| Yuras Svirka | |
|---|---|
| fehérorosz Yuras Svirka | |
| Születési név | Jurij Nyikolajevics Svirka |
| Születési dátum | 1933. május 6 |
| Születési hely | Margovitsa , Begomlszkij járás, Minszki körzet , jelenleg Doksickij járás, Vitebszki körzet |
| Halál dátuma | 2010. augusztus 31. (77 évesen) |
| Állampolgárság (állampolgárság) | |
| Foglalkozása | költő , műfordító |
| Műfaj | dalszöveg |
| A művek nyelve | fehérorosz |
| Bemutatkozás | 1953 |
| Díjak | irodalmi díj. Arkady Kuleshov [d] ( 1993 ) |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
Yuras (Jurij Nyikolajevics) Svirka ( fehéroroszul Yuras Svirka ; 1933. május 6. – 2010. augusztus 31. [1] ) - fehérorosz szovjet költő. Arkagyij Kulesov Irodalmi Díj kitüntetettje (1993). A Szovjetunió Írószövetségének tagja (1961).
Margovitsa faluban , Begomlszkij körzetben, Minszki kerületben (ma Doksicki körzet , Vitebszki kerület , Fehéroroszország ) született parasztcsaládban.
1959 - ben diplomázott a Fehérorosz Állami Egyetem filológiai karának újságíró szakán .
Dolgozott köztársasági újságok és folyóiratok szerkesztőségeiben, a fehérorosz rádióban [2] .
2010. szeptember 1-jén temették el [3] .
A költő 1953-ban jelentette meg első verseit a Pioneer of Belarus című újságban . 15 verseskönyv jelent meg.
Verseinek ilyen gyűjteményei a „Zuhanyok suttognak” (1959), „Örökkévalóság” (1963), „Borovina” (1967), „Vér” (1971), „Autogram” (1974), „Szeretem és hiszek” néven ismertek. " (1975), "Emlékezetes mérföld" (1978), "Az emlékezet életrajza" (1981), "Vigor" (1983), "Kék félteke" (1986), "Bögre homokos aljúval" (1990).
Yuras Svirka dalszövege tele van érzések tisztaságával, mély filozófiai reflexióval az időről. Sok megfigyelés, gyengéd szeretet van benne a szülőföld, az emberek emlékezetének kimeríthetetlen forrásai iránt. A költő büszke a hős népre, Fehéroroszországra, hisz az Emberben és az Igazságban, a szent emberi célokban. Yuras Svirka művei érzelmesek, aforisztikusak és bölcsek.
Puskin , Fet , Tyucsev , Paszternak , Tvardovszkij , Tyihonov, Brown egyes műveit, ukrán, litván, moldvai, grúz, azerbajdzsáni, örmény, üzbég, tatár, oszét, csuvas költők verseit fordította fehéroroszra.
| fehérorosz irodalom | |
|---|---|
| Irodalmi díjak és címek |
|
| Irodalmi folyóiratok | |
| Irodalmi szervezetek | |
| Az írás emlékei | |
| klasszikus művek | |
| Műfajok | |