| Negyedik szent háború | |||
|---|---|---|---|
| Közép-Görögország | |||
| dátum | Kr.e. 339 e. - Kr.e. 338 e. | ||
| Hely | szárazföldi Görögország | ||
| Eredmény | Amphissa veresége, Görögország Macedónia általi leigázása | ||
| Változtatások | Nem | ||
| Ellenfelek | |||
|
|||
| Parancsnokok | |||
|
|||
| Szent háborúk az ókori Görögországban | |
|---|---|
| Görög-macedón háborúk | |
|---|---|
| Amphipolis - Methone - Olynthos - Harmadik szent háború - Perinth - Bizánc - Negyedik szent háború - Chaeronea - Théba - Megalopolis | |
A negyedik szent háború (i. e. 338) egy fegyveres konfliktus az ókori Görögországban az ie 4. században. e. , ami miatt Macedónia meghódította Görögországot .
A Kr.e. IV. század közepére. e. a görög városok válsága a politikai anarchia állapotához, a köztük lévő krónikus ellenségeskedéshez, jelentéktelen okokból állandó háborúkhoz vezetett. Fegyveres konfliktusok az ie IV. század közepén. e. Közép-Görögországban koncentrálódott Delphoi és az Apollón istennek szentelt szent területek körül .
Kr.e. 339-ben. e. az Ozol Locris régióban található Amfissa lakói felszántották a földet a Delphitől délre fekvő Chris városa melletti síkságon . A síkságot Apollónak szentelték, és ott minden gazdasági tevékenység tilos volt, így az ilyen akciók automatikusan szent háború kihirdetéséhez vezettek. Fülöp, aki nemrégiben vereséget szenvedett a Hellészpontnál az egyesített görög erőktől, azonnal kihasználta a helyzetet, hogy beavatkozzon a konfliktusba, és maguknak a görögöknek az erőivel szembeszálljon a görögökkel. Ehhez bevonta görögországi híveit. Az Amphictyonok tanácsán Aeschines , az athéni macedón párt vezetője azt követelte, hogy hirdessenek szent háborút a lokriánusok ellen.
Az Amphictyonok tanácsa hadat üzent, a lokriánusok területét pedig csapatok szállták meg. Kottif kezdeményezésére a Tanács, amely a harmadik szent háború után macedónt is magában foglalta, úgy döntött, hogy Fülöp segítségét kéri. Fülöpöt megválasztották az Amphictyonok hadseregének parancsnokává, hivatalosan felkérték, hogy jöjjön Apollón és az Amphictyonok segítségére, és büntesse meg az istenkáromlókat. Megnyílt az út a macedón csapatokhoz Közép-Görögországban.
A macedón király Közép-Görögországba lépve először nem Amfissa ellen ment, hanem Phokisban megerősítette Elateát . A macedónok helyzete nagyon veszélyes volt Görögország számára – Elateából Fülöp egy nap menet alatt eljuthatott Thébába , három alatt Athénba. Fülöp nyomán elfoglalta Kitiniont Dorisban, ami megnyitotta az utat Amfissa felé. Most a macedónok ellenőrizték az egész pókiai-doridi síkságot. Fülöp csak ezután fogta el és pusztította el Amfissát.
Formálisan a hadjárat célja – Amphissa megbüntetése – teljesült, ám a Közép-Görögországban jelentős hadsereggel stratégiai pozíciókat elfoglaló Fülöp a továbblépés mellett döntött. i.e. 338 -ban e. a döntő chaeroneai csatában legyőzte a görög államok koalíciójának csapatait és leigázta Görögországot.