Khalidiya

A Naqshbandiyya Khalidiya, Khalidiya vagy Khalidi a Naqshbandiya  szúfi testvériség (rend) egyik ága, Khalid al-Bagdadi sejk (1779-1827) idejétől kezdve . Vagyis a tariqah ezen ága a nevét al-Bagdadi sejk nevéből kapta.

Khalid Baghdadi sejk erőfeszítéseinek köszönhetően a Naqshbandi tariqa elterjedt Irakban, Szíriában és Kurdisztánban, és az iszlám világ legelterjedtebb tarikájává vált. Khalid Baghdadi megszervezte fiókját (Naqshbandi-Khalidiya) az Oszmán Birodalomban. A 19. század több évtizede a Naqshbandi-Khalidiya rend az oszmán szultánok támogatását élvezte, akik a janicsári hadtest felszámolása után a bektasi rend sejkeivel helyettesítették őket. Khalidiya állt a kurdok nemzeti függetlenségéért folytatott fegyveres felkelések élén (1879), és harcolt a törökországi polgári reformok ellen is. A Hijazon keresztül ez az ág behatolt Indonéziába (1840), Malajziába, Ceylonba, Kalimantanba és a Sulu-szigetekre, Mozambikba stb.

Tarikat a Kaukázusba is behatolt , és ott lett a „ muridizmus ” mozgalom ideológiai bázisa Iszmail Shirvani sejk és tanítványa , Muhammad al-Jaragi sejk vezetésével, Dagesztán első murshidja , aki a dagesztáni és csecsenföldi felvidékiek vezetője volt. (beleértve magát Shamil imámot is ).

A Nakshbandi-Khalidiya ág kiemelkedő képviselői:

1) Baskír sejk, Zainulla Rasulev isán (1833-1917)

2) Oszmán sejk, pir Ahmad Ziyauddin Gyumushkhanevi (1813-1893)

3) török ​​sejk, pir Mahmud Ustaosmanoglu al-Ufi (sz. 1929)

4) Said Afandi dagesztáni sejk, Chirkey (1937-2012)

5) Dagesztán muftija, Akhmad Magomedovics Abdulaev sejk (szül. 1959)

6) Hassan Khilmi afandi dagesztáni sejk (1852-1937)

7) Khusenil Muhammad Afandi dagesztáni sejk (1862-1967)

8) Muhammad Arif Afandi dagesztáni sejk (1900-1977)

9) Humaid Afandi dagesztáni sejk (1868-1952)

10) Umahanov, Abdulzhalil Umahanovics dagesztáni sejk (szül. 1943-ban (1949?)

11) Baskír sejk, Ishan Bayazid Khairullin (1871-1950)

12) Tatár sejk, Garifulla Gainullovich Gainullin isán (1894-1984)

13) Tatár sejk, Kamil Shakirdzhanovich Bikmukhametov isán (1922-2000)