| Vincent van Gogh | |
| Táj Auversnél az eső után . 1890 | |
| fr. Paysage d'Auvers après la pluie | |
| Vászon , olaj . 72×90 cm | |
| Puskin Múzeum , Moszkva | |
| ( Lv. Zh-3374 ) | |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
"Táj Auversnél az eső után" ( francia Paysage d'Auvers après la pluie , holland Landschap bij Auvers na de regen ) vagy "Táj kocsival és vonattal" ( francia Paysage avec chariot et train , holland Landschap met rijtuigje en trein ) a festmény, amelyet Vincent van Gogh ( Vincent van Gogh , 1853-1890) holland művész 1890-ben festett. Az A.S. után elnevezett Állami Szépművészeti Múzeumhoz tartozik . Puskin Moszkvában a XIX-XX. század európai és amerikai művészetének galériájában található [ 1] . A festmény mérete 72 × 90 cm [2] [3] .
A "Táj Auversben az eső után" című festmény 1890-ben készült, nem sokkal a művész halála előtt. Aztán átment a testvéréhez, Theóhoz . Theo van Gogh 1891-es halála után a festmény özvegyénél, Johanna van Gogh-Bongernél maradt .
1919-ig a "Táj Auversben az eső után" festmény Ivan Morozov moszkvai üzletember és gyűjtő gyűjteményében volt . 1919-ben a II. Új Nyugati Festészeti Múzeumba helyezték át . 1923-ban egyesítették az I. Új Nyugati Festészeti Múzeummal , és ennek eredményeként megalakult az Állami Új Nyugati Művészeti Múzeum (GMNZI), amelyben a festmény 1948-as megszüntetéséig ott volt. Ezt követően a festmény a Puskin Múzeumba került , ahol ma is található [4] .
Vincent van Gogh Auvers-sur-Oise kisvárosában dolgozott ezen a festményen , ahol élete utolsó hónapjait töltötte. A festmény közepén egy kocsi áll, amely élénkvörös-narancssárga kerekével hívja fel magára a figyelmet, amely az élet, a mozgás és a nap szimbólumaként is értelmezhető. A mezőket élénk színekkel írják, nem csak zöld, hanem kék, piros és egyéb árnyalatokat is használnak [5] .
A festmény munkáját a művész a nővérének, Wil van Goghnak írt levelében írta le [6] :
Az utóbbi időben keményen és gyorsan dolgoztam. <...> Tegnap az esőben egy nagy tájat festettem – egy kilátást a magasból a mezőkre, amelyek olyan szélesre nyúlnak, amennyire csak látsz. Különböző típusú növényeik vannak: sötétzöld burgonyatábla, lédús lila talajjal, amely egyenletes hajtássorok között kirajzolódik, lucerna mező rózsaszín virágokkal és egy kis aratóalak, magas, érett fű mező sárgásbarnával. színárnyalatok, majd búzaföldek, nyárfák, a láthatáron pedig a kék dombok utolsó sora, valamint a lábukon futó vonat, amely hatalmas nyomot hagy maga után zöld alapon fehér füst formájában. Könnyű út keresztezi a vásznat. Rajta egy kis kocsi, az út mentén fehér házak, élénkpiros tetejű.
Eredeti szöveg (fr.)[ showelrejt] De ces jours ci je travaille beaucoup et vite. <…> Hier dans la pluie j'ai peint un grand paysage où l'on aperçoit des champs à perte de vue vus d'une hauteur, des verdures différentes, un champ de pommes de terre vert sombre, entre les plants réguliers la terre grasse et violette, un champ de pois en fleur blanchissant à côté, un champ de luzerne à fleurs roses avec une figurine de faucheur, un champ d'herbe longue et mûre d'un ton fauve, puis des blés, des peupliers, unenierere ligne de collines bleues à l'horizon au bas desquelles un train passe, laissant derrière soi dans la verdure une immense traînée de blanche fumée. Une route blanche traverse la toile. Sur la route une petite voiture et des maisons blanches à toits rouge cru au bord de cette route.