A kazahsztáni kis- és középvállalkozásokat ( kkv-k) 2017-ben 1 145 994 vállalkozás képviseli [1] .
2010-ről 2017-re az aktív kkv-k száma 661 598-ról 1 145 994-re nőtt, és ez a növekedés a közepes méretű jogi személyek kivételével minden vállalkozástípusban megfigyelhető volt [1] .
2012-ben 1,8 millió embert foglalkoztatnak a kkv-k Kazahsztánban , ami a teljes gazdaságilag aktív népesség 23%-a. Ugyanakkor Kazahsztán nagyvárosaiban a kkv-kban foglalkoztatottak száma eléri az aktív népesség 50%-át [2] .
A kazahsztáni vállalkozói szellem fejlesztésének részeként 1997 - ben létrehoztak egy speciális állami „ Damu ” alapot , amelynek célja, hogy pénzügyi és tanácsadási segítséget nyújtson a vállalkozói tevékenységhez. A vállalkozói tevékenységet regionális szinten is a regionális vállalkozói osztályok biztosítják. 2011-ben létrejött egy speciális „Üzleti útiterv-2020” program, amely szerint a kisvállalkozások szolgáltatási támogatásban részesülnek. A program fő működtetője a „ Damu ” [3] állami alap . Kazahsztánban számos nem kormányzati szervezet és szakosodott szövetség nyújt támogatást a vállalkozói tevékenységhez. Külön kiemelendő a Kazah Köztársaság Vállalkozói Nemzeti Kamara, amely soraiban egyesíti a kazah vállalkozói szakszervezeteket. Az egyik legrégebbi nem kormányzati intézmény, amely Kazahsztánban támogatja a vállalkozói szellemet, az 1992-ben létrehozott "Kazahsztáni Vállalkozók Fóruma".
Az ország megteremtette a feltételeket az ún. " szociális vállalkozás ". Konkrétan, számos társadalmi vállalkozás még mindig a szovjet társadalmi vállalkozások alapján működik. Például az Aktobe -i UPP „Kazah Siketek Társasága” , amely a piacon keresett munkaruházatot gyárt [4] . Az Állami Vállalkozásfejlesztési Alap „Damu” tevékenységének részeként egy speciális „Damu-Komek” program jött létre, amelynek célja a fogyatékossággal élő vállalkozók támogatása problémáik és a számukra szükséges források (pénzügyi segítség, ingatlan, tanácsadási támogatás, egyéb szolgáltatások ) [5] .
A vámunióhoz való csatlakozás részeként Kazahsztán számos importált árura megemelte az importvámokat. Ennek eredményeként az importvámok átlagos szintje Kazahsztánban 6,2%-ról 10,6%-ra emelkedett. Alapvetően az ipari termékek drágultak - 4-6%-ról 8,5%-ra, ami nem befolyásolta Kazahsztán vállalkozói szellemét. Például sok Kazahsztánba autókat importáló vállalkozó beszüntette tevékenységét a magasabb importkulcsok miatt. Másrészt a kazah vállalkozások profitálnak az országok közötti kereskedelem számos akadályának megszüntetéséből. Szakértők szerint Kazahsztánnak a vámunió országaival folytatott kereskedelmének volumene 2010-ben 28,1%-kal nőtt, és a köztársaság teljes kereskedelmi forgalmának csaknem 20%-át tette ki [6] .