Lingala

Lingala
önnév Lingala
Országok Kongói Köztársaság , Kongói Demokratikus Köztársaság , Közép-afrikai Köztársaság , Angola
A hangszórók teljes száma 2 139 202 (2000, becslés)
Osztályozás
Kategória afrikai nyelvek

Niger-Kongó makrocsalád

Benue-kongói család Bantoid ág Bantu csoport C zóna Bangi-ntomba csoport
Írás latin , Mandombe
Nyelvi kódok
GOST 7.75-97 395
ISO 639-1 ln
ISO 639-2 lin
ISO 639-3 lin
WALS lin
Etnológus lin
Nyelvi szféra 99-AUI-f
Guthrie C36d
IETF ln
Glottolog ling1263
Wikipédia ezen a nyelven

A lingala (ritkán ngala ) egy bantu nyelv , amelyet a Kongói Demokratikus Köztársaságban (főleg északnyugaton) és a Kongói Köztársaságban beszélnek . Összességében több mint 10 millióan beszélik (bár a lingala nem mindegyikük anyanyelve). Malcolm Gasri besorolása szerint a lingál a C.36D kóddal, a SIL osztályozás szerint  - C40.

Történelem

A lingala alapja a bobanga dialektus , amelyet korábban Kongó mentén Lisalától Kinshasáig beszéltek , és kereskedelmi nyelvként használták a Kongói Szabad Állam megalakulása előtt . Az európaiak megjelenésével a bobangi elterjedtebbé vált, részben azért, mert az európaiak és a kelet-afrikai gyarmatokról érkezett fordítók használták. A bobangi, az úgynevezett Bangala az ügyintézés és a misszionáriusi munka nyelve lett . A 20. század elején a Mária Szeplőtelen Szíve Kongregáció misszionáriusai elkezdték "megtisztítani" a nyelvet, igyekeztek közelebb hozni a többi helyi dialektushoz. E „tisztulás” során a Bangala neve Lingala -ra változott ( a li- előtagot az egyik szomszédos nyelvből kölcsönözték). Ezt a kifejezést először 1903 -ban használták .

A lingala szókincsére jelentős hatást gyakoroltak az európai nyelvek, elsősorban a francia és a portugál , de az angol és a holland is .

Ábécé

A lingala nyelv ábécéjében 35 betű és digráf található . Az r és h betűket kölcsönszavakban használják.

A hangokat szuperalfabetikus diakritikus jelek jelzik .

Lehetőségek Példa
a A á ǎ nyama, matata, sâmbole, libwǎ
b B biso
c C ciluba
d D madɛsu
e E é ê ě komeka, mesa, kobênga
ɛ Ɛ ɛ́ ɛ̂ ɛ̌ lɛlɔ́, lɛ́ki, tɛ̂
f F lifuta
g G koganga
gb GB gbagba
h H bo h lu (bohrium)
én én n o ǐ wápi, zíko, tî, esǐ
k K kokoma
l L kolala
m M kokoma
mb Mb kolamba
mp MP limpa
n N linóleum
nd Nd ndeko
ng Ng ndengé
nk Nk nkama
ns Ns nsɔmi
nt Nt ntaba
ny Ny nyama
nz Nz nzala
o o ó ô ǒ moto, songóló, seko
ɔ Ɔ ɔ́ ɔ̂ ɔ̌ sɔsɔ, yɔ́, sɔ̂lɔ, tɔ̌
p p pɛnɛpɛnɛ
r R mala riya_ _
s S kopesa
t T tata
u U u butu, kouma
v V kovanda
w W kawa
y Y koyeba
z Z kozala

Irodalom

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre  Szótárak és enciklopédiák
Bibliográfiai katalógusokban