Nachtigal, Raiko

Rayko Nachtigal
Születési dátum 1877. április 14.( 1877-04-14 ) [1] [2] [3]
Születési hely
Halál dátuma 1958. március 29.( 1958-03-29 ) [4] [2] [3] (80 éves)
A halál helye
Ország
Tudományos szféra összehasonlító nyelvészet
Munkavégzés helye
alma Mater
Díjak és díjak Franz Prešeren-díj
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Rajko Nahtigal ( szlovén. Rajko Nahtigal ) ( 1877 . április 14.  - 1958 . március 29. ) szlovén filológus, szlávista, nyelvész, az óegyházi szláv nyelv és írás, a szláv nyelvek összehasonlító nyelvtanának, a szlovén nyelv történetének kutatója, A régi orosz irodalom és az orosz nyelv. A szláv írás emlékeinek publikálásáról ismert ( Sínai breviárium , 1941-1942 és Szó Igor ezredéről , 1954 ) . "Szláv nyelvei" ( 1938 , 1952 , oroszra fordították 1963 ) máig a szláv filológia egyik mérvadó forrása.

Életrajz

A szlovén kisvárosban, Novo Mestoban született , itt érettségizett és a gimnázium első két osztályát. Ezután Ljubljanában tanult , ahová a család 1889 -ben , apja halála után költözött. A gimnáziumban érdeklődött az összehasonlító történeti nyelvészet iránt,  elolvasta Brugmann , Leskin és mások műveit . a Bécsi Egyetem Filozófiai Karán tanult , ahol kora híres szlávisták előadásait hallgatta – Ignatius Yagich , Vaclav Vondrak stb. „A három hierarcha beszélgetése” emlékművének szentelték. 1900 -ban Yagich kérésére Oroszországba (Moszkva, Petrográd) küldték , ahol két évig tartózkodott. Itt Nakhtigal sokat tanult könyvtárakban, orosz szlávisták előadásait hallgatta, találkozott F. F. Fortunatovval , E. F. Korsh -al , R. F. Brandttal és más tudósokkal. Részt vett a Császári Moszkvai Régészeti Társaság Szláv Bizottságának tevékenységében és a Moszkvai Dialektológiai Bizottság létrehozásában .

1902 őszén R. Nachtigal visszatért Venuiba, és oroszt kezdett tanítani a Keleti Nyelvek Intézetében és az Export Akadémián. 1913 - ban a grazi egyetemen a szláv (szlovén) filológia rendkívüli professzorává választották , ahol Prof. K. Strekel. A grazi egyetemen végzett munkája során Nachtigal különösen aktívan foglalkozott a szlovén nyelv és történetének tanulmányozásával, műveket publikált a freisingeni szövegrészek nyelvéről ( Sloven . Brižinski spomeniki ).

1917 tavaszán Skadarban (Shkodra) egy albán írócsoport kérésére Albániába utazott, hogy segítsen egy irodalmi albán nyelv létrehozásában .

1917 - ben a grazi egyetem professzorává választották . 1918- tól Fran Ramovs -szal, a Szlovén Egyetem Alapítási Bizottságának titkárával együtt Ljubljanában megkezdte a megszervezését . Nachtigal 1919 -ben költözött ide . Ugyanezen év nyarán a Ljubljanai Egyetem szláv filológia rendes professzorává választották . R. Nachtigal lett a Ljubljanai Egyetem Filozófiai Karának első dékánja , és 1927-1928  . - annak rektora. Nachtigal energiája nagy részét a Szláv Filológiai Tanszék megszervezésére fordította, amelyet 1953 -as nyugdíjazásáig végig vezetett . A ljubljanai egyetemen előadásokat tartott az óegyházi szláv nyelvről, az orosz nyelvről, a szláv nyelvészetbe való bevezetésről stb. [5] .

A Szlovén Tudományos és Művészeti Akadémia megalakulása után annak tagja és első elnöke volt ( 1939-1942 ) . 1921 -ben kezdeményezte a ljubljanai Bölcsészettudományi Tudományos Társaság létrehozását , amelynek hosszú évekig elnöke volt. Ő kezdeményezte a Časopis za slovenski jezik, književnost in zgodovino, Slavistična revija, Južnoslovenski filolog tudományos filológiai kiadványokat, valamint a Razprave znanstvenega društva za humanistične vede általános humanitárius folyóiratot is.

Nachtigal levelező tagja volt a Szerb Királyi Tudományos Akadémiának , a zágrábi Jugoszláv Tudományos és Művészeti Akadémiának, valamint az 1922. január 25-én Prágában alapított Szláv Intézetnek (Slovanský ústav).

R. Nachtigal 1958. március 29-én halt meg Ljubljanában .

1977 - ben Ljubljanában nemzetközi konferenciát rendeztek Raiko Nachtigal századik évfordulója alkalmából, amely alapján Ljubljanában megjelent a Slovansko jezikoslovje: Nahtigalov zbornik (szerk. Fr. Jakopin) tudományos cikkgyűjtemény.

Hozzájárulás a tudományhoz

Nachtigalt elsősorban az óegyházi szláv problémák, az óorosz és a modern orosz, a szláv összehasonlító történeti nyelvészet és a szláv filológia története érdekelte .

Még a Bécsi Egyetemen tanult akadémia vezetésével. Jagicha Nachtigal a szlovén nyelv fonetikájának és akcentusának kérdéseivel foglalkozott, irányítása alatt megismerkedett az ókori szláv írás emlékeivel, paleográfiát tanult . 3. éves hallgatóként az Archiv für slavische Philologie tudományos folyóiratban (XX, 1989) a szláv filológiának szentelt recenziót publikálta Goetz "Geschichte der Slavenapostel Konstantinus Kyrillus) und Methodius" című munkájáról . Yagich hatására megírta doktori disszertációját "Ein Beitrag zu den Forschungen über die sogennante "A három hierarcha beszélgetése" (Gespräch dreier Heiligen)", amely az Archiv fur slavische Philologie folyóiratban jelent meg (1901/2). , kiegészítette következtetéseit oroszországi tudományos útja során. A „Moszkvai Régészeti Társaság Proceedings”-ben (1902, külön reprint) tanulmányokat közölt a Biblia ószövetségi könyveinek ószláv nyelvéről, valamint „Több megjegyzés az ókori szláv Parimeinik nyomaihoz” című tanulmányát. a horvát glagolita irodalomban” („Proceedings of the Slavic Commission of the Moscow Archaeological Society”, 1902).

Nachtigal írásos emlékek iránti nagy érdeklődése a Sinai breviáriumnak ( Sínai euchology ) szóló munkáinak 1925 -től kezdődő ciklusában is megmutatkozott . A Nachtigal 1941-1942 között  publikálta teljes szövegét . Ljubljanában „Euchologium Sinaiticum” címmel. I. Fotografski posnetek. II. Tekst s komentarjem in prilogo" [6] . S. B. Bernshtein akadémikus szerint ez a kiadás „sok tekintetben példaértékűnek tekinthető" [7] .

Szlovén lévén R. Nachtigal nem hagyhatta figyelmen kívül a szláv írás legrégebbi, latinul írt emlékművét, a „Freisingen passages”-t, amelynek kutatását 1915 -ben és 1918 -ban szentelte .

Munkáiban kitért a szláv írás kialakulására is (lásd különösen „Doneski k vprašanju o postanku glagolice” //lzdaja znanstveno društvo za humanističke vede v Ljubijani, 1923, 1).

A tudós kreatív örökségében nagy helyet foglal el az orosz nyelv. 1922 -ben jelent meg „Akzentbewegung in der russischen Formen- und Wortbildung” című könyve, amely az első világháború előtt íródott, és nagy jelentőséggel bírt a szláv akcentológia kérdéskörének tanulmányozása szempontjából, hiszen rengeteg anyagot tartalmazott az orosz mozgalomról. a stressztől. Miközben Bécsben tanított, Nachtigal számos oktatókönyvet írt az orosz nyelvről. 1917-1919 - ben  . _ számos népszerű tudományos cikket publikált, köztük például az orosz forradalom orosz nyelvre gyakorolt ​​hatásáról („Vpliv ruske revolucije na ruski jezik”, „Jutranje novosti”, 1923, N 233, 239). Rajko Nachtigal 1946- ban kiadta "Az orosz nyelv népszerű előadásban" című könyvét, amelyben a modern nyelv tényeit széles történelmi háttérrel szemlélik, és az óegyházi szláv elemeket az irodalmi nyelvben rögzítik. Nachtigal érdeklődése az orosz nyelv és irodalom iránt a széles nemzetközi visszhangot kiváltó Szó Igor hadjáratáról című , 1954 -ben négy változatban készült kiadásában is megnyilvánult : 1) az 1800-as első kiadás szövege, 2) az Igor-hadjárat rekonstrukciója. a szöveg keddel kapcsolatban. XII. század fele, 3) a szöveg latin átírása ékezetekkel, 4) az emlékmű szlovén fordítása.

R. Nachtigal érdeklődése az albán nyelv iránt az e nyelv története szempontjából fontos művek létrehozásában nyilvánult meg: „Die Bildung der Possessivpronomina im Albanischen und ihre bisherige falsche Auffassung” (Posta e Shqypniës, Shkoder 28 Priil 1947), . ; "Die Frage einer einheitlichen albanischen Schriftsprache" (Graz 1917); "O elbasanskem pismu in pismenstvu na njem" (Arhiv za arban. starinu, jezik in etnologiju I, 1923) stb.

R. Nachtigal egyik leghíresebb könyve a "Szláv nyelvek" című tankönyv [8] , amely oktatói tevékenysége eredményeként jelent meg, és 1938 -ban Ljubljanában jelent meg (második kiadás - 1952 ). Ezt a könyvet 1961 -ben fordították le németre (Die slavischen Sprachen: Abriss der vergleichenden Grammatik, Wiesbaden. Fordította: Josef Schütz). A könyvet orosz nyelvre fordította N. M. Elkina, szerkesztette az Acad. S. B. Bernstein 1963 -ban jelent meg .

Művek

Irodalom

Jegyzetek

  1. ↑ Rajko Nahtigal // (meghatározatlan cím)
  2. ↑ 1 2 Brozović D. , Ladan T. Rajko Nahtigal // Hrvatska enciklopedija  (horvát) - LZMK , 1999. - 9272 p. — ISBN 978-953-6036-31-8
  3. ↑ 1 2 Képzőművészeti Archívum – 2003.
  4. ↑ 1 2 3 Nachtigal Raiko // Nagy Szovjet Enciklopédia : [30 kötetben] / szerk. A. M. Prohorov – 3. kiadás. - M .: Szovjet Enciklopédia , 1969.
  5. ↑ [Nyugdíjba vonulása után R. Nachtigal továbbra is a Ljubljanai Egyetem szlavisztika tanszékének tiszteletbeli vezetője maradt, kari hivatalának megőrzésével. Lásd: Jakopin Ferenc. Iz spominov na Rajka Nahtigala in Frana Ramovša // Jezikoslovni zapiski: Zbornik Inštituta za slovenski jezik Frana Ramovša : Akademiku dr. Franco Jakopinu ob sedemdesetletnici. — Ljubljana: ZRC SAZU. - 1991. - T.1. — S. 14]
  6. ↑ Sínai Euchologion . Frontistes Könyvtár . Letöltve: 2012. július 28. Az eredetiből archiválva : 2012. június 13.
  7. ↑ S. B. Bernstein. Előszó R. Nachtigal "Szláv nyelvek" című könyvéhez. oldal 7.
  8. ↑ Nachtigal Rajko Slav'anskie jazyki.pdf - Fájl megosztva a Boxból - Ingyenes online fájltárhely
  Ugrás a Wikidata elemre  Szótárak és enciklopédiák