Sonka

Láb  - sertéshús (ritkábban bárány vagy borjú) hasított része: csípő (hátsó láb) vagy lapocka (első láb) [1] .

Sonkafajták

A sonkák hús- vagy szalonnazsíros sertéshúsból készülnek:

Sonkaevés

A sonkát főtt, sült, füstölt és főtt-füstölt formában fogyasztják [1] . A sült önálló étel köretként (például zöldborsóból, sonkából vagy babból) készül. A hideg sonkát szeletekre vágva köretként tálalhatjuk uborka, saláta, paradicsom vagy más zöldség mellé [2] .

Etimológia

A "sonka" szó eredetileg orosz , és más szláv nyelvekben hiányzik. Ugyanakkor a szó a Kijevi Rusz kora óta ismert, már Georgij Amartol krónikájának orosz fordításában is megtalálható „preskati ham” alakban, ami I. I. Szreznyevszkij filológus szerint modern nyelvre „térdíneknek” kell fordítani [3] . Kezdetben a szó jelentése „hús a láb körül”, és a közönséges szláv *kork- „láb” szóból származik. Ezért a Bolg. krak (yt)  - "láb", szerb. krak  - "shin", lengyel. krok  – „lépés”, stb. [4]

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 sonka // Nagy Szovjet Enciklopédia. - 3. kiadás - Moszkva: Szovjet Enciklopédia, 1974. - T. 18. - S. 353. - 632 p. - 629 500 példány.
  2. ↑ 1 2 Ham // Háztartás rövid enciklopédiája / A. L. Grekulova ügyvezető titkár. - 6. kiadás - Moszkva: Szovjet Enciklopédia, 1979. - 251 200 példány.
  3. ↑ Pavel Jakovlevics Csernik. Sonka // A modern orosz nyelv történelmi és etimológiai szótára. - 4. kiadás sablonos. - Moszkva: orosz nyelv, 2001. - T. I. - S. 595. - 624 p. - 3000 példányban.  — ISBN 5-200-02852-3 .
  4. ↑ Ham  // Az orosz nyelv etimológiai szótára  = Russisches etymologisches Wörterbuch  : 4 kötetben  / szerk. M. Vasmer  ; per. vele. és további Levelező tag A Szovjetunió Tudományos Akadémia O. N. Trubacsova . - Szerk. 2., sr. - M .  : Haladás , 1987. - T. III: Múzsa - Syat. - S. 131.

Irodalom