Friedman, Richard Elliott

Richard Elliott Friedman ( 1946. május  5. , Rochester , New York ) amerikai biblikus és hebraista tudós . Ann és Jay Davis a héber tanulmányok professzora és a vallástudomány professzora , a Franklin College of Arts and Sciences Vallástudományi Tanszéke University of Georgia (2006 óta) [1] . A The Anchor Bible Dictionary enciklopédikus kiadásának egyik szerzőjeés az Encyclopaedia Judaica.

Életrajz

1946. május 5- én született a New York állambeli Rochesterben [2] .

1966-1967 és 1969-1970 között a jeruzsálemi Héber Egyetemen tanult zsidó tanulmányokat [1] .

1968 - ban Bachelor of Arts cum laude diplomát szerzett filozófiából a Miami Egyetemen . 1971-ben szerzett MA fokozatot zsidó irodalomból a Zsidó Teológiai Szemináriumban . 1974-ben a Harvard Egyetem Harvard Divinity Schooljában cum laude teológiai mester fokozatot kapott a Héber Bibliában, majd 1978-ban a Héber Biblia, a közel-keleti nyelvek és civilizációk témakörében kitüntetéssel teológiai doktorátust kapott [1] [3] .

1994-2006 között Katzin a zsidó civilizáció, a héber Biblia és a közel-keleti nyelvek és irodalmak professzora volt a San Diego-i Kaliforniai Egyetemen [1] [3] [4] [5] .

Az American Council of Learned Societies tagja volt, Senior Fellow, American Schools of Oriental Studies, vendégkutató a Cambridge -i és Oxfordi Egyetemen , vendégprofesszor a Haifai Egyetemen [1] [3] .

Tudományos tevékenység

Tanulmány a papi kódexről és a Deuteronomiumról

Friedman úgy véli, hogy a papi törvénykönyv Ezékiás király korában [6] alakult ki .

Julius Wellhausen nyomán Friedman úgy véli, hogy Izrael vallása Áron papjainak befolyása alatt alakult ki , mivel ők álltak a főoltárnál, és nem Mózes , nem Korah és a többi lévita sem [7] ] .

Friedman azt is sugallja, hogy Jeremiás próféta , aki írnokával , Bárukkal együtt dolgozott , volt az a személy, aki 5Móz .- a tényleges szerző, aki írta vagy átírta az 5Mózes könyvét , a Józsué könyvét , a Bírák könyvét , Sámuel próféta könyvét és a Királyok könyvét . Ki írta a Bibliát című könyvében? ( Eng.  Ki írta a Bibliát? ) érveket fogalmaz meg ezen azonosítás mellett, és megjegyzi, hogy Jeremiást már a Talmud a Királyok könyve szerzőjeként tekintette. Véleménye szerint a Bibliának ezt a részét egy nagy teológiai történetnek kell tekinteni, ahol a leglényegesebb a zsidók és Jahve közötti szövetség , amely örök jólétet ígér Izraelnek, de megköveteli, hogy csak Jahvét imádják . Ugyanakkor a zsidó történelem a hűtlenség - vereség - bűnbánat - megbocsátás hosszú ciklusában íródik. Ezzel kapcsolatban véleménye szerint a történet először azzal zárult, hogy Jósiást először teljesen istenfélő királyként mutatták be, majd később, a Júda Királyságának Kr.e. 586-ban bekövetkezett bukása után a képét átírták, és Manasse alatt elkövetett gonoszságért hibáztatták : „Nem volt előtte olyan király, mint ő, aki teljes szívével, teljes lelkével és teljes erejével az Úrhoz fordult volna, Mózes minden törvénye szerint; és utána nem úgy keltek fel, mint ő. Az Úr azonban nem vetette le haragjának nagy haragját, amellyel haragja felgerjedt Júda ellen mindazokért a sértésekért, amelyekkel Manassé haragította őt” (2Királyok 23:25-26).

Exodus Research

Friedman The Exodus : How It Happened and Why It Matters című könyvében ( eng.  The Exodus: How It Happened and Why It Matters ) azt állítja, hogy csak néhány ezer ember vett részt az egyiptomi zsidók kivándorlásában, akik a háború alatt távoztak. II. Ramszesz fáraó vagy fia, Merneptah fáraó uralkodása . Úgy véli, hogy ez a bevándorlócsoport volt az, amely később egyesült az izraelitákkal, Lévi törzsével , és bevezette Kánaánban a Jahve-kultuszt , valamint az egyistenhit / monolatria gondolatát , amelyet valószínűleg Ehnaton fáraó vallási reformjai inspiráltak. egykor Izraelben a Jahve-kultusz kiszorította a kánaáni El kultuszát , és ebből arra a következtetésre jut, hogy ez a két istenség egy és ugyanaz lett az izraeliták vallási világképében. Ezenkívül Friedman úgy véli, hogy a Jahve név a nomádok shasu nyelvéből származó Yhw szóból származik, mivel két ókori egyiptomi szövegben fordul elő III. Amenhotep és II. Ramszesz fáraók idejéből . Friedman ugyanakkor visszautasítja azt az elképzelést, hogy a zsidó monoteizmus a babiloni fogság korszakában keletkezett volna, ahogyan azt Ézsaiás könyvének vonatkozó fejezetei leírják, mivel úgy véli, hogy az egyistenhit/monolatria gondolata jelen volt az ország népében. Izrael a Kr.e. 12. század óta, bár sok évszázadon át a politeizmus erős ellenállásával szembesült .

A könyv kedvező kritikákat kapott olyan tudósoktól, mint Bradley Shavit Artson., Mark Zvi Brettler, Jonathan Kirsch, Thomas Evan Levy, Jody Magnes, Carol Myersés Peter Eric Enns, valamint a Faith Matters magazinokban, The Jewish Journal and Publishers Weekly.

Tudományos közlemények

Monográfiák

• Ki írta a Bibliát? ( Harper San Francisco) (1987, új előszó, 1997) ISBN 978-0060630355
• Isten eltűnése: Isteni titok ( Little, Brown és társaság ) (1995) ISBN 0316294349
• Isten rejtett arca ( Harper San Francisco) (1996) ISBN 0-06-062258-X
• A rejtett könyv a Bibliában ( Harper San Francisco) (1999) ISBN 0-06-063004-3
• Kommentár a Tórához ( Harper San Francisco) (2003) ISBN 0-06-050717-9
• A Biblia feltárt forrásokkal( Harper San Francisco) (2003) ISBN 0-06-053069-3
• The Bible Now , Shawna Dolanskyval ( Oxford University Press ) (2011) ISBN 0-19-531163-9
• The Exodus ( HarperOne) (2017) ISBN 0062565249

Enciklopédiák és szótárak

• „Tabernákulum” // The Anchor Bible Dictionary(New York: Doubleday , 1992), vol. VI, pp. 292-300
• „Tóra” // The Anchor Bible Dictionary(New York: Doubleday , 1992), vol. VI, pp. 605-622
• „Pentateuch” Shawna Dolanskyval // Encyclopedia Judaica(2007), vol. 15, pp. 730-753

Cikkek

• „A bibliai kifejezés mastîr panîm” // Hebrew Annual Review 1 (1977), pp. 139-147
• „The MRZH Tablet from Ugarit” // Maarav 2 (1980), pp. 187-206
• „A tabernákulum a templomban” // Bibliai régész 43 (1980), pp. 241-248
• "Összetétel és paronomázia Jónás könyvében" // Hebrew Annual Review 4 (1980), pp. 77-92, Baruch Halpernnel
• „Szent történelem és teológia: A Tóra redakciója” // A szent irodalom teremtése, pp. 25-34
• „From Egypt to Egypt: Dtr1 and Dtr2” // Traditions in Transformation: Turning-Points in Biblical Faith, Frank Moore Cross Festschrift (Eisenbrauns, 1981) J. Levenson és B. Halpern, szerk., pp. 167-192
• „A próféta és a történész: A történelmi információk beszerzése irodalmi forrásokból” // A költő és a történész, pp. 1-12
• „Az arc elrejtése” // Jewish Perspectives on Ancient Israel (Philadelphia: Fortress Press, 1987), J. Neusner, E. Frerichs és B. Levine, szerk., pp. 207-222
• „Megtévesztés a megtévesztésért” // Bible ReviewII:1 (1986), pp. 22-31, 68
• „A bibliai forráskritika recessziója” // A Bibliakutatás jövője: A héber írások (1987), pp. 81-101
• "Tóra és szövetség" // The Oxford Study Bible, J. Suggs, szerk. (New York: Oxford University Press, 1991), pp. 154-163
• – Mindenki a Biblia szakértője? // Biblia áttekintéseVII: 2 (1991), pp. 16-18, 50-51
• „Tudós, gyógyítsd meg magad” // The Iowa Review21 (1991), pp. 33-47
• „Késő egy nagyon fontos dátumról” // Biblia áttekintéseIX:6 (1993), pp. 12-16
• „Parashat Bereshit” // Tanuld meg a Tórát. . . (Torah Aura, 1994), pp. 1-3
• „Parashat Bereshit, II” // Tanuld meg a Tórát. . . (Torah Aura, 1995), pp. 1-3
• „The Deuteronomistic School” // Fortunate the Eyes That See, David Noel Freedman Festschrift (Grand Rapids, Michigan: Eerdmans, 1995) Astrid Beck et al, szerk., pp. 70-80
• „Some Recent Non-arguments Concerning the Documentary Hypothesis” // Szövegek, templomok és hagyományok, Menahem Haran Festschrift (Winona Lake, Indiana: Eisenbrauns, 1996) Michael Fox et al, szerk., pp. 87-101
• „Parashat Wayyera” // Tanuld meg a Tórát. . . (Torah Aura, 1996), pp. 1-3
• „Bereshit” (átdolgozva a „Parashat Bereshit”-ből) // Tanuld meg Torah-t (Los Angeles: Alef Design Group, 1996), Stuart Kelman és Joel Lurie Grishaver, szerk., pp. 2-6, 10
• „Parashat Lek Leka” // Tanuld meg a Tórát. . . (Torah Aura, 1998), pp. 1-3
• „The Hidden Book in the Bible” // Részlet a The Hidden Book in the Bible-ből, Religious Studies News (AAR/SBL, 1998. szeptember), pp. 18-19
• „A regényíró és a filológus, avagy semmi sem történik véletlenül többé” // Paradoxa 5 (1999) pp. 42-58
• „Parashat Vayyelek” // Tanuld meg a Tórát. . . (Tóra aura, 2000), pp. 1-3
• „Solomon and the Great Histories” // Ann Killebrew és Andrew Vaughn, szerk., Biblical Lands and Peoples in Archaeology and Text (Atlanta: Society of Biblical Literature, 2003)
• „Deception for Deception” // H. Shanks, szerk., Abraham and Family (Washington, DC: Biblical Archaeology Society, 2000), pp. 131-144; újranyomva a Bible Review 2-ből (1986), pp. 22-31, 68
• „Parashat Yitro” // Tanuld meg a Tórát. . . (Tóra aura, 2001), pp. 1-3
• „Halál és túlvilág: A bibliai csend”, Shawna Dolansky Overton közreműködésével // Judaism in Late Antiquity, Volume 4: Death, Afterlife, Resurrection, and the World to Come (Leiden: Brill, 2001) Alan J. Avery-Peck és Jacob Neusner, szerk., pp. 35-59
• „Studying Torah: Commentary, Interpretation, Translation” // Részlet a Commentary on the Torah Judaism 50 (2001), pp. 295-306
• „Miért írtam a tórakommentáromat” // Pillanat 26/6 (2001. december), pp. 56-59, 72-76
• „An Essay on Method” // Le-David Maskil (Bibliai és judaikus tanulmányok a Kaliforniai Egyetemről, San Diego; Winona Lake, Indiana: Eisenbrauns, 2003) Richard Elliott Friedman és William Henry Propp, szerk., 1. o. tizenöt
• „Nem, nem volt banánja – a hit és az értelem” // Moment 28/4 (2003. augusztus), pp. 60-61, 68-70
• „A Tóra három fő szerkesztője” // Birkat Shalom (Winona Lake, IN: Eisenbrauns, 2008), pp. 31-44
• „A bibliai szöveg szétszedése” // Biblia áttekintéseXXI/4 (2005), pp. 19-23, 48-50
• „Bibliai perspektíva” // Dream of Sion (Jewish Lights, 2007), pp. 186-188 Jeffrey Salkin, szerk.
• „Az ókori bibliatolmácsok vs. Régészet és modern tudósok” // Bibliai Régészeti Szemle, vol. 34, sz. 1 (2008. január/február), pp. 62-67
• „Egy bibliatudós Dávid városában” // Történeti bibliai régészet és a jövő – Az új pragmatizmus (London: Equinox, 2009) Thomas Levy, szerk.
• „A Biblia akkor – a Biblia most” // Bibliai Régészeti Szemle, vol. 37. sz. 5 (2011. szeptember-október) pp. 26, 66
• „A SOTAH: Miért különbözik ez az eset az összes többi esettől?” // Iain Provan és Mark J. Boda, szerk., Let Us Go up to Sion: Essays in Honor of HGM Williamson on the Occasion of his Sixty Fifth Birthday (Leiden: Brill, 2012) pp. 371-382
• „Szeresd felebarátodat – csak az izraelitákat vagy mindenkit?” // Bibliai Régészeti Szemle(2014. szeptember-október) pp. 48-52
• „The Exodus in History” (interjúként jelent meg) // Reformjudaizmus, 2014. tavasz
• „Kissing Through a Vail: Translating the Emphatic in Biblical Hebrew” // G. Rendsberg és F. Greenspahn, szerk., Lema`an Ziony: A Festschrift in Honor of Ziony Zevit (Wipf & Stock, 2016)

Publicizmus

• „A holokauszt tagadóinál veszélyesebb” // The Jerusalem Post , 2006. július 20.
• „Jeremiah's Wish” // The Jerusalem Post , 2007. február 2.

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 3 4 5 Önéletrajz Richard Elliott Friedman . Letöltve: 2021. augusztus 9. Az eredetiből archiválva : 2021. augusztus 9.. (határozatlan)
2. ↑ Sandra S. Barnes, Ki kicsoda a vallásban (Marquis Who's Who, 1992), p. 170.
3. ↑ 1 2 3 Richard Friedman archiválva : 2021. augusztus 9. a Wayback Machine -nél // University of Georgia Franklin College of Arts & Sciences
4. ↑ UC San Diego hírközlemény . Letöltve: 2021. augusztus 9. Az eredetiből archiválva : 2021. augusztus 9.. (határozatlan)
5. ↑ UC San Diego hivatalvezetője . Letöltve: 2021. augusztus 9. Az eredetiből archiválva : 2021. december 2. (határozatlan)
6. ↑ „a vallás központosítását hangsúlyozza: egy központ, egy oltár, egy tabernákulum, egy áldozati hely. Ki volt a király, aki elkezdte a központosítást? Ezékiás király." - Friedman, Richard Elliott. Ki írta a Bibliát? . - 2. - New York : HarperCollins, 1997. - P.  210 . - ISBN 0-06-063035-3 .
7. ↑ Friedman ezt írja: „P mindig két különálló csoportról beszél, a papokról és a lévitákról. Ki volt az a király, aki hivatalossá tette a papok és a leviták közötti megosztottságot? Ezékiás király." és „A P-t előállító Ároni papságnak voltak ellenfelei, léviták, akik Mózest és nem Áront tekintették példaképüknek. Mi volt a legkirívóbb emlékeztető Mózes hatalmára, ami látható volt Júdában? A bronz kígyó 'Nehushtan' . A hagyomány szerint, amely kifejezetten az E-ben szerepel, Mózes készítette el. Ereje volt megmenteni az embereket a kígyómarástól. Ki volt az a király, aki összetörte Nehustánt? Ezékiás."

Tematikus oldalak	Internet spekulatív szépirodalmi adatbázis
Bibliográfiai katalógusokban BNF : 12027996w CiNii : DA03734168 GND : 141499222 ISNI : 0000 0000 8273 6687 J9U : 987007261336605171 LCCN : n81006103 NKC : jn20001005117 NTA : 068719515 NUKAT : n00054980 SUDOC : 028446364 VIAF : 79045637 WorldCat VIAF : 79045637