Johan de Liefde | |
---|---|
Johan de Liefde | |
Születési dátum | 1619 körül [1] [2] |
Születési hely | |
Halál dátuma | 1673. augusztus 21. [3] [4] [1] […] |
A halál helye |
|
Affiliáció | Egyesült Tartományok Köztársaság |
A hadsereg típusa | Rotterdami Admiralitás [d] |
Rang | Altengernagy |
Csaták/háborúk | |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Johan Evertsen de Liefde ( holland. Johan de Liefde ; 1619 - 1673. augusztus 21. ) - a 17. század holland tengernagya, Hollandia és Nyugat-Frízia egykori admirálisa a Rotterdami Admiralitás Tanácsában.
Johan de Liefde Cornelis de Liefde kapitány öccse volt . 1644. június 16-án a Meuse Admiralitás kapitányává nevezték ki. Abban az évben harcolt a Földközi-tengeri flottában az algériai barbár kalózok ellen, és elfoglalt egy kalózhajót. Ezt egy rövid küzdelem követte a Dunkerque-i kalózok ellen. Az első angol-holland háború alatt ismét kapitány volt, feltehetően a Jonas és a Dordrecht hajókon . A Dungeness Point-i csatában Johan Evertsen parancsnoksága alatt állt, amikor de Ruyter átvette a vezetést de Witttől . 1656-ban Hollandia kapitányaként szolgált , amelyen részt vett Danzig blokádjának feloldásában. 1657. november 4-én elfoglalta a lisszaboni blokádban Jacob van Wassenaar Obdam flottája által a portugál cukorflotta egyik hajóját. Harcolt a Dordrechten az Øresundi csatában 1658-ban. 1659-ben rendes kapitány volt. 1661-ben a Stad Utrecht kapitányaként tagja volt de Ruyter osztagának a Földközi-tengeren .
A második angol-holland háborút megelőzően 1665. január 29-én megbízott ellentengernagynak nevezték ki, Art Janss van Nees helyére ; Június 15-ét a konfirmáció követte ebben a pozícióban. A Lowestoft-i csata alatt a Klein Hollandián harcolt a második század második parancsnokaként Johan Evertsen hadnagy vezetésével . 1666. február 24-én helyettes admirálissá léptették elő, ismét van Nes utódjaként. Részt vett a négynapos csatában ; a negyedik napon százada körülvette Christopher Mings tengernagy flottáját , és a hírhedt angol kalózt halálosan megsebesítette de Liefde zászlóshajója, Ridderschap van Holland mesterlövész lövése . Szeptember 5-én alelnökké léptették elő. A Medway de Liefde elleni rajtaütés során Willem Josef van Gent századának második parancsnokaként elfoglalta a brit zászlóshajót, a Royal Charlest . Ezért az állam tábornoka aranyéremmel és tiszteletbeli aranylánccal tüntette ki.
A háború után, 1668-ban Bartholomeus van der Gelst festette portréját , amely jelenleg a Rijksmuseumban látható . 1670-ben leküzdötte a barbár kalózok támadásait .
A harmadik angol-holland háború alatt mind a négy nagy csatában részt vett. A solebae- i csatában a Maagd van Dordrechten harcolt . A vrijheidi első schoonevelti csata során a homlokon megsebesítette repesz. A második csata után kollégáját Isaac Swiershez hasonlóan Cornelis Tromp gyávasággal vádolta meg , valószínűleg politikai okokból, mert de Liefde de Ruyter személyes barátja volt. Mielőtt személyesen megvédhette volna becsületét , 1673. augusztus 21-én a texeli csatában elesett. Testvére, Cornelis halálosan megsebesült ugyanabban a csatában. Fia, Pieter de Liefde volt a De Zeven Provinciën zászlóskapitánya abban a csatában . De Liefde utódja, Jan Jansse van Nes vette át a parancsnokságot.
De Liefde-et a rotterdami Grote Kerkben temették el . Később Rotterdam utolsó admirálisaként kapott egy megnagyobbított kopjafával ellátott sírt, amely az 1940. május 14-i robbanásban elveszett. A sírra Johan Antonides van der Goes sírfeliratát helyezték el:
DE LIEFDE d'eer der Maas rozsda a dezen steenen Die in acht Krijgen en vervaerlike oorloghstochten Den Teems, de Seine en Zont en Iber heeft bevochten En winnaer aen den Taag vertoonde zijn Trofeen De Faem, ter grafzerk van den Zeeheldt uytgeborsten Strekt Hem een tombe, langh verschuldight aen zijn swaert Vervult al't aerdrijk, met sijn glorie en vervaert, Noch met de schrik zijns naems, de vijantelijcke vorsten Al wierd de zee geverwt met zijn doorluchtig bloet En 't lighaem hier vergaet, nog leeft hij door zijn moet.