovjet Enciklopédia , 1983. - S. 791-792. — 840 p. — 150.000 példány.
Linkek
 Szótárak és enciklopédiák | |
|---|---|
| Bibliográfiai katalógusokban |