| John Oliver Wardrop | |
|---|---|
| John Oliver Wardrop | |
| Születési dátum | 1864. október 10 |
| Halál dátuma | 1948. október 19. (84 évesen) |
| Ország | |
| Foglalkozása | diplomata, orientalista, műfordító |
| Díjak és díjak | |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
John Oliver Wardrop (1864. október 10. – 1948. október 19.) brit diplomata, utazó és felfedező volt, aki leginkább a Kaukázus , főként Georgia területén végzett sokéves felfedezéséről ismert .
Wardrop 1919-1921-ben Nagy-Britannia diplomáciai képviselője volt a Kaukázusban, majd Nagy-Britanniába visszatérve megalapította a Kartvelológiai Alapítványt , és folytatta Georgia irodalmának és kultúrájának tanulmányozását [1] .
Oliver Wardrop először 1887-ben érkezett Georgiába, gőzhajón hajózott Batumba, és onnan tett egy hosszú utat Georgia körül. Az úti jegyzetek és az utazás benyomásai képezték „A Grúz Királyság. Utazási jegyzetek a nők, a bor és a dalok országában", 1888-ban jelent meg, és látnivalók, útvonalak leírását, egy kis szótárt és a grúz ábécé leírását tartalmazza [2] . A könyv nagy benyomást keltett az Egyesült Királyságban, és felkeltette nővérét , Marjorie -t, aki úgy döntött, hogy a grúz nyelv és a grúz kultúra tanulmányozásának szenteli magát.
1894-1895-ben Oliver és Marjorie Wardrops Grúziában járt, körbeutazta, találkozott a grúz kultúra kiemelkedő alakjaival, bővítette grúz nyelvtudását. A közös utazás egyik fontos eredménye több klasszikus grúz szöveg angol fordításának megjelentetése volt, beleértve Sulkhan-Saba " A szépirodalom bölcsességéről" című könyvének [3] [1] fordítását Oliver Wardroptól. a nővérével . Marjorie Wardrop kézzel írt, ezt az utazást leíró naplóját a Bodleian Library gyűjteményében őrzik [4] .
Egyetemi kurzusa befejeztével Oliver Wardropnak állást ajánlottak a Külügyminisztériumban , és első kinevezése a szentpétervári brit nagykövet titkára volt . Ezt a kinevezést konzuli beosztások követték Kercsiben , ismét Szentpéterváron, és főkonzuli poszt Bukarestben . Nővére elkísérte utazásaira, levelezett grúziai barátaival, és továbbra is dolgozott grúz szövegek fordításán, köztük A párducbőrben lovag [1] . 1896. június elején nővére szüleivel és öccsével, Thomas ismét Grúziába látogatott, és szárazföldön érkezett Rosztovon és Vlagyikavkazon keresztül , de maga Oliver Wardrop munkavállalás miatt nem tudott elmenni [5] .
Mindazonáltal Oliver Wardrop diplomáciai munkája során nem vesztette el a kapcsolatot Georgiával. 1906-ban részletes beszámolók jelentek meg a brit sajtóban a grúziai forradalmi felkelések elleni katonai elnyomásról, beleértve a Guriai Köztársaság brutális leverését is . Wardrop és nővére , Marjorie , valamint más szimpatizánsok, köztük a feminista és anarchista Nannie Dryhurstmegszervezte a Georgia Megmentésének Bizottságát, amely később Grúzia Barátainak Bizottsága lett [6] [7] .
Oliver Wardrop támogatta Varlam Cherkezishvili és Giorgi Gvazava kezdeményezését is , akik a grúz nép nevében oroszellenes petíciót írtak az 1907-es hágai nemzetközi konferenciára . A petíció szerzői magát Wardropot vonták be a szöveg megírásába, és Nanni Dryhurst és más, Grúziával rokonszenvező európai személyiségek közreműködésével eljuttatták a petíció szövegét a konferencia résztvevőihez [8] .
1909 novemberében Marjorie Wardrop váratlanul szívrohamban hunyt el Bukarestben. Halála nem csak Oliverre, hanem sok barátjukra is csapást mért, és amikor Oliver 1911 januárjában harmadszor látogatott Georgiába, prominens grúz személyiségek érkeztek hozzá, hogy részvétet nyilvánítsanak és tiszteljék Marjorie emlékét [9] . Nővére emlékére Oliver Wardrop megalapította a Marjorie Wardrop Alapítványt a Georgian Kultúráért az Oxfordi Egyetemen , és élete végéig kiegészítette az alapítvány gyűjteményét, valamint megjelentette Rustaveli „A lovag a párducbőrben” című versének fordítását. " [1] . 1912-ben, amikor Wardrop a vers fordításának első kiadását készítette elő kiadásra, tengeri útitársa Konstantin Balmont költő volt, Rusztaveli költeményének első orosz fordításának jövőbeli megalkotója. Wardroptól szerzett tudomást Balmont először A lovag a párducbőrben létezéséről : ő adott neki lektorálást az angol fordításhoz, hogy olvassa el [1] .
Az 1917-es forradalmak és az Orosz Birodalom összeomlása után Grúzia 1918-ban kikiáltotta függetlenségét , majd 1919 nyarán a brit kormány úgy döntött, hogy diplomáciai követet nevez ki Grúziába. Oliver Wardrop széleskörű munkatapasztalata és grúz nyelvtudása miatt ideális jelölt volt erre a szerepre, kinevezésére 1919. június 27-én került sor. Kevesebb mint egy hónappal később hatalmát kiterjesztették az egész Kaukázusra . Ebben a pozícióban Wardrop 1921-ig dolgozott, és a száműzetésbe készülő grúziai demokratikus kormányzattal együtt elhagyta a Kaukázust [10] .
1927-ben Wardrop otthagyta a közszolgálatot, és minden idejét a Marjorie Wardrop Alapítvány munkájának szentelte, 1930-ban részt vett a Georgian Historical Society és a Georgica folyóirat létrehozásában Londonban, és segített a pénzügyileg rászoruló grúz származású diákoknak . 11] . 1948-ban halt meg Londonban [1] .
2014- ben Oliver Wardropról neveztek el egy teret a Mtatsmindán , Tbiliszi történelmi központjában , Grúzia Külügyminisztériuma közelében [12] .
2015 októberében Tbilisziben, az Oliver Wardropról elnevezett téren Jumber Jikia szobrász emlékművet avattak Wardrop testvérének és testvérének.[13] .