Licinia | |
---|---|
lat. Gens Licinia | |
A nemzetség ágai | |
Polgárság | Az ókori Róma |
Civil tevékenységek | 15 konzul (a republikánus korszakban) |
katonai tevékenység | tábornokok |
Vallási tevékenységek | 2 nagyszerű pápa |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Licinia ( lat. Licinii ) egy ókori római plebejus család, melynek két képviselője Kr. e. 493-ban. e. az első néptribunusok közé tartoztak . Az alábbiak közül különösen híres Gaius Licinius Calvus Stolo ( lat. Gaius Licinius Calvus Stolo ).
377-ben választották meg. e. a néptribunusokon Lucius Sextiussal együtt azt javasolta, hogy a plebejusoknak adják a konzulátus jogát, és állapítsák meg a következő szabályokat a legszegényebb plebejusok támogatására : az adósságkötelezettségek után fizetett kamatot a tőke kifizetésébe írják jóvá ; hogy senki ne foglalhasson el 500 yugernél többet közterületen ( ager publicus [1] ); hogy a közterület ideiglenes birtokosai a gabonaföldek bevételének tizedét, a gyümölcsös és szőlőskert bevételének ötödrészét fizessék be a kincstárnak; hogy a közlegelőn egy polgár 100 szarvasmarhánál és 500 kicsinél többet nem legelhetett. A legenda szerint a harc 10 évig tartott, és a közbenjárásnak köszönhetően nem kerülhetett sor a bíróválasztásra , és 4 évig anarchia uralkodott (a tényt a legújabb tudósok cáfolják). Kr.e. 369-ben. e. Liciniusnak sikerült elérnie, hogy a patrícius duoviri sacrorum (A Szibillini Könyvek Megfigyelői ) helyett vegyes decemviri sacrorum (5 patríciusoktól, 5 plebejusoktól) helyettesítse.
Kr.e. 364-ben és 361-ben. e. Gaius Licinius konzul volt . i.e. 358-ban. e. a legenda szerint 10 000 szamár pénzbírsággal büntették saját törvényének megszegéséért, mivel az általa emancipált fiával együtt 1000 juger földet művelt meg. A licini család ágaihoz tartoztak a rózsák , a lucullusok , a murénák és az idegek is . Ismert Gaius Licinius Macro is, aki ie 73-ban volt. e. néptribunus, és megírta a római "krónikát", amely forrásul szolgált Liviusnak és Halikarnasszoszi Dionysiusnak .