Tedney

Tedney
isl.  Cherney
Kilátás a szigetre a Tedneijarsund-szoroson túl Aulfsnes felől
Jellemzők
Négyzet	0,45 km²
legmagasabb pont	25 m
Népesség	0 ember
Elhelyezkedés
64°10′52″ s. SH. 21°47′16″ ny e.
vízterület	Kodla fjord
Ország	Izland
Vidék	Hyuvudborgarsvaidid
Közösség	Reykjavikurborg
Tedney

Tedney [1] ( Isl.  Þerney , izlandi kiejtése:  [ˈθɛ(r)tnˌeiː] ; szó szerint „sarki csér szigete”) egy kis sziget a Kodla-fjordban , Nyugat- Izlandon , Reykjavik közelében ( Reykjavikurborg közösség a Hövydborgar régióban ) . [2] [3]

Földrajz

A sziget körülbelül 0,5 km-re található az Aulfsnes-félszigettől és 2,4 km-re Reykjaviktól a Kodla-fjordban , amely a Fahsafloui fjord komplexum része . Tedney hossza és szélessége körülbelül 990 m, területe 0,45 km², tengerszint feletti magassága pedig nem haladja meg a 25 métert. A szigetet Aulfsnestől a Tedneijarsund-szoros választja el. A part általában homokos, alacsony, de a part északi részén meglehetősen meredek. [2] [3]

Tedney a reykjavikurborgi közösség része , de nem tartozik Reykjavík tíz kerületének egyikéhez sem, de a főváros települések közötti területeihez, az úgynevezett "zöldövezethez" ( Isl.  Græni Trefillinn ) tartozik. [3]

Jellemzők

A sziget nevét a sarkvidéki csér ősi izlandi nevéről kapta - Isl.  þerna , vagyis szó szerint Terney a "sarki csér szigete". A sziget a középkortól a XX. századig lakott volt. A 13. században Tedneyben templom állt. A 17. században egy helyi farmer királyi oklevelet kapott a szigeten végzett kiváló gazdálkodásért. [3]

Ma Tedney-t a Reykjavik Családi Park és Állatkert háziállatainak nyári bázisaként használják . Az állatkertből származó állatok körülbelül egy hónapig tartózkodnak a szigeten, és két csoportban mennek oda: az első fele Terney-be kerül július közepén, a második pedig augusztus közepén. [négy]

A Környezetvédelmi Minisztérium külön engedélye nélkül tilos idegenek látogatni a szigetre, mivel Terney szerepel az izlandi természeti örökség listáján . [5]

Természet

A sziget déli része többnyire mocsaras, és fontos vizes élőhely a fészkelő madarak számára. A sziget ezen részén két endorheikus tava is található, a Sydyurtjödrn és a Västyurtjödn. A sziget északi része magasabban fekszik, és többnyire legelők foglalják el. A szigeten két kunyhó található, amelyek közül az egyik egy személy, a másik pedig az állatok menedékhelye. [6]

A sziget növényzete között a gabonafélék dominálnak. A sziget területének egy részét régi, elhagyatott szántók és rétek alkotják a sziget lakosságának és mezőgazdaságának idejéből. Itt még mindig megtalálhatók a közönséges réti füvek, mint a réti rókafarkkóró , a szikes réti fű , a vékony hajlított fű és a vörös csenkesz . Ezen kívül más fajok is elterjedtek a réteken: pelyhes birka , réti kékfű , maró ranunculus , igazi medveszalma , északi szalma , mandzsetta , sokvirágú sóska . Van sóska és kömény . [7]

Összesen 90 edényes növényfajt és 54 mohafajt találtak Tedney-n. [7]

Szürke lúd , tőkés réce , közönséges pehelypajzsa , laskafogó , arany lile , récefélék , szalonka , szalonka , préri pipit és tengeri sirályok fészkelnek Tedney - n . Vannak még fulmarok , közepes göndörök , gyógynövényesek , kerek orrú phalaropes , fehér békók és további 15 faj. [6]

Karantén incidens

1933. július 4-én 5 db 4 különböző fajtájú szarvasmarhát szállítottak Skóciából Izlandra. Ugyanezen a napon az állatokat karanténba helyezték Tedneyben, ahol Hablidur farmer élt családjával és állataival. A reykjaviki városi állatorvos akkor nem volt jelen, mivel az Althing nem hagyta jóvá a jelöltségét, így a szarvasmarhákat a megfelelő végzettséggel nem rendelkező segédállatorvos, Gvudmundur Andreson megvizsgálta, mielőtt a szigetre helyezték volna, aki úgy vélte, őt egészségesen. [8] [9]

Ugyanezen év július 10-én 20 németországi asztrahán bárányt hoztak el Németországból és helyeztek el Tedney-re. Vizsgálatukra a hatóságok Ausgeir Olafsson borgarnesi állatorvost bízták meg, aki egyúttal megvizsgálta a korábban hozott szarvasmarhát is, kivéve ezt az üszőt, amelyet nem lehetett megvizsgálni. Ausgeir úgy vélte, hogy minden állat egészséges és kiváló megjelenésű, de már egy héttel a vizsgálata után pikkelyes szőrtelen foltok kezdtek megjelenni az egyik bika bőrén. 3-4 hét elteltével a sziget összes állatánál hasonló foltok és erős viszketés alakultak ki. Hannesa Jónsson állatorvos ótvarral diagnosztizálta az állatokat , és ezt a diagnózist később megerősítették az Izlandi Egyetem laboratóriumában . [8] [9]

Tedney összes háziállata és embere ótvarral fertőzött volt. 1934. január 9-én az importált juhokat és szarvasmarhákat levágták, Hablidur gazda állatai tavasszal elpusztultak. Egy import üszőből egy héttel korábban született újszülött bikát először egy gazda házában tartották, majd 1934. február 16-án a kormány engedélyével Reykjavikba szállították, és egy blikastadiri farm alagsorában helyezték el. abban az évben április 27. A borjúról kiderült, hogy nem fertőzött, majd a hvanneyri Agráregyetem telepére kerülve Runoulv Sveinsson felhasználta az izlandi húsmarha fajta kiválasztásához. [8] [9]

Jegyzetek

1. ↑ Utasítások Izland földrajzi neveinek oroszországi átadásához / Összeg. V. S. Shirokov ; Szerk. V. P. Berkov . - M. , 1971. - 39 p. - 300 példányban.
2. ↑ 12 Hans H. Hansen . Íslandsatlas 1:100 000  (izlandi) / Rits. og keret. Örn Sigurðsson. — 5.utg. - Reykjavík: Mál og menning, 2015. - P. 38. - 215 p. - 1000 példányban.  - ISBN ISBN 978-9979-3-3494-1 .
3. ↑ 1 2 3 4 Þorsteinn Jósepsson, Steindór Steindórsson, Páll Líndal. Reykjavík : Þerney // Landið þitt Ísland : LR : í 6 bindum. : bindi. 3 : [ Izland. ] . — 3.utg. - Reykjavík: Örn og Örlygur, 1982. - P. 327. - 340 p. : mynd., kort. — (Saga og sérkenni þúsunda staða, bæja, kauptúna, héraða og landshluta ásamt hundruðum litmynda) . - 5000 példány.
4. ↑ Þú átt þér vin í Laugardal  (izlandi) . mbl.is . Letöltve: 2021. december 3. Az eredetiből archiválva : 2021. december 4..
5. ↑ Engey, Akurey, Þerney og Lundey  (izlandi) . reykjavik.is . Reykjavikurborg. Letöltve: 2021. november 30. Az eredetiből archiválva : 2021. november 30.
6. ↑ 1 2 Kristbjörn Egilsson, Ævar Petersen, Bergþór Jóhannsson, Haukur Jóhannesson és Agnar Ingólfsson. Þerney, fuglar 1997 // Heimildir um náttúrufar í og ​​​​við Reykjavík : Skýrslur Náttúrufræðistofnunar Íslands um eyjar í Kollatja ðviði , Álfsnes, Fokurvvö9 Reykvsnes, 9 - Reykjavík: Náttúrufrœðistofnun íslands, 1998. - P. 68-73. — 138 p. Archiválva : 2021. november 30. a Wayback Machine -nél
7. ↑ 1 2 Kristbjörn Egilsson, Ævar Petersen, Bergþór Jóhannsson, Haukur Jóhannesson és Agnar Ingólfsson. Þerney, gróður og fuglar 1985 // Heimildir um náttúrufar í og ​​​​við Reykjavík : Skýrslur Náttúrufræðistofnunar Íslands um eyjar í fkurrávflu1 Fokurráflu 1,5999 Kollatlrði, 5 Resk . - Reykjavík: Náttúrufrœðistofnun íslands, 1998. - P. 63-67. — 138 p. Archiválva : 2021. november 30. a Wayback Machine -nél
8. ↑ 1 2 3 Þerney  (izlandi) . is.nat.is . NAT ferðavisir. Letöltve: 2021. december 4. Az eredetiből archiválva : 2021. december 4..
9. ↑ 1 2 3 Þættir um innflutning búfjár og Karakúlsjúkdóma. - Reykjavik: Ríkisprentsmiðjan Gutenberg, 1947. - P. 184-186. — 296 p.