Kriptográfia a görög ábécében – a görög ábécé használata kriptográfiai célokra . Ugyanakkor a nyelvi bejegyzések orosz-szláv maradnak, a betűtípusban viszont görögké válnak. Az olyan orosz betűk esetében, amelyek nem szerepelnek a görög ábécében ( h , zh , ts , yu , ya ), vagy hozzávetőleges görög analógokat , vagy deformált cirill betűket, vagy újonnan kitalált jeleket használnak .
Példa erre a fajta titkosításra a 79. fólión (1. oszlop) egy 16. század eleji kéziratban b. archívum min. ban ben. d. N 626 (1. ábra). Itt egyszerre három ábécét használnak : glagolita (egy betű), görög betűket (a ro betű érdekes módon fejjel lefelé van fordítva) és cirill betűket görög módra kerekítve.
Egy másik példát mutat a görög írás használatára Gos királyi krónikás. Történelem Múzeum N 2291, ahol alul először az 1. lapon, majd a 8-tól a 25-ig ilyen bejegyzés szerepel (2. kép). A kriptográfia dekódolása az ábrán látható. 3 [1] . A felirat töredezettsége mellett a kettőshangzókon keresztüli magánhangzók rögzítése is szolgál az írott szöveg „elfedésére” , a görög betűk deformálódnak, a kis- és nagybetűk egy sorban (sőt egy szóban ) használatosak .
A Prológusban 1431-1434. (Leningrad publ. bibl., F. I, 43) Ivona szerzetes írta Novgorod külvárosában, Staraya Rusa -ban, a következő titkosírást közöljük (4. ábra) [2] . Itt az írnok v betűt írt upsilonon és béta - n keresztül , w betűt , valamint z betűt zétán keresztül . Ő ábrázolta a betűt és most egy iótával , most ezzel , az o betű most omikron , majd omega . A h betűhöz van egy speciális szimbólum .
A görög kriptográfia divatja főleg a 15-16 . században terjedt el .
Rizs. egy
Rizs. 2
Rizs. 3
M. N. Speransky „Rejtjelezés a délszláv és orosz írásemlékekben”, M., 1929