Kánaáni nyelvek

A kánaáni nyelvek (más néven kánaáni [1] ) a sémi nyelvek alcsaládja , amelyeket az ókori kánaáni népek  - zsidók , amoriták , moábiták , edomiták , föníciaiak és Afrika északi részének - karthágóiak (a föníciai gyarmatosítók leszármazottai) beszéltek. Mindezek a nyelvek korszakunk elején megszűntek beszélni (amikor a pun (föníciai) meghalt, nem ismert). A zsidók és szamaritánusok körében folyamatosan a héber maradt az irodalmi és liturgikus nyelv .

Osztályozás

Ennek az alcsaládnak a két fő ága a héber és a föníciai. A kánaáni nyelvek az arámi és ugariti nyelv mellett egy észak-szemita alcsoportot alkotnak.

Megkülönböztető jellemzők

A hannanita nyelvek tipológiai jellemzői az arámihoz képest:

• a h- előtag cikkként használatos (arámul az -a utótag ). Valószínűleg ez egy kánaáni újítás.
• A ʼnk első személyű névmás (אנכ anok(i) , arámul - ʼnʼ/ʼny ) - ami közelebb hozza őket az akkádhoz, az ókori egyiptomihoz és a berberhez .
• Magánhangzóváltás ā > ō (kánaáni eltolódás).
• A wa ige fordított használata, ami abban nyilvánul meg, hogy amikor a wa egy ige előtt van a mondat elején, akkor az ige múltját, vagy "tökéletes" alakját adja, a jövő idő jelentését, ill. fordítva, az ige jövője vagy " tökéletes " alakja, a múlt idő jelentése [1] .

Kánaáni szövegek

A kánaáni nyelvek tanulmányozásának fő forrásai a Tanakh és az ősi feliratok:

• Moabit : Mesha Stele , El-Kerak felirat , több pecsét
• Héberül : Kalendárium Gezerből, Ostracon Khirbet Qeiyafából
• Föníciai : Ahiram király szarkofágja , felirat II. Esmunazor szarkofágján , bibliai felirat [2] .
• Pún nyelv : Plautus "A puni" című drámájában (Poenulus) az ötödik felvonás elején.
• Ekron (filiszteus sémi) nyelv: Az Ekron felirat .
• A Deir Alla felirat arám nyelvű, déli kánaáni jegyekkel, és Robert Hetzron kánaáninak minősítette.

Lásd még

• Nyugat-szemita nyelvek
• ugariti nyelvek

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 KANÁNIT NYELV . Enciklopédia a világ körül Univerzális populáris tudomány online e. Letöltve: 2015. július 29. Az eredetiből archiválva : 2015. március 30. (határozatlan)
2. ↑ George Athas. A Tel Dan felirat: Újraértékelés és új bevezető  (angol) . Letöltve: 2015. július 29.

• A szemita nyelvek. Routledge nyelvcsalád leírásai. Szerkesztette: Robert Hetzron. New York: Routledge, 1997.
• Garnier, Romain; Jacques, Guillaume. Egy elhanyagolt fonetikai törvény: A pretonikus jód asszimilációja egy következő koronához az északnyugati szemita nyelven  //  Bulletin of the School of Oriental and African Studies : folyóirat. - 2012. - Kt. 75.1 . - 135-145 . o . - doi : 10.1017/s0041977x11001261 .

Linkek

• Néhány nyugati szemita felirat
• Hogyan született az ábécé a Hieroglifák Bibliai Régészeti Szemléből

Irodalom

Dyakonov I. M. Az ókori Nyugat-Ázsia nyelvei. M., 1967

Szótárak és enciklopédiák	a világ körül Britannica (online)
Bibliográfiai katalógusokban	BNF : 12304210s GND : 4226414-5 J9U : 987007283214805171 LCCN : sh85019277