A Szinegorszkaja bánya (korábban Juzsno-Szahalinszkaja) egy bezárt szénbánya Szinegorszk faluban , Szahalin megyében .
Az első széntelep 1908 -ban nyílt meg . De a kellemetlenségek következtében hamarosan bezárt, egészen 1913 -ig . Az ennek alapján létrejött Kawakami bánya japán magánvállalkozás lett, évi 10 ezer tonna széntermeléssel . A bányához a Konuma állomásról (Novoaleksandrovsk) vasút épült . 1916- ban a bányát a Mitsui konszern vásárolta meg. A bányában toborzott, majd mozgósított koreai munkások dolgoztak. Az ipari széntermelés dinamikája a Kawakami bányában a következő volt:
1945-re a bánya akár évi 200 ezer tonna szenet is termelhetett. nem sokkal a szovjet csapatok érkezése előtt a bányát elöntötte a víz. 1946 februárjában a bányát a Sakhalinugol üzem irányítása alá helyezték. A Szinegorszkban található fémmegmunkáló és gépészeti műhelyek, valamint két öntödei műhely leányműhelyei lettek. Ekkor napi 750 tonna szenet bányásztak, 1327 embert foglalkoztattak a földalatti munkákban, főként japánokat és koreaiakat . Akkoriban 7 villanymozdony , 30 fúró és 30 légkalapács , 3 ventilátor és 4 kompresszor működött . A napi hiányzás egy műszakban a munkavállalók közel 9 százaléka volt. 1947 -ben 1363 ember hagyta el a bányát. 1946 és 1947 között körülbelül 30 és közel 500 baleset történt, több tucat áldozattal.
1949 -ben a helyzet még tovább romlott. A bánya tisztás front nélkül maradt. Szeptember 25-én földalatti tűz ütött ki, ami miatt a bánya hosszú időre működésképtelenné vált. Balesetek és balesetek következtében 26-an haltak meg. Az erőmű közel 3 hónapra leállt. A dúsító üzem és a gördülőállomány összeomlott állapotban volt . A szinte teljesen lebénult bánya 1949-ben nem termelt közel 120 ezer tonna szenet. A veszteség 9,2 millió rubelt tett ki .
1950 - ben jobbra fordultak, a széntermelés 43 százalékos növekedését biztosították. Öt évvel később a bánya teljesítette a szénbányászati tervet, de ehhez ciklikus módszer bevezetése, 2 új hosszfal, 3 kőzetlerakó és 4 szénrakodó gép üzembe helyezése, mezei sodródások felszerelése, hulladékhegyi rendszerek újbóli felszerelése és a teljes felület komplex. A faanyagot szállító lapátok és szekerek helyett kábelmozgató utakat építettek, amelyek összekötik a bányát a zagorszki erdőterülettel. A bánya folyamatosan felgyorsította a munka ütemét, és 1958 - ban túllépték a napi 1000 tonnás mérföldkövet.
1979 - ben fejeződött be a bánya rekonstrukciója, amely közel 30 évig tartott. 1961-ig a Sakhalinshakhtostroy tröszt működött fővállalkozóként , később pedig a Sakhalinstroy egyesület 1. számú építőipari trösztje. 1979-ben rekord szénbányászatot értek el - 380 ezer tonnát. 1981-ben azonban a felkapott lendületet megbénította a Phyllis tájfun . Megsemmisültek a bányák, ipari épületek és építmények, lakóépületek, vízellátó rendszer és bekötőutak , a teljes anyagi kárt 2,5 millió rubelre becsülték.
A következő években a bányában hőerőművet , központi elosztó alállomást, új távvezetékeket , villanymozdony raktárt, hulladékkupacot , tisztítóberendezéseket, darupályákat helyeztek üzembe . Megtörtént a daruberendezések felszerelése és a vasútállomás rekonstrukciója . Megépült a bánya új szintje, a szállítóakna technológiai komplexuma, a felszíni komplexum, valamint a feldolgozó üzem. Jelentősen javultak a bányászok munka- és életkörülményei, a bányászok számára 32 ezer négyzetméter lakás, művelődési ház, étkezde, óvodák, iskola, rendelő és egyéb szociális létesítmények épültek.
A szénipar szerkezetátalakításának évei alatt a bánya alig tudott talpon maradni. A széntermelés az 1990. évi 287 ezer tonnáról 1998 -ban 67 ezer tonnára esett vissza . A bánya Sinegorskaya Mine LLC-vé való átalakítása nem változtatott a helyzeten. A bánya 2003 óta csődbe ment. 2004 -ben a bányát végül bezárták, majd elöntötte a víz, a bejáratokat elzárták.
A. Kuzin "Juzsno-Szahalinszk a század tetejéről" 1995. 90-94. o
| Szahalin régió témákban | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Települések és városok |
| ||||||||
| Sztori |
| ||||||||
| Szimbólumok | |||||||||
| Földrajz | |||||||||
| Erő |
| ||||||||
| Közigazgatási felosztás | |||||||||
| egészségügyi ellátás | Egészségügyi intézmények | ||||||||
| Népesség |
| ||||||||
| Gazdaság |
| ||||||||
| Energia | |||||||||
| Szállítás |
| ||||||||
| |||||||||