A történelem legnagyobb városainak listája

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2020. március 15-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 30 szerkesztést igényelnek .

A történelem legnépesebb városainak listája

Az alábbi táblázat a történelem legnépesebb városait vagy városi területeit tartalmazza négy forrás szerint. A félkövér betűtípus a városok neveit jelöli, amelyek mind a négy forrásban szerepelnek.

Év Morris (2010) [1] Modelski (2003) [2] Chandler (1987) [3] Chandler és Fox (1974) [4]
Népesség Név Elhelyezkedés Népesség Név Elhelyezkedés Népesség Név Elhelyezkedés Népesség Név Elhelyezkedés
Kr.e. 8000 e. [5] 500 Mureybet Szíria
Kr.e. 7000 e. [6] 1000 beida Jordánia [7] 1-2000 Jerikó Ciszjordánia
Basta [8] Jordánia
Chatalhoyuk pulyka
Kr.e. 6500 e. [7] [9] 5000-10 000 Chatalhoyuk pulyka
Kr.e. 6000 e. [10] 3000 Chatalhoyuk pulyka
Kr.e. 5000 e. [5] 4000 Tel Brak Szíria
Kr.e. 4000 e. 5000 Uruk Irak [7] 4000 Eridu Irak
Tel Brak Szíria

Kr.e. 3800-3700 e.		 [11] < 10 000 Dobrovody Ukrajna
Kr.e. 3700 e. Eridu Irak 6–10.000 Eridu Irak

Kr.e. 3600-3500 e.		 [11] < 10 000 Maydanets Ukrajna
[11] < 10 000 Talyanki Ukrajna
Kr.e. 3500 e. [5] 8000 Uruk Irak 14 000 Uruk Irak 20 000 Abydos Egyiptom
Susa Irán
Tel Brak Szíria
Kr.e. 3300 e. 40 000 Uruk Irak Abydos Egyiptom
Kr.e. 3200 e. 20 000 Abydos Egyiptom Abydos Egyiptom
Kr.e. 3100 e. 20 000 Memphis Egyiptom 20 000 Memphis Egyiptom
Kr.e. 3000 e. [12] 45 000 Uruk Irak 40 000 Uruk Irak 30 000 Memphis Egyiptom 40 000 Memphis Egyiptom
Kr.e. 2800 e. 80 000 Uruk Irak Memphis Egyiptom Memphis Egyiptom
Kr.e. 2500 e. [5] 50 000 Uruk Irak [13] 60 000 Lagash [14] Irak Memphis Egyiptom Memphis Egyiptom
[13] 20 000 Nippur Irak
Kr.e. 2400 e. 100 000 Girsu Irak [15] 50 000 Marie Szíria Memphis Egyiptom Memphis Egyiptom
[15] 40 000 Umma Irak
Girsu [14] Irak
mohenjo-daro Pakisztán
Kr.e. 2300 e. 75 000 Raigarha India [16] 80 000 Girsu Irak Memphis Egyiptom Memphis Egyiptom
[16] 50 000 Marie Szíria
Kr.e. 2250 e. [5] 35 000 Akkade [17] Irak > 30 000 Memphis Egyiptom Memphis Egyiptom
Memphis Egyiptom
Kr.e. 2240 e. Akkade [17] Irak Akkade [17] Irak
Kr.e. 2200 e. 50 000 Akkade Irak 50 000 Girsu Irak Akkade Irak Akkade Irak
Kr.e. 2100 e. 100 000 Ur Irak Akkade Irak 100 000 Girsu [14] Irak
2075 ie e. 50 000 Girsu [14] Irak Girsu Irak
Kr.e. 2059 e. Girsu Irak Théba Egyiptom
Kr.e. 2030 e. Ur Irak Théba Egyiptom
Kr.e. 2000 e. [18] 60 000 Memphis Egyiptom [19] 40 000 Van Irak 65 000 Ur Irak Théba Egyiptom
Larsa Irak
Ur Irak Girsu Irak
1991 Kr. e e. Ur Irak 100 000 Memphis Egyiptom
Kr.e. 1980 e. Théba Egyiptom Memphis Egyiptom
Kr.e. 1900 e. 50 000 Van Irak 40 000 Van Irak Théba Egyiptom Memphis Egyiptom
Larsa Irak
Kr.e. 1800 e. 60 000 Marie Szíria > 25 000 Théba Egyiptom Memphis Egyiptom
[20] 65 000
Kr.e. 1770 e. 60 000 Babilon Irak Babilon Irak
Kr.e. 1750 e. [5] 65 000 Babilon Irak
Kr.e. 1700 e. 100 000 Knósszosz Görögország 60 000 Babilon Irak Babilon Irak Babilon Irak
Kr.e. 1670 e. Avaris [21] Egyiptom Babilon Irak
Kr.e. 1650 e. [22] 100 000 Avaris Egyiptom Babilon Irak
Kr.e. 1600 e. 100 000 Avaris Egyiptom 50-100 000 Avaris [21] Egyiptom 100 000 Avaris Egyiptom Babilon Irak
Kr.e. 1595 e. Avaris Egyiptom Avaris [21] Egyiptom
Kr.e. 1580 e. Avaris Egyiptom Memphis Egyiptom
Kr.e. 1557 e. Memphis Egyiptom Memphis Egyiptom
Kr.e. 1500 e. 75 000 Uruk Irak 60 000 Théba Egyiptom Memphis Egyiptom Memphis Egyiptom
Théba Egyiptom
Kr.e. 1400 e. [5] 80 000 Théba Egyiptom 80 000 Théba Egyiptom Théba Egyiptom Théba Egyiptom
Kr.e. 1375 e. [22] 100 000 Théba Egyiptom Théba Egyiptom
Kr.e. 1360 e. 80 000 Théba Egyiptom 100 000 Théba Egyiptom
Kr.e. 1350 e. Théba Egyiptom Memphis Egyiptom
Kr.e. 1300 e. [5] 80 000 Théba Egyiptom 120 000 Yinxu
( anyang )		 Kína Théba Egyiptom Memphis Egyiptom
Kr.e. 1205 e. Memphis [23] Egyiptom Memphis Egyiptom
Kr.e. 1200 e. 160 000 Per Ramses [21] Egyiptom 80 000 Babilon Irak 160 000 Per Ramses [21] Egyiptom [23] 50 000 Memphis Egyiptom
Théba Egyiptom
Kr.e. 1188 e. Théba Egyiptom Memphis Egyiptom
Kr.e. 1184 e. 120 000 Théba Egyiptom Memphis Egyiptom
Kr.e. 1100 e. [5] 50 000 Memphis Egyiptom 120 000 Per Ramses Egyiptom Théba Egyiptom Memphis Egyiptom
Théba Egyiptom
Tanis Egyiptom
Babilon Irak
Kr.e. 1000 e. [24] 50 000 Théba Egyiptom [25] 120 000 Théba Egyiptom [26] > 50 000 Théba Egyiptom Memphis Egyiptom
[20] 60 000
[24] 35 000 Memphis Egyiptom [25] 100 000 Haojing
( Xi'an ) [27]		 Kína [26] > 50 000 Haojing
(Xi'an) [27]		 Kína
[20] 55 000
Babilon Irak Memphis Egyiptom [26] 50 000 Chengzhou
( Loyang ) [28]		 Kína
Babilon Irak [22] 100 000
Kr.e. 900 e. [5] 50 000 Théba Egyiptom 125 000 Haojing Kína Théba Egyiptom Memphis Egyiptom
Kr.e. 800 e. [5] 75 000 Nimrud
_ _ _ _		 Irak 125 000 Haojing Kína > 50 000 Théba Egyiptom Memphis Egyiptom
[20] 60 000
Kr.e. 700 e. [5] 100 000 Ninive Irak 100 000 Théba Egyiptom Théba Egyiptom Memphis Egyiptom
Memphis Egyiptom
Ninive Irak
Babilon [29] Irak
Loyi
( Loyang ) [28]		 Kína
Linzi Kína
Kr.e. 668 e. [22] 100 000 Ninive Irak Ninive Irak
Kr.e. 650 e. 500 000 Babilon Irak 120 000 Ninive Irak 120 000 Ninive Irak
Kr.e. 612 e. Babilon Irak Babilon Irak
Kr.e. 600 e. [5] 1 000 000 Babilon Irak 200 000 Babilon Irak [22] 100 000 Babilon Irak 200 000 Babilon Irak
Loyi Kína
Kr.e. 562 e. 200 000 Babilon Irak 200 000 Babilon Irak
Kr.e. 500 e. 900 000 Babilon Irak [30] 200 000 Babilon Irak Babilon Irak Babilon Irak
Loyi Kína
Linzi Kína
Kr.e. 479 e. Babilon Irak Sravasti India
Kr.e. 460 e. Babilon Irak Rajgriha
( Radzsgir ) [31]		 India
Kr.e. 440 e. Babilon Irak Babilon Irak
Kr.e. 430 e. 860 000 Athén Görögország 200 000 Babilon Irak 250 000 Babilon Irak
Kr.e. 400 e. [5] 800 000 Babilon Irak 320 000 ülök Kína Babilon Irak Babilon Irak
Kr.e. 320 e. Karthágó Tunézia > 300 000 Alexandria Egyiptom > 300 000 Alexandria Egyiptom
Kr.e. 300 e. [32] [33] 1 200 000 szirakúza Olaszország 700 000 Karthágó Tunézia Pataliputra
( patna )		 India Pataliputra India
800 000 Akraganth Olaszország
Kr.e. 220 e. 400 000 Patna India Pataliputra India xianyang Kína
Kr.e. 206 e. 500 000 Leírás Irak 800 000 Szeleucia Irak Pataliputra India Pataliputra India
Kr.e. 200 e. 300 000 Alexandria Egyiptom 600 000 Alexandria Egyiptom [34] 350 000 Pataliputra India 350 000 Pataliputra India
400 000 Chang'an
(Xi'an) [27] [34]		 Kína
Kr.e. 195 e. Chang'an Kína Pataliputra India
Kr.e. 190 e. Chang'an Kína Chang'an [27] Kína
Kr.e. 170 e. Chang'an Kína Szeleucia [35] [36] Irak
Kr.e. 160 e. Chang'an Kína Chang'an [36] Kína
Kr.e. 100 e. [5] 400 000 Alexandria Egyiptom 1 000 000 Alexandria Egyiptom Chang'an Kína Chang'an Kína
Róma Olaszország
Kr.e. 25 e. 880 000 Korinthosz Görögország Róma Olaszország Chang'an Kína
1 n. e. 1 000 000 Róma Olaszország 800 000 Róma Olaszország Róma Olaszország Róma Olaszország
100 [5] 1 000 000 Róma Olaszország 1 000 000 Róma Olaszország 450 000 Róma Olaszország 650 000 Róma Olaszország
180 600 000 Róma Olaszország 800 000 Róma Olaszország
200 [37] 1 000 000 Róma Olaszország 1 200 000 Róma Olaszország Róma Olaszország Róma Olaszország
280 400 000 Apamea Szíria 500 000 Róma Olaszország 650 000 Róma Olaszország
300 [5] 800 000 Róma Olaszország 1 000 000 Róma Olaszország Róma Olaszország Róma Olaszország
340 Konstantinápoly pulyka Róma Olaszország
350 800 000 Markolat pulyka Konstantinápoly pulyka Konstantinápoly pulyka
361 300 000 Konstantinápoly pulyka 350 000 Konstantinápoly pulyka
400 [38] 800 000 Róma Olaszország 800 000 Róma Olaszország Konstantinápoly pulyka Konstantinápoly pulyka
410 Konstantinápoly pulyka Pataliputra India
450 500 000 Antiochia pulyka 500 000 Alexandria Egyiptom Konstantinápoly pulyka 500 000 Konstantinápoly pulyka
500 [5] 450 000 Konstantinápoly pulyka 500 000 Konstantinápoly pulyka 400 000 Konstantinápoly pulyka 500 000 Konstantinápoly pulyka
Jiankang
( Nanjing ) [39]		 Kína
Luoyang [28] Kína
570 570 000 Ktezifon [35] Irak 500 000 Konstantinápoly pulyka
575 400 000 Patna India 500 000 Ctesiphon Irak 500 000 Konstantinápoly pulyka
600 1 000 000 Konstantinápoly pulyka [40] 600 000 Xi'an
(Chang'an) [27]		 Kína 500 000 Ctesiphon Irak 500 000 Konstantinápoly pulyka
622 500 000 Ctesiphon Irak 500 000 Konstantinápoly pulyka
637 400 000 Chang'an [27] Kína 500 000 Konstantinápoly pulyka
650 500 000 Konstantinápoly pulyka Chang'an Kína 500 000 Chang'an [27] Kína
700 500 000 Konstantinápoly pulyka 1 000 000 Xi'an [27] Kína 800 000 Chang'an Kína 1 000 000 Chang'an Kína
750 750 000 Xi'an Kína 800 000 Chang'an Kína > 1 000 000 Chang'an Kína
775 Chichen Itza Mexikó 600 000 Bagdad Irak Bagdad [41] Irak
800 1 000 000 Bagdad Irak 800 000 Chang'an Kína 700 000 Bagdad Irak [41] 800 000 Chang'an Kína
[41] 700 000 Bagdad Irak
850 1 500 000 Bagdad Irak 900 000 Bagdad Irak 900 000 Bagdad Irak
900 2 000 000 Bagdad Irak [1] 750 000 Chang'an Kína 900 000 Bagdad Irak 900 000 Bagdad Irak
925 1 100 000 Bagdad Irak Bagdad Irak
932 1 100 000 Bagdad Irak 1 100 000 Bagdad Irak
935 500 000 Cordova Spanyolország 450 000 Cordova Spanyolország 450 000 Cordova Spanyolország
1000 [42] 1 500 000 Bagdad Irak 1 000 000 Kaifeng Kína 450 000 Cordova Spanyolország 450 000 Cordova Spanyolország
1013 400 000 Kaifeng Kína 450 000 Konstantinápoly pulyka
1050 500 000 Konstantinápoly pulyka 400 000 Kaifeng Kína 500 000 Konstantinápoly pulyka
1071 400 000 Kaifeng Kína 400 000 Kaifeng Kína
1100 1 200 000 Bagdad Irak [5] 1 000 000 Kaifeng Kína 1 200 000 Bagdad Irak 442 000 Kaifeng Kína
1102 442 000 Kaifeng Kína 442 000 Kaifeng Kína
1126 420 000 Kaifeng Kína 420 000 Kaifeng Kína
1127 200 000 Konstantinápoly pulyka [43] 300 000 Konstantinápoly pulyka
1145 200 000 Merv Türkmenisztán [43] 300 000 Konstantinápoly pulyka
1150 500 000 Konstantinápoly pulyka 1 000 000 Bagdad Irak 200 000 Merv Türkmenisztán [43] 300 000 Konstantinápoly pulyka
1153 Isztambul pulyka 200 000 Konstantinápoly pulyka [43] 300 000 Konstantinápoly pulyka
1160 Mary Türkmenisztán 200 000 Konstantinápoly pulyka 250 000 Fes Marokkó
1170 250 000 Fes Marokkó 200 000 Fes Marokkó 250 000 Fes Marokkó
1180 200 000 Hangzhou Kína 250 000 Polonnaruwa Sri Lanka
1200 500 000 Merv Türkmenisztán 1 000 000 Bagdad Irak 255 000 Hangzhou Kína 255 000 Hangzhou Kína
Hangzhou Kína
Kaifeng Kína
1210 600 000 Kunya-Urgenc Türkmenisztán [44] [45] [46] 500 000 Merv Türkmenisztán 260 000 Hangzhou Kína 260 000 Hangzhou Kína
1250 Párizs Franciaország 320 000 Hangzhou Kína 320 000 Hangzhou Kína
1273 500 000 angkor thom Kambodzsa 432 000 Hangzhou Kína
1300 400 000 Kairó Egyiptom 1 500 000 Hangzhou Kína 432 000 Hangzhou Kína 432 000 Hangzhou Kína
1315 432 000 Kairó Egyiptom Hangzhou Kína
1325 Firenze Olaszország 500 000 Kairó Egyiptom 500 000 Kairó Egyiptom
1348 Shed-Berke Oroszország 432 000 Hangzhou Kína 500 000 Kairó Egyiptom
1350 500 000 Istálló Oroszország 432 000 Hangzhou Kína 450 000 Egyiptom
1358 Jinling Kína Kairó Egyiptom
1391 473 000 Jinling Kína Kairó Egyiptom
1400 400 000 Milánó Olaszország Nanking Kína 487 000 Jinling Kína 473 000 Jinling Kína
1420 Jinling Kína 450 000 Peking Kína
1425 Peking Kína Peking Kína
1450 500 000 Vijayanagara India 600 000 Peking Kína 600 000 Peking Kína
1492 Velence Olaszország 669 000 Peking Kína 669 000 Peking Kína
1500 1 000 000 Tenochtitlan Mexikó 1 000 000 Peking Kína 672 000 Peking Kína 672 000 Peking Kína
1550 Iszfahán Irán 690 000 Peking Kína 690 000 Peking Kína
1575 706 000 Peking Kína 706 000 Peking Kína
1579 706 000 Peking Kína 706 000 Peking Kína
1600 700 000 Agra India 1 000 000 Peking Kína 706 000 Peking Kína 706 000 Peking Kína
1635 Peking Kína 660 000 Agra India
1637 Peking Kína 700 000 Konstantinápoly
( Isztambul ) [47]		 pulyka
1650 500 000 Párizs Franciaország 700 000 Konstantinápoly [47] pulyka 700 000 Konstantinápoly pulyka
1670 Konstantinápoly pulyka 500 000 Delhi India
1675 Isztambul pulyka 750 000 Konstantinápoly pulyka 500 000 Delhi India
1684 Konstantinápoly pulyka 540 000 Párizs Franciaország
1685 Konstantinápoly pulyka Konstantinápoly pulyka
1690 700 000–800 000 Konstantinápoly pulyka 700 000–800 000 Konstantinápoly pulyka
1700 700 000 Delhi India 1 000 000 Ayutthaya Thaiföld 700 000 Konstantinápoly pulyka 700 000 Konstantinápoly pulyka
600 000–700 000 Peking Kína
1710 Peking Kína Peking Kína
1720 Edo [48] Japán Peking Kína Peking Kína
1750 Kiotó Japán 900 000 Peking Kína 900 000 Peking Kína
1775 Párizs Franciaország 1 000 000 Peking Kína Peking Kína
1800 1 100 000 Peking Kína 1 100 000 Peking Kína 1 100 000 Peking Kína 1 100 000 Peking Kína
1821 1 300 000 Peking Kína 1 300 000 Peking Kína
1825 Párizs Franciaország 1 350 000 Peking Kína 1 350 000 Peking Kína
1 335 000 London Anglia 1 335 000 London Anglia
1841 1 948 000 London Anglia 2 235 000 London Anglia
1850 London Egyesült Királyság 2 320 000 London Anglia 2 320 000 London Anglia
1851 2 362 000 London Anglia 2 362 000 London Anglia
1861 2 803 000 London Anglia London Anglia
1875 4 241 000 London Anglia 4 241 000 London Anglia
1900 6 600 000 London Anglia 6 500 000 London Anglia 6 480 000 London Anglia 6 480 000 London Anglia
1914 11 400 000 New York USA 7 419 000 London Anglia London Anglia
1925 7 774 000 New York USA 7 774 000 New York USA
1936 10 150 000 New York USA New York USA
1950 12 500 000 New York USA 12 463 000 New York USA 12 500 000 New York USA
1962 [49] 15 755 000 New York USA New York USA
1965 15 000 000 Tokió Japán 15 000 000 Tokió Japán
1968 [49] 20 500 000 Tokió Japán [49] 20 500 000 Tokió Japán
1970 [49] 20 450 000 Tokió Japán [49] 21 000 000 Tokió Japán
1984 20 000 000 Szöul Dél-Korea 17 000 000 Shanghai Kína 16 500 000 Moszkva Oroszország
2000 [50] 26 400 000 Tokió Japán 10 000 000 Szöul Dél-Korea 10 000 000 Mumbai India

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 (a)Ian Morris , Social Development , Stanford University , 2010. október. Archiválva : 2011. július 26., a Wayback Machine A cikk háttéranyagot tartalmaz (b) Ian Morris Why the West Rules—For Now , New York : Farrar, Straus és Giroux, 2010. ISBN 978-0-374-29002-3 .
  2. ↑ George Modelski , Világvárosok: −3000–2000 , Washington DC : FAROS 2000, 2003. ISBN 0-9676230-1-4 . Előnyösek a fő táblázatokban szereplő adatok. A korábbi osztályzatok egy része az UW Faculty Web Server oldalán olvasható. Archivált 2008. december 28. .
  3. ↑ Tertius Chandler , Four Thousand Years of Urban Growth: An Historical Census , Lewiston, NY : The Edwin Mellen Press, 1987. ISBN 0-88946-207-0 . Előnyösek a fő táblázatokban szereplő adatok. Chandler becsléseinek egy részét a The Institute for Research on World-Systems ( The Institute for Research on World-Systems ) foglalja össze vagy módosítja. Archiválva : 2021. február 24., a Wayback Machine ; Legnagyobb városok a történelem során – Matt T. Rosenberg Archiválva : 2001. február 19. a Wayback Machine -nél ; vagy The Etext Archives archiválva : 2008. február 11. . Chandler úgy határozta meg a várost, mint egy folyamatosan beépített területet (városi), külvárosokkal, de a településen belüli termőföld nélkül.
  4. ↑ Tertius Chandler és Gerald Fox, 3000 Years of Urban Growth , New York, NY: Academic Press, 1974. ISBN 0-12-785109-7 . A fő táblázatokban szereplő számadatokat lehetőleg idézzük.
  5. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 A webhely segédanyagában összefoglalva, de nem szerepel Morris közzétett szövegében (632. o.).
  6. ↑ Morris publikált szövegében Beida, Basta és Çatalhoyuk lakossága Kr.e. 7500-ban. e. 1000-re becsülik (632. o.).
  7. ↑ 1 2 3 Modelski szövegében a legnagyobb városként szerepel, de egészen Kr.e. 3700-ig nem adták meg következetesen. e. (3., 17. és 20. o.). A Khalaf kultúra és az Ubeid időszakra vonatkozóan nincsenek adatok .
  8. ↑ Kerámia előtti neolitikus B lelőhely Petrától 25 km-re északra .
  9. ↑ Modeliska szövege nem tartalmazza azt az évet, amikor a Çatalhöyuk volt a legnagyobb, amely Ian Hodder jelentését idézi (3. és 17. o.). Dátum: ie 6500 e. Hodder legutóbbi jelentése alapján ( Inhabiting Çatalhöyük: Reports from the 1995-99 Seasons (Çatalhöyük Research Project) ) , Cambridge, Egyesült Királyság: McDonald Institute for Archaeological Research, 2005, amely kisebb populációt (1500-2000) ad. javasolta Craig Kessford (323-326. o.).
  10. ↑ Morris publikált szövegében Çatalhoyuk lakosságát 3000 lakosra becsülik Kr.e. 6500-ban. e. (632. o.).
  11. ↑ 1 2 3 Modelski szövegében legfeljebb 10 000 ember elhelyezését javasolták (24-25. oldal), de a 2(a) táblázatban (22. oldal) csak Eridu szerepel a legnagyobb városként. Az értékelés a szerző Mikhail Videikóval (Régészeti Intézet, Kijev) 2002 októberében folytatott személyes kommunikációján alapul (75. o.). S. I. Kruts korábbi becslése szerint Maidanetsky és Taljanka  esetében 8000 (1575 ember 270 ha-on belül), illetve 14 000 (2700 ház 450 ha-on) (Pitskhelauri, KN és Chernykh, E. kullba.sistemrezi, EN Eds., Kavkaz v . Tbiliszi, 1989, 146-156.).
  12. ^ Morris publikált szövege több mint 45 000-et sugall (632. o.).
  13. ↑ 1 2 Modelski a világ legnagyobb városairól szóló listája szerint (218. o.) Kr.e. 2500-ban Nippur megosztotta az elsőséget Lagash -sal (kb. 60 000 lakos). e., bár a 2(b) táblázat azt jelzi, hogy Nippur lakossága 20 000 fő, vagyis kevesebb, mint a marira vonatkozó becsült adatok ( 50 000); Uruk és Umma (40 000); Memphis, Ebla , Urkesh és Shuruppak (30 000) (28. o.).
  14. ↑ 1 2 3 4 Girsu (ma Tello), Lagash állam későbbi fővárosa, Lagashtól (Tel el-Hibba) 25 km-re északnyugatra található, bár mindkét várost gyakran "Lagash"-ként emlegetik.
  15. ↑ 1 2 A világ legnagyobb városait felsoroló Modelski listája (218. o.) szerint Girsu Marival osztozott az elsőségben ( egyenként 50 000 lakos), bár a 2(b) táblázat azt jelzi, hogy Girsu lakossága, valamint Umma ill . Mohenjo-Daro, körülbelül 40 000 (28. o.).
  16. ↑ 1 2 A világ legnagyobb városainak Modelski szerinti listája (218. o.) szerint Girsu lakossága Kr.e. 2300-ban. e. 50 000 volt, ami kevesebb, mint a 2. táblázat b) pontja, és összhangban van a Marie -ra vonatkozóan megadott adatokkal (28. oldal).
  17. ↑ 1 2 3 Hely ismeretlen. Esetleg Sippartól (Irak) nyugatra.
  18. ↑ A legnagyobb Morris-települések listája nem tartalmazza Ur -t Kr.e. 2000-ben. e. (632. o.), bár további anyagok azt mutatják, hogy Ur osztozik az első helyen Memphisszel (egyenként 60 000 lakos).
  19. ↑ A világ legnagyobb városainak listáján Modelskitől (218. o.) a Girsu a Kr.e. 2000-ben nem szerepel. e., bár a 2. (b) táblázatban a 40 000 lakosú Girsu (28. o.) osztozik az elsőbbségben Isinnel és Larsával .
  20. ↑ 1 2 3 4 Az adatokat Christopher Chase-Dunn ( citypop5.xls archiválva 2016. november 30-án a Wayback Machine -nél ) és Chase-Dunn Willarddal ( oct2k1.xls archiválva 2016. március 3-án a Wayback Machine -nél ) interpolálta. Ezek a számok nem szerepelnek Chandler eredeti listáin.
  21. ↑ 1 2 3 4 5 Per-Rameses (Kantir) palotáját Avaristól 2 km-re északkeletre ( Tell el-Daba ) alapították, amelynek lakóterülete átfedésben van.
  22. ↑ 1 2 3 4 5 Azt az időpontot, amikor a város lakossága elérte a 100 000 főt, Richard Forstall javasolta (541-542. o.).
  23. ↑ 1 2 Chandler legnagyobb városainak listája (523-527. o.) szerint Théba volt a legnagyobb Kr.e. 1400 és 668 között. e., de Memphis is valamivel nagyobb lehetett 1205-1188 között (94. és 460. o.).
  24. ↑ 1 2 Qishan a legnagyobb településként szerepel (35 000 lakos) a közzétett Morris-listán (632. o.). Másrészt a további anyagok Thébát a legnagyobb településként (50 000 lakosú) tüntetik fel, míg Luoyang (Loyi) és Haojing ( Fenghao ) a legnagyobb keleti települések, egyenként 35 000 lakossal.
  25. ↑ 1 2 A Modelski által a világ legnagyobb városait felsoroló listáján Théba és Haojing szerepel a legnagyobb városok között 100 000 lakossal (218. o.), bár ugyanabban a listában a következő oldalon (o. 219), valamint a 2(c) táblázatban Théba lakossága 120 000 fő, míg Hao-jing, valamint Memphis és Babilon lakossága 100 000 főre becsülhető (33-34. o.).
  26. ↑ 1 2 3 Chandler Thébát , Haojingot és Csengcsout (Luojang ) a világ 1., 2. és 3. városának tartotta népesség szerint (460. o.), bár Luoyang 1000 előtt 100 000 lakost ért el n. e. (541. o.).
  27. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 Hao és Feng, amelyek Fenghaoba , Nyugat-Csou fővárosába egyesülnek , 15 km-re délnyugatra helyezkedtek el Chang'antól , a Tang-dinasztia fővárosától , valamint Xi városától. 'an . A Han Birodalom fővárosa 5 km-re északnyugatra volt a modern Xian központjától. Mindezek a városok jelenleg a modern Xi'an város területén találhatók.
  28. ↑ 1 2 3 Chengzhou a Luo folyó keleti oldalán, míg Wangcheng a nyugati oldalon alakult. Később mindkét várost elnyelték, és létrehozták a Loyit (Luoyang), amelynek központja gyakran eltolódott.
  29. ↑ A világ legnagyobb városainak Modelski szerinti listája (219. o.) szerint Babilon lakossága Kr.e. 700-ban. e. 120 000-re becsülik, ezzel a legnagyobb a világon, míg a 8(a) táblázat azt mutatja, hogy Babilon lakossága 100 000 lakos (55. o.).
  30. ↑ Modelski kizárta Linzit Kr.e. 500. e. a világ legnagyobb városainak listájáról (219. o.), bár az 5. a) táblázat azt jelzi, hogy az ókori Linzi lakossága 200 000 lakos (41. o.).
  31. ↑ Ebben az időszakban Shravastit felülmúlta Rajagriha, és nem szerepel Chandler és Fox listáján (362-364. oldal).
  32. ↑ C. Rollin, J. Bell. Az egyiptomiak, karthágóiak, asszírok, babilóniaiak, médek és perzsák, görögök és macedónok ókori története: beleértve a  régiek művészetének és tudományának történetét . - Harper & Brothers , 1870. - 286. o.
  33. ↑ Gates, C. Ancient Cities: The Archaeology of Urban Life in the Ancient Near East and Egypt, Görögország és Róma  . — Taylor és Francis , 2011. — ISBN 978-1-136-82327-5 . Archiválva : 2020. június 10. a Wayback Machine -nél
  34. ↑ 1 2 Az ókori világ legnagyobb városainak Chandler által készített listája (523-527. o.) szerint Pataliputra volt a legnagyobb város Kr.e. 300-150-ben. e., de Chang'an a legnagyobbnak számít már Kr.e. 200-ban. e. (462. o.).
  35. ↑ 1 2 Szeleuciát a Tigris jobb partján alapították Ctesiphonnal szemben . A Szeleucia népességi adatai Ktezifont is tartalmazzák külvárosként a szeleukida korszakban , és fordítva is a szászánida korszakban .
  36. ↑ 1 2 Szeleucia , bár rövid ideig, de azonnal népességszámban élen járt, miután IV. Antiochus Epiphanes elfoglalta Egyiptom egy részét ie 170-ben. e., bár Chandler és Fox listáján nem szerepel a pontos év, amikor Chand'an visszaszerezte a vezetést (362-364. o.).
  37. ↑ Róma 200. évi lakosságát Morris publikált szövege 800 000-re becsüli (632. o.), míg a kiegészítő anyag 1 000 000-re ad számot.
  38. ↑ Róma 400. évi lakosságát Morris publikált szövege 500 000-re becsüli (632. o.), míg a kiegészítő anyag 800 000-re ad számot.
  39. ↑ A keleti dinasztia történelmi dokumentumai alapján a Jin Jiankang ( Nanjing ) 280 000 bejegyzett háztartást számlált, és ha az átlagos háztartás ekkor körülbelül 5,1 fő volt, akkor a városnak több mint 1,4 millió lakosa volt. (Shufeng Liu, Jiankang and the Commercial Empire of the Southern Dynasties , Pearce, Spiro, Ebrey eds. Culture and Power, 2001:35.)
  40. ↑ Daxing ( Chang'an ) 600 fős lakosságát Morris publikált szövege (632. o.) 250 000-re becsüli, míg a kiegészítő anyag 600 000-re ad számot.
  41. ↑ 1 2 3 Bár Chandler és Fox azt javasolta, hogy 775 és 935 között Bagdad volt a világ legnagyobb városa (363. o.), 800-ban Chand'an volt a legnagyobb város (306. o.).
  42. ↑ Modelski a világ legnagyobb városait felsoroló listáján (219. o.) 1,5 millió lakosra tette Bagdad lakosságát, ami jóval magasabb, mint a 8. b) táblázatban feltüntetett érték (1,2 millió lakos) (p. 55).
  43. ↑ 1 2 3 4 Bár Kaifeng 1160 előtt a legnépesebb városnak számít (363. o.), 1150-ben 175 000 lakosával még mindig csak az ötödik legnagyobb városnak tartják, Konstantinápoly pedig a legnagyobb város (310. o.). Az biztos, hogy Chandler és Fox tévesen kihagyta azt az állítást, hogy Konstantinápoly rövid időre a legnagyobb volt Kaifeng (a Jurchenek ) bukása óta.
  44. ↑ Naimark, Norman. Népirtás Világtörténelem. - Oxford University Press, 2017. - P. 21. - "Merv városa 1221 februárjában Tolui, Dzsingisz kán legfiatalabb fia kezébe került, aki állítólag 700 000 embert mészárolt le, miközben mintegy nyolcvan mesterembert megkímélt." — ISBN 9780199765263 .
  45. ↑ Goldstein, Joshua. A háború megnyerése A fegyveres konfliktusok csökkenése világszerte. - Penguin Publishing Group, 2011. - P. 45-63. — ISBN 9781101549087 .
  46. ↑ Bonner, Jay. Iszlám geometriai minták történeti fejlődésük és hagyományos építési módszereik. - Springer New York, 2017. - P. 115. - ISBN 9781441902177 .
  47. ↑ 1 2 Ide tartozik Uskudar a Boszporusz ázsiai partján .
  48. ↑ Morris (483. o.) szerint Edo 1720-ra a világ legnagyobb városává nőtte ki magát, de a város becsült lakossága nincs megadva.
  49. ↑ 1 2 3 4 5 Adatok Richard Forstall táblázatából a Rand McNally & Co. számára.
  50. ↑ Tokió lakossága 2000-ben 26,7 millió fő Morris publikált szövegében (632. o.), míg a kiegészítő anyagok 26,4 milliót közölnek.

Linkek