Svájcban 1869. október 31-én tartották a parlamenti választásokat . A Radikális Baloldal továbbra is a legnagyobb parlamenti párt maradt, 128 nemzeti tanácsi helyből 56-ot szerzett [1] .
Az Országos Tanács 128 képviselőjét 47 egyéni és többmandátumos választókerületben választották meg. A mandátumok elosztása a lakosság számával volt arányos: 20 000 állampolgárra jut egy mandátum a parlamentben [2] .
A szavazás a rendszer szerint három fordulóban zajlott. Az első és a második fordulóban a jelöltnek abszolút többséget kellett szereznie ahhoz, hogy megválasztható legyen, a harmadik fordulóban az egyszerű többség is elegendő volt. Minden további fordulót a legkevesebb szavazatot kapott jelölt kiesése után tartottak [2] . Hat kantonban ( Appenzell-Innerrhoden , Appenzell-Auserrhoden , Glarus , Nidwalden , Obwalden és Uri ) a kantoni tanácsok választották meg a Nemzeti Tanács tagjait.
Aargau kantonban volt a legmagasabb, 85,6%-os részvételi arány, felülmúlva Schaffhausen kötelező választói kantonját (79,1%), és a legalacsonyabb, 22,1%-os Schwyz és Zug kantonban .
A szállítmány | szavazatokat | % | Helyek | +/- | |
---|---|---|---|---|---|
radikális baloldal | 37.6 | 56 | +3 | ||
Liberális centristák | 25.9 | 31 | -nyolc | ||
katolikus jobboldal | 15.5 | 23 | +2 | ||
Demokrata csoport | 14.6 | tizenöt | +4 | ||
Helyes evangélikusok | 4.1 | 3 | -egy | ||
Független | 2.3 | 0 | 0 | ||
Teljes | 308 510 | 100 | 128 | 0 | |
Regisztrált szavazók/ Részvételi arány | 568 713 | 54.2 | - | - | |
Forrás: BFS |
Választások Svájcban | |
---|---|
parlamenti választások | |
népszavazások |
|