| Marjorie Scott Wardrop | |
|---|---|
| Marjory Scott Wardrop | |
| Születési dátum | 1869. november 11 |
| Születési hely |
|
| Halál dátuma | 1909. december 7. [1] (40 évesen) |
| A halál helye | |
| Ország | |
| Foglalkozása | nyelvész, kartvelológus |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
Marjorie Scott Wardrop (1869. november 11., London – 1909. december 7., Bukarest ) - brit utazó, kartvelológus és szépirodalmi műfordító, aki leginkább a Kaukázuson túli , főként Georgia területén végzett sokéves kutatásairól , valamint a középkori és újkori grúz angol nyelvű fordításairól ismert. irodalom , 1887-1909 között készült.
Marjorie Wardrop Georgia iránt érdeklődni kezdett Marie Brosset kartvelológus munkáival való megismerkedése és testvére, Oliver Wardrop 1887-es georgiai utazása [2] beszámolója hatására . Húszévesen elkezdett grúz írást és nyelvet tanulni, a grúz modern és klasszikus irodalmat fordítva [3] . Az " Iveria " Tiflis újság egyik állandó tudósítója , Varlam Cherkezishvili herceg , aki Londonban élt, 1894 nyarán meglátogatta a Wardrop családot, és erről a látogatásról levelet írt az "Iveria"-nak. Külön megjegyezte, hogy Marjorie úgy tanult meg grúzul beszélni és írni, hogy Marie Brosse-tól csak egy grúz nyelvtankönyvet írt, és a grúz beszédből csak a helyi grúz templomban tartott istentiszteletet hallotta [4] .
Úgy döntött, hogy lefordítja a "Remete" című verset grúzról angolra , levelet írt Ilja Chavcsavadze című vers szerzőjének , amelyben engedélyt kért a fordításhoz. A helyes irodalmi grúz nyelven írt levél elragadtatta Chavchavadze-t, és megjelentette az általa szerkesztett Iveriában. A kiadvány nagy benyomást tett a grúz értelmiségi közösségre, és Marjorie Wardrop tisztelői kört alakított ki Georgiában [5] .
Marjorie Wardrop 1894-1895-ben járt először Georgiában, és 1894 decemberében érkezett Batumiba egy gőzhajón. Az útra édesanyja és testvére, Oliver kísérte el . Batumiból a Wardrops vonattal ment el Tiflisbe , útközben elhaladtak a Chakvi állomás mellett , ahol Marjorie különösen figyelte az út mentén található teaültetvényeket, és a peronon lévő tömegben számos kínai, ezen ültetvények munkásai voltak, akiket az erőfeszítések hoztak létre. Popov kereskedő és teamestere, Lau John Dzhau [6] . Egy hosszú tifliszi megállás és a grúz politikai és kulturális személyiségekkel való találkozás után a Wardrops Kutaisziba ment, és meglátogatta a Gelati kolostort [7] . Kutaisziból az adminisztratívan Ozurgeti körzetnek minősített Guria- ba mentek , ellátogattak Lancshutiba , Szupszába , Ozurgetibe , a Shemokmedi kolostorba , Nigoitiban pedig Marjorie találkozott Machutadze hercegnővel, aki született brit , Lev Tolsztoj gyermekeinek egykori nevelőnőjével. [8] . A Bodleian Library gyűjteményében őrizték Marjorie Wardrop kézzel írott, ezt az utazást leíró naplóját [9] , amelyben nemcsak a grúziai utazásával kapcsolatos benyomásairól számolt be, hanem arról is beszélt, hogy az orosz hatóságok tisztességtelenül viszonyultak a grúz nyelvhez . , a grúz nyelv adminisztratív kiszorítása és az oroszra való felváltása a rendes forgalomban [10] .
1895-ös grúziai utazása után Oliver Wardropnak állást ajánlottak a brit külügyminisztériumnál , és diplomáciai kinevezéseket kapott az európai országokban. Marjorie Wardrop követte őt utazásai során, levelezett Georgiában élő barátaival, és folytatta a munkát grúz szövegek fordításán, köztük A lovag a párduc bőrében [5] . 1896. június elején Marjorie szüleivel és Thomas öccsével ismét Grúziába látogatott, és szárazföldön érkezett Rostovon és Vlagyikavkazon [11] .
1905-ben és 1906-ban a brit sajtó részletesen írt az oroszországi és grúziai forradalmi felkelések elleni katonai elnyomásról, beleértve a Guriai Köztársaság brutális leverését is . Marjorie Wardrop, Oliver testvér és más szimpatizánsok, köztük a feminista és anarchista Nannie Dryhurstmegszervezte a Georgia Megmentésének Bizottságát, amely később Grúzia Barátainak Bizottsága lett [12] [13] .
1909-ben Marjorie Wardrop váratlanul szívrohamban hunyt el Bukarestben. Halála nem csak Oliverre volt csapás, hanem sok georgiai barátjukra is. Oliver Wardrop nővére emlékére megalapította a Marjorie Wardrop Alapítványt a Georgian Kultúráért az Oxfordi Egyetemen , és élete végéig kiegészítette az alapítvány gyűjteményét, valamint megjelentette Rustaveli A párducbőrben lovag című versének fordítását is. . 1927-től Wardrop otthagyta a közszolgálatot, és minden idejét a Marjorie Wardrop Alapítvány munkájának szentelte [5] .
1891-től Marjorie Wardrop számos modern és történelmi grúz szöveget lefordított angolra , köztük a Szent Nina élete című grúz népmesegyűjteményt, Chavchavadze „A remete” című versét és (bátyjával együttműködve) Sulkhant. -Saba " A szépirodalom bölcsességéről" című könyve [14] . Ezzel egy időben hosszú távú munkába kezdett Shota Rustaveli „ A párducbőrű lovag ” [3] című versének fordításán .
Marjorie Wardrop a lefordított szövegek egy részét azonnal kiadta, de kiemelt jelentőséget tulajdonított Rustaveli versének fordításának, és folyamatosan javította a már kész szöveget, változtatásokat eszközölt, hogy pontosan átadja az eredeti szellemét és betűjét. A lovag prózájának fordítására irányuló munka tizennyolc évig húzódott, és csak Marjorie Wardrop szívroham miatti korai halálával ért véget 1909-ben Bukarestben. A fordítást bátyja , Oliver Wardrop 1912-ben jelentette meg Londonban , három évvel halála után [5] . Marjorie Wardrop prózai szövege volt Rustaveli versének első angol nyelvű fordítása, nagy elismerést kapott Grúziában és az Egyesült Királyságban, és sok éven át szabványként szolgált, amelyből számos más nyelvre, köztük kínaira és finnre is készültek fordítások [3] .
A Rusztaveli-vers első orosz fordításának megalkotója, Konstantin Balmont költő 1912-ben útitársától, Oliver Wardroptól értesült a vers létezéséről: ő adott neki lektorálást a nővére által készített angol fordítás hamarosan megjelenő első kiadásához. Marjorie [5] .
Marjorie Wardrop emlékére bátyja, Oliver 1909-ben létrehozta a Marjorie Wardrop Alapítványt az Oxfordi Egyetemen , és ezen keresztül kiegészítette az egyetem grúz gyűjteményét. 2021-ben a gyűjtemény több mint ezer tételt tartalmazott, köztük 74 kéziratot [15] .
2015 októberében Tbilisziben, az Oliver Wardropról elnevezett téren Jumber Jikia szobrász emlékművet avattak Wardrop testvérének és testvérének.[16] .