Shulamita

Shulamita, Shulamith ( héb . שולמית ‏‎, shulam(m)it ) – így nevezik Salamon király kedvesét származási helye szerint az „ Énekek éneke ” [1] bibliai könyvben .

Ez a szó a Biblia szövegében csak kétszer fordul elő, és csak egy versben ( Ének  7:1 ). A kanonikus (maszoréta) szöveg héber nyelvű szó szerinti fordításában ez a vers így kezdődik: " Gyere vissza, gyere vissza", khash-shulamit, gyere vissza, gyere vissza, és megnézünk téged . A „khash-shulamit” szó tulajdonnévként való felfogása, amely néhány régi fordításra jellemző, nyelvtanilag hibás, mivel a cikk azt jelzi, hogy ez egy köznév, és „Shulem (Shunem) falu lakosát jelöli”. Köznévként ezt a szót a görög kéziratok egy részében is lefordítják [2] . Az orosz forrásokban a hősnő neve Shulamith alakban is megtalálható .

A "Shulamite" szót leggyakrabban a Sunem (Sunam) helynévből származónak tekintik, különösen vannak olyan hipotézisek, amelyek azonosítják Shulamite és Abisag, a szunamit . A menyasszony sáros bőre ( Ének  1:4 ) lehetővé teszi egyes kommentelők számára, hogy Shulamitát Sába királynőjeként vagy a fáraó lányaként – Salamon egyik feleségeként – feltételezzék.

A „folklórhipotézisek” egy csoportja, amely az Énekek énekét esküvői himnuszok gyűjteményének tekinti , azt sugallja, hogy a Shulamite név Salamon nevének ( héb . שְׁלמה , Shlomo ) származéka, női alakja, és valójában azt jelenti . a menyasszony ünnepélyes névadása az esküvői szertartás során , ahogyan a Salamon is csak szimbolikus név a vőlegény számára.

Sulamit a kultúrában és a művészetben

• A. Goldfaden „ Shulamis ” című drámája (Shulamith, jiddisül ) (1880).
• A. I. Kuprin " Shulamith " története (1908).
• Moses Weinstein Shulamith című operája (1937).
• Borisz Aszafjev Shulamith című balettje (1941).
• Irina Bogushevskaya Shulamith című dala  .
• Jevgenyij Jevtusenko „Shulamith” (1999-2005) költői triptichonja .
• M. E. Shpilevsky , R. V. Gudievsky dala " Dalok dala "

A csillagászatban

A (752) Sulamita nevű aszteroidát, amelyet Grigorij Nyikolajevics Neuimin orosz csillagász fedezett fel 1913-ban , Shulamita tiszteletére nevezték el.

Kapcsolatok idealizálása

Van olyan vélemény, hogy a két bibliai szereplő, Shulamita ( Énekek éneke  7:1 ) és kedvese közötti kapcsolat idealizálása a menyasszony és a vőlegény kapcsolatának magasztosságát mutatja, akik még nem kötöttek törvényes házasságot . Ez az ideális kapcsolat segít elkerülni az olyan halálos bűnöket , mint a paráznaság , házasságtörés , paráznaság stb.

Szövegek:

1. ( Ének  8:1 ). A testvérek lehetséges kapcsolatáról mondják, ami a többiek számára elfogadhatatlan (elítélendő);
2. ( Ének  8:2 ). A magányos találkozók elfogadhatatlanságáról;
3. ( Ének  8:3 ). A tiszta bánásmód leírása;
4. ( Ének  8:8 ). Korhatárok.

Jegyzetek

1. ↑ Shulamita // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára  : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1890-1907.
2. ↑ Megjegyzések. Héber irodalom // 1. kötet. Az ókori Kelet költészete és prózája / Szerk. V. Sanovich. - M . : Szépirodalom, 1973. - (Világirodalom könyvtára. Első sorozat). Archiválva : 2018. szeptember 17. a Wayback Machine -nál

Linkek

• Shulamita // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára  : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1890-1907.
• bibliai szótár

Szótárak és enciklopédiák	Brockhaus és Efron Zsidó Brockhaus és Efron
Bibliográfiai katalógusokban	GND : 119346745 VIAF : 37724627 WorldCat VIAF : 37724627