A Szovjetunió Igazságügyi Népbiztossága

A Szovjetunió Igazságügyi Népbiztossága ( a Szovjetunió Igazságügyi Népbiztossága , a Szovjetunió NKJU -ja) - 1936-1946 között létezett . a Szovjetunió központi szakszervezeti-köztársasági államigazgatási szerve , amely a bíróságok és más jogintézmények szervezeti irányításával, a szovjet jogszabályok rendszerezése és kodifikációja terén végzett jogi munka révén biztosította az igazságszolgáltatást .

Teremtés. A létrehozás okai

1936. július 20-án alakult meg a Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottságának és Népbiztosainak Tanácsának rendeletével [1].

A Szovjetunió NKJ létrehozása egy „országos vita” és a Szovjetunió Alkotmányának (1936) elfogadásának előkészítése keretében zajlott , amely bevezette a törvények pontos végrehajtása feletti legfelsőbb felügyelet fogalmát, amely csak a Szovjetunió ügyészére bízták (113. cikk), amellyel összefüggésben az ügyészség az igazságszolgáltatási rendszertől független, egységes központosított rendszerré vált.

Ez a folyamat már 1933-ban elkezdődött a Szovjetunió Ügyészségének megszervezésével [2] , de akkor még nem fejeződött be. Annak ellenére, hogy a Szovjetunió Ügyészsége végezte a szakszervezeti köztársaságok ügyészségeinek általános irányítását, szervezetileg továbbra is a köztársasági igazságügyi népbiztosság részei maradtak. Ezek az adminisztratív és jogi változások a sztálinista rezsim azon törekvését tükrözték, hogy erősítsék az unió állam centralizációját, és koncentrálják a hatalmat azokon a területeken, amelyek korábban a köztársaságok kiváltságai voltak.

Ezért a Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságának a Szovjetunió 1936. évi alkotmánya által kinyilvánított joga , mint a legmagasabb bírói testület, hogy felügyelje a Szovjetunió bírói szerveinek, valamint az uniós köztársaságok igazságügyi szerveinek igazságügyi tevékenységét. (104. cikk) ütközött a Szovjetunió NKJ-ről szóló szabályzatával, amely azt is meghagyta, hogy az utóbbi a bíróságok számára általános utasításokat adjon a bírói gyakorlat helyességének és egységességének biztosítása érdekében . Ez a helyzet a bíróságok végrehajtó hatóságoktól való formális függetlenségének hiányát, a közigazgatási szerv igazságszolgáltatásba való jogellenes beavatkozásának lehetőségét jelentette, ami a növekvő nagy terror körülményei között aligha tekinthető véletlennek. ütközés.

A szokatlan funkciótól csak a Szovjetunió Igazságügyi Minisztériumának újjáalakításával lehetett megszabadulni .

A tevékenység jogalapja

A Szovjetunió 1936. évi alkotmánya (78. cikk) és a Szovjetunió NKJ-jéről szóló, 1936. december 8-án jóváhagyott szabályzat [3]

Funkciók

A Szovjetunió NKJ által rábízott feladatok végrehajtása érdekében:

• figyelemmel kíséri az „Igazságszolgáltatási Szabályzat” - büntető-, polgári- és eljárási törvénykönyvek - bírósági alkalmazását, általánosítja alkalmazásuk gyakorlatát, és kidolgozza a szükséges változtatásokat, kiegészítéseket;
• figyelemmel kíséri a szovjet törvények bírósági alkalmazását, és általános utasításokat ad a bíróságoknak a bírói gyakorlat helyességének és egységességének biztosítása érdekében;
• a Szovjetunió egész területén irányítja az igazságszolgáltatás megszervezését, a bíróválasztás megszervezését, a szervezési és gazdasági szolgálatokat a bíróságokhoz;
• ellenőrzi és utasítja az igazságügyi intézményeket;
• ellátja az ügyvédi kamarák tevékenységének általános irányítását és felügyeletét, valamint megszervezi a lakosság jogi segítségnyújtását;
• ellátja az ipartársi és vidéki közbíróságok tevékenységének általános irányítását és felügyeletét;
• ellátja a jegyző munkájának általános irányítását és felügyeletét;
• irányítja a jogi képzés rendszerét és irányítja az illetékességi körébe tartozó jogi felsőoktatási intézményeket, kutatóintézeteket;
• munkát végez a Szovjetunió jogszabályainak kodifikálásával kapcsolatban, jogi tanácsokat és véleményeket ad a Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsának;
• igazságügyi statisztikákat és nyilvántartásokat vezet a bíróságon szavazati jogtól megfosztott személyekről;
• felügyeli a kiadói tevékenységet a jogirodalom kérdéseiben.

A szakszervezeti NKJ megszervezésével egyidejűleg megoldódott az ügyészség NKJ-ből való végleges kiválásának kérdése is, amelynek általános irányítása korábban a szakszervezeti köztársaságok NKJ-jén keresztül történt. Az Uniós Ügyészség [4] megalakulásától kezdve az ügyészségek vezetését a Szovjetunió ügyészsége látta el. A Szovjetunió területén meghatározott esetekben a bírói munka felügyeletét a Szovjetunió Legfelsőbb Bírósága végezte .

A Népbiztosság felépítése

1936-1937

A Szovjetunió NKJ élén a népbiztos állt, akinek két helyettese volt. A Népbiztosság alatt Módszertani Tanács, Titkárság és Operatív Konferencia működött. Az NKJ részeként megalakult:

• igazságügyi osztály,
• a lakosság jogi védelmével és jogsegélyével foglalkozó osztály,
• közjegyzői osztály,
• a Szovjetunió jogszabályainak kodifikációjával és jogi tanácsadással foglalkozó osztálya,
• Referencia és kódoló rész
• Emberi Erőforrások Minisztériuma,
• iskolavezetés,
• speciális ágazat,
• titkos titkosítási rész,
• adminisztratív és pénzügyi osztály.
• Központi Igazságügyi Számviteli Szakértői Iroda
• All-Union Institute of Jogtudományi (VIYUN)

Létszám (kivéve VIYUN) 256 fő

1939

A Szovjetunió NKJ élén a népbiztos állt, akinek több helyettese volt; a Népbiztosság alatt titkárság, kollégium, képviselőgyűlés, ellenőrző és ellenőrző csoport működött. Az NKJ részeként megalakult:

• személyzeti osztály
• Legfőbb Bíróságok Igazgatósága
• Különleges Bíróságok Hivatala
• Oktatási Intézmények Hivatala
• Kodifikációs osztály
• Érdekvédelmi Osztály
• Közjegyzői osztály
• Tervezési és Pénzügyi Osztály
• Mobilizációs osztály
• Titkos titkosítási osztály
• Ügykezelő
• VIYUN

Létszám (kivéve VIYUN) 375 fő.

1940

A Szovjetunió NKJ élén a népbiztos állt, akinek több helyettese volt; a Népbiztosság alatt titkárság, kollégium, képviselőgyűlés, ellenőrző és ellenőrző csoport működött. Az NKJ részeként megalakult:

• személyzeti osztály
• Igazságügyi Hivatal
• Katonai Törvényszékek Hivatala
• Oktatási Intézmények Hivatala
• A vasúti és vízi közlekedés vonalhajóinak osztálya
• Kodifikációs osztály
• Érdekvédelmi Osztály
• Közjegyzői osztály
• Tervezési és Pénzügyi Osztály
• Mobilizációs osztály
• Titkos titkosítási osztály
• Ügykezelő
• VIYUN

Létszám (kivéve VIYUN) 357 fő.

1942

A Szovjetunió NKJ élén a népbiztos állt, akinek több helyettese volt; a népbiztosság alatt titkárság, kollégium, képviselőgyűlés működött. Az NKJ részeként megalakult:

• Igazságügyi Hivatal
• Katonai Törvényszékek Főigazgatósága
• személyzeti osztály
• Ügykezelő
• Érdekvédelmi Osztály
• Közjegyzői osztály
• Kodifikációs osztály
• Pénzügyi Osztály
• Titkos titkosítási osztály
• VIYUN

1944

A Szovjetunió NKJ élén a népbiztos állt, akinek több helyettese volt; a népbiztosság alatt titkárság, kollégium, képviselőgyűlés működött. Az NKJ részeként megalakult:

• Igazságügyi Hivatal
• A Vörös Hadsereg és Haditengerészet Katonai Törvényszékeinek Főigazgatósága
• A Katonai Közlekedési Törvényszék Főigazgatósága
• Az NKVD csapatai katonai törvényszékeinek osztálya
• Oktatási Intézmények Hivatala
• személyzeti osztály
• Ügykezelő
• Igazgatási és Pénzügyi Osztály
• Érdekvédelmi Osztály
• Közjegyzői osztály
• Kodifikációs osztály
• Titkos titkosítási osztály
• VIYUN

A Szovjetunió igazságügyi népbiztosai

• Krylenko N.V. 1936.07.20 - 1938.01.18
• Rychkov N.M. (1946 óta miniszter) 1938. 01. 18. - 1948. 01. 29.

Átszervezés

1946. március 15- én a Szovjetunió „A Szovjetunió Népbiztosai Tanácsának a Szovjetunió Miniszteri Tanácsává, valamint az Uniós és Autonóm Köztársaságok Népbiztosainak Tanácsává történő átalakításáról” szóló törvénynek megfelelően Az Unió és az Autonóm Köztársaságok Minisztertanácsai" minden népbiztosságot minisztériummá neveztek át, a Szovjetunió NKJ-jét pedig a Szovjetunió Igazságügyi Minisztériumává alakították [5] .

Lásd még

• Az RSFSR Igazságügyi Népbiztossága
• Szovjetunió Igazságügyi Minisztériuma

Jegyzetek

1. ↑ A Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottságának és Népbiztosainak Tanácsának 1933. 06. 20-i rendelete (A Szovjetunió Munkás- és Parasztkormányának törvényei és rendelkezései, 1933. 40. sz., 239. cikk) " A Szovjetunió Igazságügyi Népbiztosságának megalakításáról
2. ↑ A Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottságának és a Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsának 1933. 06. 20-i határozata (A Szovjetunió Munkás- és Parasztkormányának törvényei és rendelkezései, 1933. 40. sz. 239) "A Szovjetunió Ügyészségének felállításáról"
3. ↑ A Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottságának és a Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsának 1936. december 8-i 2086. sz. határozata. A Szovjetunió Munkás-Paraszt Kormányának törvényei és parancsai, 1936. 62. sz . Szabályzat a Szovjetunió Igazságügyi Népbiztosságáról"
4. ↑ 1933.06.20., lásd: A Szovjetunió Munkás- és Parasztkormányának törvényei és rendeletei, 1933. 40. sz. 239
5. ↑ A Szovjetunió 1946. március 15-i törvénye "A Szovjetunió Népbiztosai Tanácsának a Szovjetunió Miniszteri Tanácsává, valamint az Unió és az Autonóm Köztársaságok Népbiztosainak Tanácsává - a Szovjetunió Miniszteri Tanácsává történő átalakításáról" az Unió és az autonóm köztársaságok"

Irodalom

Igazságügyi Népbiztosság // Nagy Szovjet Enciklopédia / Főszerkesztő O. Yu. Schmidt. - 1. kiadás - M . : Állami Intézet "Szovjet Enciklopédia", 1939. - T. 41. - S. 223-224. - 45 500 példány.