Fiziológus (könyv)

"Physiologist" ( más görög Φῠσιολόγος ) - cikkek és információk gyűjteménye állatokról és kövekről, amelyek a 2. vagy 3. században kezdődtek, valószínűleg Alexandriában .

Ókor

Ez a kollektív kreativitás emlékműve. Klasszikus írók meséire épülnek , nem nélkülözve a keleti hagyományok hatását. Ilyen gyűjtemények csak középkori keresztény kiadásokban jutottak el hozzánk, de az ilyen jellegű antik minták megléte kétségtelennek tűnik. A "fiziológus" különálló kis fejezetekből áll 50-ig, amelyek állatokat és madarakat, rovarokat, ásványokat stb. írnak le, és felsorolják tulajdonságaikat, tulajdonságaikat, szimbolikus értelmezésekkel (az állatok tulajdonságait például a keresztény erényekkel hasonlítják össze). Az olyan állatok, mint a főnix , a szirénák , a kentaurok , a gorgon , az egyszarvúk kerültek be a "fiziológusba" ; más állatok tulajdonságainak számbavétele és különösen a szimbolikus értelmezések egy teljesen mesevilágba repítik az olvasót.

Örményország

A fiziológus ( Arm.  Բարոյախօս ) örmény fordítását az 5. században készítették el a görög iskola képviselői . A legkorábbi kéziratok a XIII. század elején [1] . Később az örmény fordításból készült grúz fordítás [2] .

Az ókori Oroszország

A „fiziológus” még a 17. században is tekintélyt élvezett az orosz királyságban . A "fiziológus" szláv fordításai csak orosz példányban maradtak fenn. A legrégebbi kiadás nyelve a fordítás bolgár eredetét jelzi (a 13. század előtt). A „fiziológus” legendáit különböző gyűjteményekben néhány óorosz cikk, részben népköltői művek is tükrözték; a fiziológiai szimbolika a művészeti emlékművekbe is behatolt (például az ikonográfiába ).

Nyugat-Európa

Nyugat-Európában a The Physiologist nagy népszerűségnek örvendett; a 13. században latinról lefordították Európa nemzeti nyelveire, és a középkori enciklopédiák részévé vált; ugyanakkor a szimbolikus oldala meggyengül, maga a „fiziológus” természettudományos munka („ betiárium ”) formáját ölti.

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ A. Orengo. Gohar Muradyan. Fiziológus. Görög és örmény változatok a fordítási technikák tanulmányozásával Archív másolat 2016. szeptember 21-én a Wayback Machine -nél // Journal of History and Philology. - Er., 2007. - 1. sz. - S. 307
  2. ↑ A világirodalom története. - M .: Nauka, Vol. 2. - 1984. - P. 309 Archív másolat 2020. augusztus 12-én a Wayback Machine -nél .

Irodalom

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre  Szótárak és enciklopédiák
Bibliográfiai katalógusokban