Hieroglifa kód négy sarkon

Ez az oldal vagy szakasz ázsiai nyelvű szöveget tartalmaz. Ha nem rendelkezik a szükséges betűtípusokkal , előfordulhat, hogy egyes karakterek nem jelennek meg megfelelően.

A négysarkú hieroglifa keresőrendszer ( kínai trad. 四角號碼, gyakorlat 四角号码, pinyin sìjiǎo hàomǎ , pall. si jiao haoma , jap .四角号碼(しかくごうま) shikakugo: ma , engl.  A Négysarkú módszer (Négysarkos Kanji karaktervonási osztályozási rendszer) egy szótárak és katalógusok karaktereinek grafikus jellemzők alapján történő regisztrálására és keresésére szolgáló rendszer, más néven "négy sarok", "négy sarokrendszer", "Rosenberg" kód".

A rendszert továbbra is használják néhány szótárban, cédula- és könyvtári indexben Japánban és Kínában. Ezenkívül jelenleg kissé módosított formában használják a hieroglifák számítógépes bevitelének egyik módjaként: kínai hieroglifák beviteli rendszere CKC [1] .

A négy számjegy a karakter négy sarkában található elemeket kódolja balról jobbra és fentről lefelé. Bár a módszer kétértelműen azonosítja a kínai karaktert, mégis univerzálisan használják. Igény szerint a jobb alsó rész felett egy további szakasz leírására egy ötödik szám is hozzáadható. Például: 3413 1 .

Létrehozási előzmények

A rendszert Wang Yun-wu fejlesztette ki az 1920 -as években[2] [3] , az egyik legrégebbi kínai kiadó, a Shangwu Yingshuguan [4] főszerkesztőjeOtto Rosenberg orosz orientalista [5] [6] [7] 1916-ban megfogalmazott rendszerén alapul, amely viszont az úgynevezett " orosz grafikai rendszer " folytatása volt, amely a hieroglifák alsó részén keresi a hieroglifákat. jobb sarok, amelyet V. P. Vasziljev [8] [9] készített, és egyben a hagyományos kínai mintakereső rendszer kiegészítése volt [ 10] .

Kidolgozása főként Otto Rosenberg XX. századi orosz orientalista [11] [12] , valamint Lin Yutang [13] [14] és mások kísérletein alapult. Eredeti célja az volt, hogy segítse a távírókat, hogy hosszú karakterlistákból megtalálják az akkor használatban lévő kínai távírókód (CST) számokat. Ezt Wang Yun megemlítette egy "Sijiaohaoma Jianzifa" nevű bevezető füzetben 1926-ban. A füzet bevezető esszéit Cai Yuanpei [15] és Hu Shi [16] írta .

Az 1920-as évektől 1949-ig használták a "Shang'u Yinshuguan" kiadó szótáraiban, valamint Kínában könyvtári katalógusokban és különböző kartotékokban, valamint később Japánban szótárakban.

A módszer népszerűsége a standard beszélt mandarin [17] [18] kínai nyelv és az arra épülő pinjin átírás elterjesztésére irányuló kampány kezdetével kezdett elhalványulni [19].

A Hu Shi kódok memorizálásának egyszerűsítésére feltaláltak egy mnemonikus négysort:

Az 1950-es években, különösen amiatt, hogy a Kínai Népköztársaságban az egykori négysor, Hu Shi szerzőjének említése politikai okokból nem volt kívánatos, újat alkottak:

A „négy sarokban” index szerepel a Big Chinese-Russian Dictionary of Oshanin I. M. 1984-ben, a Xinhua szótárban [20] (legalább a 10. kiadás).

Jelenleg a négysarkos módszer kissé módosított formában (a nulla "0" szám értékének különbsége) a hieroglifák számítógépes bevitelének egyik módszereként megmaradt (például az SKSIS rendszer ).

Alapszabályok

A prezentáció tömörsége ellenére ennek a rendszernek az asszimilálása nem kevesebb erőfeszítést igényel, mint más rendszerek, ezért főként olyan fonetikai mutatók váltották fel, amelyek a kínai és japán anyanyelvűek számára intuitívabbak.

A hieroglifa kód négy (ritka esetekben öt) egyjegyű számjegyből áll, amelyek mindegyike a hieroglifa egyik sarkának konfigurációját jellemzi (az ötödik számjegy a negyedik sarok eleme feletti középső elem, nem tartalmazza összetételében).

A hieroglifa sarkait alkotó elemek Z-alakú sorrendben vannak kódolva: bal felső, jobb felső, bal alsó és jobb alsó:

A következő típusú tulajdonságkonfigurációkat 0 és 9 közötti számok kódolják:

Néha az egyező ötjegyű kóddal rendelkező karakterek megkülönböztetésére egy hatodik számjegyet lehet hozzáadni, amely kifejezi az első típusú elemek számát (vagyis vízszintes vonásokat), majd egy hetedik számjegyet, amely kifejezi a kód elemeinek számát. második típus (függőleges vonások), stb. Például: 市 ( 0022 7.2 ), 帝 (0022 7.3 ).

Megjegyzés : A ZKanji elektronikus angol-japán szótárban elfogadott rendszert tekintjük .

Alapelvek

A kódolás során a következő szabályokat kell követnie:

1. Egy elem csak egyszer kerül kódolásra . Ha egy elem több sarkot ível át, akkor a következő sarkok 0 -val vannak kódolva . Ha van másik azonos alakú elem, akkor azt külön kell figyelembe venni. Például: 囗 (6000 0 ),), 呂 (6060 0 ), 品 (6066 0 ), de 器 (6666 3 ); 卉 (4044 0 ), 卜 (2300 0 ), 首 (8060 1 ), 分 (8022 7 ), 和 (2690 0 ).
2. Előnyben részesítik az összetett jellemzőket (4-9 és 0 kódok) az egyszerűekkel (1-3 kódok) szemben.
3. A szaggatott vonal feletti pont 3 -nak van kódolva .
4. A kulcsok冂,囗és門 (门) burkolóelemeit tartalmazó hieroglifákban , ha nincs más jellemző felül, alul vagy oldalt, a belső burkolóelemek alsó sarkokként vannak kódolva . Például: 日 (6010 0 ), 回 (6060 0 ), 問 (7760 7 ), 囚 (6080 0 ), 國 (6015 3 ), 目 (6010 1 ), 開 (7744 1 ), 6 面 ( 1 ) ,銜 (2122 1 ).
5. Ha egy szöget két egyszerű vagy egyszerű és összetett vonás alkot, akkor a szélső vonalat (amely közelebb van a karakter széléhez) kell kódolni, függetlenül annak magasságától vagy szélességétől a többi vonáshoz képest (azaz a bal szélső , jobb szélső, szélső felső vagy szélső alsó ).
6. Ha a balra hajtogatott „\” a karakter közepétől a perifériájába kerül, akkor a bal alsó sarok egy másik sor szerint, de ha a bal sarokból jön, akkor a hajtogató szerint kódolódik.
7. Egy jellemző kódolása két kritérium szerint megengedett, ha az a hieroglifa felső és alsó részén található.
8. A rendszer a hieroglifák kézzel írt formáira épül, nem nyomtatottra. Ezért az olyan karakterek felső elemét, mint a 戸 (3020 7 ) vagy a 言 (0060 1 ), a rendszer pontként kezeli, nem vízszintes vonalként.

Egyedi konfigurációk értelmezése

1. Ha a pont alatti vízszintes vonal a jobb végén az alsó elemekkel van összekötve (mint a 宀 és 戸 jeleknél), akkor a felső pont 3-as kóddal van kódolva, és nem tekintendő a 0 kód részének. Például: 安(3040 4 ), 神 (3520 6 ), 祈 (3222 1 ). Ha a kapcsolat csak a bal oldalról történik, akkor a felső elem 0-val van kódolva. Például: 庄 (0021 4 ).
2. Az olyan téglalap alakú elem, amelyben az egyik generáló vonal túlnyúlik a téglalapon, nem 6-os számmal van kódolva, hanem kisebb elemek gyűjteményének tekintendő. Például: 皿 (7710 0 ), 尸 (7720 7 ), 且 (7710 0 ), 所 (3222 1 ), 館 (8377 7 ), 宜 (3010 7 ).
3. Ha a konvergáló vonások metszik egymást, akkor nem 8-as vagy 9-es számokkal vannak kódolva, hanem kisebb elemek gyűjteményének tekintik őket. Például: 美 (8043 1 ), 関 (7743 0 ), 大 (4003 0 ), 失 (8043 0 ), 衡 (2143 0 ), 尖 (9043 0 ), 慕 (4433 3 ), 慕 (4433 3 )慕 ( 3 )慕,叢 (3214 7 ).

Szögnek megfelelő elem kiválasztása

1. Ha több, egymással nem összefüggő vagy párhuzamos egyenes van, akkor azt a szöget tekintjük, amelyik jobbra vagy balra nyúlik tovább, függetlenül attól, hogy melyik vonal van fent vagy lent. Például: 非 (1111 1 ), 倬 (2124 6 ), 疾 (0013 4 ), 帝 (0022 7 ), 社 (3421 0 ), 猛 (4721 7 ).
2. Ha a fenti (a hieroglifa felső részének) vagy alatta (a hieroglifa alsó részén) a hieroglifa bal szélső vagy jobb oldali vonala másfajta elem, akkor az utóbbit választjuk sarokként. Például: 察 (3090 1 ), 幸 (4040 1 ), 甼 (6020 1 ), 女 (4040 0 ), 禮 (3521 8 ), 其 (4480 1 ).
3. A karakter felső részén, balra lefelé haladó ferde vonás csak a bal felső saroknak számít. A jobb oldali elem jobb felsőként van kiválasztva. Például: 身 (2740 0 ), 牟 (2350 0 ), 鴨 (6752 7 ), 的 (2762 0 ), 旬 (2762 0 ), 島 (2772 7 ).

Hieroglif kulcskódok

Ez a táblázat a Kangxi szótár összes hieroglif kulcsának kódját mutatja [21] [22] .

• A csillag „*” jel bármely más számjegyet jelent, amely kulcs jelenlétében összetett hieroglifák részeként szerepel.
• A „( )” zárójel egy egyszerűsített változatra vagy egy kulcstípusra utal, amely összetett hieroglifák része.

• Megjegyzés : Előfordulhat, hogy böngészője nem jeleníti meg megfelelően a karaktereket.

Vezetéknév kódok

Hieroglif kódok a száz vezetéknevet tartalmazó oktatási lista egy töredékének példáján [23] .

• Megjegyzés : Előfordulhat, hogy böngészője nem jeleníti meg megfelelően a karaktereket.

Lásd még

• A kínai karakterek bevitelének módjai
• A Kangxi kulcsok listája
• Száz vezetéknév

Jegyzetek

1. ↑ A SCSIS hivatalos webhelye archiválva : 2021. január 9. a Wayback Machine -nél
2. ↑ Wang Yun-wu – ( kínai trad. 王雲五, ex. 王云五, pinyin Wáng Yúnwǔ )
3. ↑ Az elveket Wang Yun fejtette ki a 四角號碼檢字法 (1926) és a Wong-féle kínai karakterek elrendezésének rendszere: A felülvizsgált négysarok számrendszer (1928) című füzetében.
4. ↑ ( Kínai trad. 商務印書館, ex. 商务印书馆, pinyin Shāngwù Yìnshūguǎn , English  Commercial Press Ltd. )
5. ↑ Bevezetés a buddhizmus tanulmányozásába japán és kínai forrásokból: I. rész. Lexikográfiai anyaggyűjtemény. – Tokió, 1916.
6. ↑ Útmutató a japán ideográfiai nyelv megtanulásához. – Tokió, 1917.
7. ↑ O. Rosenberg. A kínai karakterek ábécésorrend szerinti elrendezése: Bevezetés a 8000 karakterből álló japán szótárba és a 22000 karakterből álló lista. – Tokió, 1916.
8. ↑ 1851-ben a kazanyi császári egyetemre nevezték ki a kínai és mandzsu irodalom tanszékének tanárává.
9. ↑ V. P. Vasziljev megjelent:
   • "Mandzsu-orosz szótár" (1866);
   • "Kínai karakterek elemzése" (1866);
   • "A kínai olvasó", három kötetben (1868);
   • „A kínai karakterek grafikus rendszere. Az első kínai-orosz szótár tapasztalatai” (1867);
   • „Jegyzetek a kínai antológia harmadik kiadásához. Shijing fordítása és értelmezései" (1882);
   • „Jegyzetek a kínai antológia második kiadásához. Lun-yu'ya fordítása és értelmezése” (1884);
   • "Kínai karakterek elemzése. rész II. A kínai írás elemei" (1884);
   • "Esszék a kínai irodalom történetéről" (1885);
   • Anyagok a kínai irodalom történetéhez. A Szentpétervári Egyetem hallgatóinak tartott előadások (1888).
10. ↑ bálna. trad. 部首, pinyin bùshǒu , pall. Bushaw
11. ↑ Karenina Kollmar-Paulenz (szerk.). "Otto Ottonovich Rosenberg és hozzájárulása az oroszországi buddhológiához", Wiener Studien zur Tibetologie und Buddhaismuskunde. Keft 41, 1998.
12. ↑ John Barlow. A ragyogó fiatalság titokzatos esete. Orosz orientalista ... Letöltve: 2007. április 12. Az eredetiből archiválva : 2007. június 9.. (határozatlan)
13. ↑ Lin Yutang kínai. hagyományos 林語堂, gyakorlat 林语堂, pinyin Lín Yǔtang
14. ↑ 1947-ben New Yorkban végzett egy gyors kínai írógép kutatásával, amely akkoriban a legegyszerűbb és legkényelmesebb kínai írógép lett. A Kínában tapasztalható nyugtalanságok azonban megakadályozták a termelés beindítását.
15. ↑ Cai Yuanpei ( kínai 蔡元培, pinyin Cài Yuánpéi )
16. ↑ Hu Shi ( kínai trad. 胡適, gyakorlat 胡适, pinyin Hú Shì , 1891. december 17.  – 1962. február 24. ) a 20. század egyik vezető kínai gondolkodója és filozófusa
17. ↑ A szárazföldi Kína nagy részén putonghua néven ismert ; Guangdongban, Hong Kongban, Makaóban és Tajvanon - goyu néven ; Szingapúrban olyan, mint a huayu . Egyéb nevek beifanghua ( hagyományos kínai北方 話, pl.北方话, pinyin Běifānghuà , szó szerint: "északi beszéd") vagy guanhua ( hagyományos kínai官話, pl.官话, pinyin Guānhuà ) beszéd, szó szerint: "bureaucratic".
18. ↑ A nyugati irodalomban mandarinként vagy mandarin kínaiként szokták emlegetni . A név pauszpapírból származik a kínai guanhua - " mandarin  beszéd " szóból. 
19. ↑ lit.: "A kínai nyelv hangjainak rögzítése"
20. ↑ A Xinhua karakterszótár ( kínai: 新华 字典, pinyin Xīn-huá Zì-diǎn ) a legkelendőbb kínai szótár, népszerű itthon és világszerte.
21. ↑ Kangxi szótár _ _ _ _ _ _ _ _ _
22. ↑ Kangxi (kínai uralkodási mottó 康熙, pinyin kāngxī, tulajdonnév Xuanye, kínai 玄燁, 1654. május 4. – 1722. december 20.), a Qing-dinasztia mandzsu császára (1661. február 7-től, korszak 6. február 68., Kangxi 1723. február 4-ig, lásd kínai naptár ).
23. ↑ Száz vezetéknév ("Minden vezetéknév", "Száz család vezetékneve", "Baijiaxing"; kínai 百家姓) a kínai vezetéknevek rímelő listája. Kínában széles körben ismert, mivel oktatási szövegként szolgált a hieroglifák memorizálásához. A Northern Song korszak elején keletkezett. Ismeretlen szerző.

Irodalom

• Nagy kínai-orosz szótár az orosz grafikai rendszerről 4 kötetben. Oshanin I.M. A Szovjetunió Tudományos Akadémia. Keletkutató Intézet. Moszkva: GRVL, 1983-1984.
• Rozenberg O. O. Bevezetés a buddhizmus tanulmányozásába kínai és japán források szerint. 1. rész. Lexikográfiai anyagok kódja. old., 1916.
• O.Rosenberg. A kínai karakterek ábécésorrend szerinti elrendezése: Bevezetés a 8000 karakterből álló japán szótárba és a 22000 karakterből álló lista. Tokió. 1916

Linkek

• 四角号码- cikk a Baidupedia -ból  (kínai)
• Online Kangxi szótár  (kínai)
• Hieroglifák szótára hieroglifák mutatójával  (angol)  (kínai)
• A Yunihan projekt hieroglif kulcsainak táblázata  (angol)