Az elvarázsolt vándor

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2021. szeptember 29-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzésekhez 10 szerkesztés szükséges .
Az elvarázsolt vándor

Az elvarázsolt vándor. Az " Orosz világ " újság megjelenése , 1874
Műfaj sztori
Szerző Nyikolaj Leszkov
Eredeti nyelv orosz
írás dátuma 1872-1873 _ _
Az első megjelenés dátuma 1873
Kiadó Orosz világ
Wikiforrás logó A mű szövege a Wikiforrásban

"Az elvarázsolt vándor"  - Nyikolaj Szemjonovics Leszkov története , 1872-1873 között . A "Righteous" sorozat része.

Alkotás és kiadás története

1872 nyarán Leszkov átutazott a Ladoga -tavon Valaam szigetére , ahol a szerzetesek éltek, és Korela városába . Ekkor született meg az orosz vándor -fogoly történetének ötlete . Az év végére megírták a történetet "Black Earth Telemak " címmel, és közzétételre javasolták a " Russian Messenger " magazin szerkesztői. A mű „nedvességére” hivatkozva azonban az M. N. Katkov folyóirat főszerkesztője visszautasította a szerzőt.

A történet először a Russky Mir újságban jelent meg 1873. augusztus 8. és szeptember 19. között, "Az elvarázsolt vándor, élete, tapasztalatai, véleményei és kalandjai" címmel, és S. E. Kushelevnek szentelve (a házában volt) hogy Leszkov először olvasta el a történetet).

Telek

A meg nem nevezett narrátor és barátja a hajón találkozik egy idegennel, aki egy eposzi hősnek látszó revénás férfiú. Elmondja nekik az életét.

Ivan Severyanovich Flyagin jobbágycsaládban született. Gyerekkorában megölt egy papot, aki később látomásban elmondja Flyaginnak, hogy édesanyja „ígérte meg Istennek”, és ezért annak ellenére, hogy nem volt hajlandó a kolostorba menni, a számára előkészített megpróbáltatások után mégis eljut oda. . Élete során Flyagin számos eseményen megy keresztül, többek között egy íjjal járó lány gondozása, ostorpárbajban való részvétel, tíz év tatár fogság, és beleszeret Grushába, egy cigányba. Élete végén Flyagin kolostorba megy.

Kortársak véleménye

N. K. Mihajlovszkij rámutatott „mindenféle középpont hiányára”, így szerinte „... egy sor cselekmény van felfűzve, mint gyöngyök egy cérnára, és mindegyik gyöngy önmagában és nagyon kényelmesen elvihető. ki és cserélje ki egy másikra, vagy tetszőleges számú gyöngyöt fűzhet ugyanarra a szálra” [1] .

Művészi jellemzők

A történet narratív felépítése egy mese - a szóbeli beszéd reprodukciója, egy rögtönzött történet utánzata. Sőt, nemcsak a narrátor, Ivan Severyanovich Flyagin beszédmódja reprodukálódik, hanem a szereplők beszédvonásai is, akikről beszél.

Formailag a történet hasonlóságokat tár fel az élet kánonjával: történet a hős gyermekkoráról, következetes életrajz, küzdelem a kísértésekkel.

A történet 20 fejezetre tagolódik, az első egyfajta expozíció, prológus, a többi a hős életéről mesél, és különálló, többé-kevésbé teljes történetek, miközben a műnek nincs egységes cselekménye. A narratíva logikáját nem az események kronológiája határozza meg, hanem az elbeszélő emlékei, asszociációi („bármire emlékszem, akkor, ha tetszik, elmondhatom”). Leszkov úgy vélte, hogy egy ilyen formának kell felváltania a 19. századi hagyományos regényt [2] .

Adaptációk

Színpadi

Képernyőadaptációk

Irodalom

Jegyzetek

  1. ↑ N. K. Mihajlovszkij. Irodalom és élet. - " Orosz gazdagság ", 1897. 6. sz., p. 104.
  2. ↑ Vlagyimir Korovin. Nyikolaj Szemenovics Leszkov . www.krugosvet.ru Hozzáférés dátuma: 2010. január 29. Az eredetiből archiválva : 2011. augusztus 23.

A történet szerepel a „ 100 könyv iskolásoknak ” listáján, amelyet Oroszország Oktatási és Tudományos Minisztériuma ajánl középiskolásoknak önálló olvasásra.

Linkek