A nirukta ( IAST : nirukta ) a hat Vedanga egyike . A nirukta keretein belül a védikus szanszkrit szavainak egy adott kontextusban való helyes értelmezését és eredetét tanulmányozzák [1] .
A hindu szent himnuszok ( védák ) nyelve a védikus szanszkrit volt. Az idő múlásával az indiai beszélt nyelvek jelentősen eltávolodtak a szanszkrittól, amelyben a Védák szent szövegeit a Kr. e. 2. évezredben állították össze. e. Még a brahmin papok sem mindig értették teljes mértékben a védikus himnuszokat. A szent szövegek kiejtésének és értelmezésének torzulásainak elkerülése volt az oka a Kr.e. I. évezredben való megjelenésnek. e. Indiai nyelvészet , amelynek célja a védikus szanszkrit mint irodalmi nyelv tanulmányozása [2] [3] . A nyelvészet egyik területe a szemantika tanulmányozása volt , beleértve a Védákban előforduló ritka kifejezések jelentésének leírását.
A védikus mantrák jelentésének első nem rendszeres kommentárja a Brahmanákban található [4] . Körülbelül háromezer évvel ezelőtt jelentek meg az első szótárak a Védák kifejezéseivel - nighantavasa [5] . A legjelentősebb szövegek és a szavak jelentésére vonatkozó kommentárok alkották a Vedanga niruktát. A nirukta leghíresebb műemléke Yaska ősi indiai nyelvész Nirukta című értekezése, amely a Nighant részletes kommentárja – a Rigveda szent himnuszainak szószedete . Egyes kutatók a Nirukta Yaskát tartják az egyetlen műnek a nirukta keretein belül [6] . Mások magukban foglalják magát a Nighantu listát és a Nirukta Yaski [7] három kommentárját is nirukta néven .
Szoros kapcsolat van a nyelvet tanuló különféle védandák között. A nirukta, valamint a shiksha keretein belül nyelvtani kérdéseket is tanulmányoztak [8] . Többek között Yaska volt az, aki a beszédrészeket osztályozta: név, ige, elöljárószó vagy partikula [9] , és a szótövet is kiemelte a szó jelentős részeként [10] .
hindu irodalom | |
---|---|
Veda | szerelék Yajur Önmaga Atharva Osztály Samhitas brahmanok Aranyaki Upanisadok |
Upanisadok | |
Vedanga | |
Itihasa | |
Puránák | |
Egyéb írások | |
Portál: hinduizmus |