Svájcban 1880. október 31-én tartották az alkotmányos népszavazást [1] . A népszavazást "az alkotmány teljes felülvizsgálatáról" szóló népi kezdeményezésre tartották. Egy ilyen alkotmányos kezdeményezés a választók közvetlen felhívását jelentette, megkerülve a törvényhozást oly módon, hogy jóváhagyás esetén feloszlatják a parlamentet, és új Alkotmánygyűlési választásokat tűznek ki. Az ezt követő alkotmányos népszavazáson kettős többséggel kellene elfogadni az új Alkotmányt, azaz. mind a választók többsége, mind a kantonok többsége [2] .
Az alkotmányozási kezdeményezést a szavazatok 68,2%-a és a kantonok többsége elutasította [1] .
Svájc történetében mindössze kétszer tartottak népszavazást az „alkotmány teljes felülvizsgálatára” irányuló népi kezdeményezésről: 1880-ban és 1935 -ben [ 2] . Mindkét esetben elutasították az ilyen kezdeményezést.
Az alkotmány megváltoztatásához kettős többségre volt szükség: az összszavazat többségére és a kantonok többségére [3] . A kanton döntését a kanton szavazatai alapján számították ki. [3] Ugyanakkor a kantont egy szavazatnak, a fél kantont pedig a szavazatok 1/2-ének tekintették. [3]
| Választás | általános szavazás | Kantonok | |||
|---|---|---|---|---|---|
| szavazatokat | % | Teljes | Félig- | Teljes | |
| Per | 121 099 | 31.8 | négy | egy | 4.5 |
| Ellen | 260 126 | 68.2 | tizenöt | 5 | 17.5 |
| Üres szavazólapok | 5 305 | - | - | - | - |
| Érvénytelen szavazólapok | - | - | - | - | |
| Teljes | 536 530 | 100 | 19 | 6 | 22 |
| Regisztrált szavazók/ Részvételi arány | 641 576 | - | - | - | |
| Forrás: Nohlen & Stöver | |||||
| Választások Svájcban | |
|---|---|
| parlamenti választások | |
| népszavazások |
|