| Sybyzgy | |
|---|---|
| Sybyzgy rézből | |
| Tartomány (és hangolás) |
Minden furat nyitva 340 - 400 Hz, Minden lyuk zárva 210 - 230 Hz. |
| Osztályozás | Hosszanti nyitott fuvola |
| Kapcsolódó hangszerek | Kuray , Kamyl |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
Sybyzgy ( bask. hybyҙғy , Karach. -Balk. sybyzgy , leg. sybyzgy , kazah. sybyzgy - sybyzǵy , orosz chibizga , Tat. sybyzgy , Kirg. sybyzgy ) - fúvós hangszer . A baskír és tatár kurai típusú nyitott hosszanti fuvola nemzetsége . Hossza 600-650 mm. A sybyzgy léptéke 4-6 lyuk között változik. Ma már ritka [1] .
Kazahsztán területén a szibyzgy két fajtája létezik, amelyek különböző előadói hagyományokhoz kapcsolódnak. Tehát a keleti szibyzgy kúp alakú, rövidebb hosszúságú és kis átmérőjű alakkal rendelkezik, a nyugati fajta nagyobb és hosszabb.
A sybyzgy-hez hasonló hangszerek sok eurázsiai népnél léteznek: kaval - a magyaroknál , moldvaioknál és bolgároknál , kurai - a baskíroknál , gargy tuyduk - a türkméneknél , tsoor - a mongoloknál , shoor - az altájoknál , choor - a baskíroknál. kirgizek és még sokan mások. Jelenleg a sybyzgy az összes kazah zenei és néprajzi csoport tagja
"Takony. Fúvóka, sopilka, takony, pipa, amit játszanak, furulya, szipovka, csibizga, bodza rúdból chakan, fűzfa kéreg stb. Duda. Cső, cső, hordó. Népzenei eszköz pásztorok, gyerekek, szegények körében, más hangszerekkel együtt ritkán használt; bodzavesszőből, nádból készül, fűzfavesszőről kora tavasszal leszedve a kérget (szipovka, fúvóka, csibizga)” (V. Dal).