†Geirfuglasker | |
---|---|
isl. Geirfuglasker | |
Geirfüglasker egykori helye a Fyglasker-szigetek között | |
Jellemzők | |
Népesség | 0 ember |
Elhelyezkedés | |
63°40′10″ s. SH. 23°17′06″ ny e. | |
vízterület | Atlanti-óceán |
Ország | |
Vidék | Sudyrnes |
![]() | |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Geirfuglasker [1] ( Isl. Geirfuglasker , izlandi kiejtése: [ˈceirˌfʏklaˌscɛːr̥] ( figyelj ; szó szerint „nagy auksok skerryje ”) egy eltűnt sziget az Atlanti-óceánon, 27 km-re nyugatra a Reykceland-félszigettől, az izlandi félszigeten . [2]
Geirfyuglasker egy kis vulkanikus sziget volt, meredek lejtőkkel. A szigetet körülvevő éles sziklák és a viharos hullámok elérhetetlenné tették az emberek számára, így Geirfyuglasker hosszú évekig az egyik utolsó menedékhely volt a röpképtelen auksok számára - az auk családból származó nagy, röpképtelen madarak számára ( Isl. geirfugl , szó. - „lándzsa madár” ). Egy víz alatti vulkán 1830-as kitörése során a Geirfyuglasker elpusztult és víz alá került. A túlélő auksák a szomszédos Eldey szigetre költöztek, és néhány évvel később az emberek végül kiirtották őket. [3]
A Geirfuglaskert a Røidhövdy izlandi népmese említi. Oulina Andriesdottir (1858-1935) izlandi költőnő Útnesjamenn című költeménye [2] ennek a szigetnek szól . A sziget és a kihalt madár sorsát említi Charles Kingsley angol író A víz gyermekei című meseműve .
A 20. század közepén az eltűnt sziget helyén egy kis sikló jelent meg Geirfyuglasker néven . [2]
Izland szigetei | |
---|---|
Vestmannaeyjar szigetcsoport : | |
Egyéb szigetcsoportok : |
|
Elveszett szigetek: |
|