Krasnogvardeisky kerület (Krím)

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2022. május 30-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzéshez 1 szerkesztés szükséges .
Oroszország : kerület / önkormányzati kerület
Ukrajna : kerület
Krasnogvardeiszkij kerület
ukrán A krími tatárok Krasnogvardiysky kerülete
. Kurman kerületek
zászló Címer
45°22′ é. SH. 34°13′ kelet e.
Ország Oroszország / Ukrajna [1]
Tartalmazza Krími Köztársaság [2] / Krími Autonóm Köztársaság [3]
Magába foglalja 20 vidéki település;
2 városi jellegű település, 81 község, 1 település
Adm. központ Krasnogvardeyskoe városa
Az önkormányzat vezetője a járási tanács elnöke Shantaev Roman Sergeevich [4]
Történelem és földrajz
Az alapítás dátuma 1935
Négyzet 1765,8 [5]  km²
Magasság
 • Minimum 0 m
Időzóna MSK ( UTC+3 )
Népesség
Népesség ↘ 83 134 [6]  fő ( 2021 )
Sűrűség 47,08 fő/km²
Nemzetiségek Oroszok , krími tatárok , ukránok
Digitális azonosítók
Telefon kód +7 36556 [7] [8]
Hivatalos oldal
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Krasznogvardeszkij körzet ( ukr. Krasnogvardiysky járás , krími tatár. Kurman körzetek, Qurman rayonı ; 1944-ig - Telmanszkij járás [9] ) - a Krími Köztársaságon belüli körzet (Oroszország közigazgatási felosztása szerint, amely ténylegesen ellenőrzi a vitatott területet Krím ; Ukrajna közigazgatási felosztása szerint - Krím Autonóm Köztársaság ).

A Krím sztyeppén található , a köztársaság központi részén. A terület nagy részét felszántott sztyepp foglalja el.

A közigazgatási központ Krasnogvardeyskoye városa .

Történelem

Kurman-Kemelchi települést , amely a modern Krasnogvardeyskoye falu területén található, 1865-ben említették az "Orosz Birodalom településeinek listáiban".

1874-1875-ben. Kurman-Kemelchi közelében haladt el a Lozovo-Szevasztopol vasút, állomást építettek, ami után a település rohamos növekedésnek indult. Az 1860-as évek elején Kurman-Kemelchi falu a Perekop körzet része volt.

1921 óta Kurman-Kemelchi lett a Kurman régió központja , ugyanebben az évben Biyuk-Onlar falu a Biyuk-Onlar régió központja lett (1924-ben a régiót feloszlatták, a falu a Sarabuz része lett, és 1926 óta - Szimferopol régió, 1930-1962 között - a Biyuk-Onlar régió központja).

1941-ben a régió területét német csapatok szállták meg. Itt partizánosztagok és földalatti központok működtek. 1944-ben a területet felszabadították.

1961-ben megépült az Északi-krími csatorna .

2016. május 12-én az ukrán parlament , amely nem ismeri el a Krím 2014-es annektálását az Orosz Föderációhoz , határozatot fogadott el a Krasznogvardeszkij körzet Kurmanszkijra való átnevezéséről, a dekommunizációról szóló törvényekkel összhangban, július 17-én pedig 2020-ban úgy döntöttek, hogy hozzá csatolják a Pervomajszkij járás területét , azonban mindkét határozat csak akkor lép hatályba, amíg „a Krím vissza nem tér Ukrajna általános joghatósága alá” [10] [11] .

Népesség

Népesség
1939 [12]1959 [13]1970 [14]1979 [15]1989 [16]2001 [17]2009 [18]2010 [18]2011 [18]
23 535↗ 33 072↗ 73 215↗ 84 208↗ 89 236↗ 93 686↘ 90 772↘ 90 711↗ 90 722
2012 [19]2013 [19]2014 [20]2015 [21]2016 [22]2017 [23]2018 [24]2019 [25]2020 [26]
↗ 90 907↗ 91 120↘ 83 135↗ 83 334↗ 84 533↗ 84 727↘ 84 587↘ 84 150↘ 83 805
2021 [6]
↘ 83 134

A krími szövetségi körzetben végzett népszámlálás eredményei szerint 2014. október 14-én a régió lakossága 83 135 fő volt (ebből 100,0%-a vidéki) [27] .

A kerület lakossága 2014. január 1-jén 91 408 állandó lakos, a tényleges lakosságból 91 269 fő [28] , 2014. július 1-jén 91 381 állandó lakos (ebből 22 559 városi (24,7%) és 68 822 vidéki, ill. 91242 fő a tényleges lakosságból [29] .

Nemzeti összetétel

A 2001 -es és 2014 -es népszámlálás szerint :

állampolgárság 2001 [30] ,
összesen,
fő		 % az
összesből
 2014 [31]
összesen,
fő		 % az
összesből
 % a
feltüntetett
jelzett 81712 98,29% 100,00%
oroszok 45666 48,69% 44326 53,32% 54,25%
krími tatárok 15619 16,65% 16848 20,27% 20,62%
ukránok 25563 27,26% 15514 18,66% 18,99%
fehéroroszok 2059 2,20% 1171 1,41% 1,43%
tatárok 1061 1,13% 936 1,13% 1,15%
cigányok 253 0,27% 410 0,49% 0,50%
örmények 399 0,43% 383 0,46% 0,47%
koreaiak 309 0,33% 259 0,31% 0,32%
üzbégek 218 0,23% 237 0,29% 0,29%
azerbajdzsánok 176 0,19% 192 0,23% 0,23%
törökök 133 0,16% 0,16%
csuvas 114 0,14% 0,14%
moldovaiak 98 0,12% 0,12%
mordvaiak 98 0,12% 0,12%
lengyelek 190 0,20% 97 0,12% 0,12%
németek 218 0,23% 91 0,11% 0,11%
görögök 78 0,09% 0,10%
csehek 70 0,08% 0,09%
bolgárok 66 0,08% 0,08%
Mari 60 0,07% 0,07%
tádzsik 59 0,07% 0,07%
észtek 57 0,07% 0,07%
udmurtok 55 0,07% 0,07%
Egyéb 2051 2,19% 360 0,43% 0,44%
nem jelezte 1423 1,71%
Teljes 93782 100,00% 83135 100,00%

Az 1989-es népszámlálás szerint a kerületben 89 260 ember élt. Országos viszonylatban figyelembe vették [32] :

Közigazgatási-önkormányzati struktúra

A Krasznogvardeszkij kerület, mint önkormányzati körzet státuszú önkormányzati formáció az Orosz Föderáció Krími Köztársaságában 2014 óta, 20 települést foglal magában vidéki települések státuszában [33] [34] :

  1. Aleksandrovskoe
  2. Amur
  3. Voskhodnenskoe
  4. Zernovskoe
  5. Kalinin
  6. Klepininskoe
  7. Kolodezyanskoye
  8. Kotelnikovskoe
  9. Krasnogvardeyskoe
  10. Krasznoznamenszkoje
  11. Leninszkoje
  12. Maryanovskoe
  13. Naydenovskoe
  14. Novopokrovskoe
  15. október
  16. Petrovskoe
  17. Poltava
  18. Pjatikhatszkoje
  19. Rivnovszkoe
  20. Yantarnenskoe

2014-ig azonos nevű helyi tanácsok voltak : 2 községi tanács és 18 községi tanács a Krími Autonóm Köztársaság Ukrajna részeként (1991-ig -  az Ukrán SZSZK krími régiója a Szovjetunió részeként ) közigazgatási körzetében. .

Szimbolizmus

A Krasznogardejszkij Kerületi Tanács 2011. szeptember 16-i 7/113-XIII. számú határozatával jóváhagyta a kerület zászlaját - egy téglalap alakú, 2:3 oldalarányú panelt, amely két vízszintes piros és kék csíkból áll, a zászló szélességének 1/25-e széles sárga csík választja el. A zászló közepén a járás kis címere volt, a zászló szélességének 7/10-én [35] . A kerület címere az aznap jóváhagyott 112-XIII. számú határozat szerint négyszögletes, lekerekített alsó sarkú, hegyes pajzs volt, szélesség-magasság aránya 8:9. Kék mezőben, két domború, piros sarkú, lefelé keskenyedő arany szegéllyel elválasztott, jobbról arany szőlőtővel, balról arany termésű arany almaággal elválasztott pajzson egy arany kévé volt. piros szalaggal átkötött búza. A pajzsot ezüst kartonra helyezték, tetején kalászból és napraforgóból készült ezüst korona, alul pedig kék szalag díszíti, amelyen ezüstbetűs a régió neve. A pajzsot ezüstkartusra helyezték, tetején kalászokból és napraforgóból összeállított ezüst koronával, alul pedig kék szalaggal díszítették, amelyen ezüstbetűs a régió neve [36] ; 2011-ig más címer működött - „pajzsban piros alapon, a régió nevét, alma képét illusztrálva, a régió határainak stilizált megjelenítéseként és a termékeny élet megszemélyesítéseként. -adó elv, a felkelő nap sugaraiban - a Krími Autonóm Köztársaság címerének eleme” [37] .

A Krímnek az Orosz Föderációhoz való csatolása után az orosz hatóságok 2020-ig folytatták a 2011-ben jóváhagyott jelképek használatát. 2020. december 16-án a Krasznogvardeszkij Kerületi Tanács új zászlót hagyott jóvá - „egy téglalap alakú kétoldalas panel, amelynek szélessége és hosszúsága 2:3, amely a Krasnogvardeisky kerület kék színű címerének figuráit reprodukálja, piros és sárga. A kendő hátoldala az elülső oldalt tükrözi. A 2011-es címer megmaradt [38] .

Települések

A Krasnogvardeysky körzet 84 települést foglal magában, köztük: 2 városi típusú települést ( Krasnogvardeyskoye és Oktyabrskoye ), 81 falut és 1 települést (vidéki típusú) [33] , míg 2014 óta a Krími Köztársaság összes városi típusú települése (városi települése) vidéki településekre is hivatkozik [34] :

Közgazdaságtan

A mezőgazdasági termelés vezető szerepet tölt be a régió gazdaságában. 34 kollektív mezőgazdasági vállalkozás működik, a Krími Agráripari Termelési Intézet és 147 gazdaság.

Főbb vállalkozások:

Szociális szféra

A Krasznogvardeszkij járásban 35 általános oktatási iskola, egy szakiskola működik; kerületi Művelődési Ház, 46 klubintézmény, 52 könyvtár, 5 esztétikai nevelés iskola, utánpótlás sportiskola, sportegyesület; 2 kórház, 12 járóbeteg-klinika, 49 feldsher-szülészeti állomás, szanatórium - jelenleg a Krasnogvardeszkij Interregionális Gyermekotthon. 2 történelmi és forradalmi múzeum, egy helyismereti múzeum, 3 katonai dicsőségszoba található. Három bank fiókja van. A régióban 39 vallási közösség működik. A régióban tájrezervátumot hoztak létre.

Nevezetes bennszülöttek

Jegyzetek

  1. ↑ Ez a közigazgatási egység a Krím-félsziget területén található, amelynek nagy része területi viták tárgya a vitatott területet ellenőrző Oroszország és Ukrajna között , amelynek határain belül a vitatott területet a legtöbb ENSZ-tagállam elismeri. . Oroszország szövetségi felépítése szerint az Orosz Föderáció alanyai a Krím vitatott területén – a Krími Köztársaságban és a szövetségi jelentőségű Szevasztopolban – találhatók . Ukrajna közigazgatási felosztása szerint Ukrajna régiói Krím vitatott területén találhatók – a Krími Autonóm Köztársaság és a különleges státusú Szevasztopol város .
  2. ↑ Oroszország álláspontja szerint
  3. ↑ Ukrajna álláspontja szerint
  4. ↑ Shataev R.S. kerület vezetőjének életrajza. a krími kormányportálon (elérhetetlen link) . Letöltve: 2018. január 14. Az eredetiből archiválva : 2018. január 15. 
  5. ↑ A Krími Köztársaság 2019. augusztus 23-i archív másolata a Wayback Machine -en // Önkormányzatok mutatóinak adatbázisa (Rosstat) 2019. szeptember 12-i archív példány a Wayback Machine -en
  6. ↑ 1 2 3 4 5 6 5. táblázat: Oroszország lakossága, szövetségi körzetek, az Orosz Föderáció alá tartozó területek, városi körzetek, önkormányzati körzetek, önkormányzati körzetek, városi és vidéki települések, városi települések, 3000 vagy annál nagyobb lélekszámú vidéki települések . A 2020-as összoroszországi népszámlálás eredményei . 2021. október 1-től. 1. kötet. Populáció mérete és eloszlása ​​(XLSX) . Letöltve: 2022. szeptember 1. Az eredetiből archiválva : 2022. szeptember 1..
  7. ↑ Az oroszországi távközlési és tömegkommunikációs minisztérium rendelete „Az orosz rendszer és a számozási terv módosításairól, az Orosz Föderáció Informatikai és Kommunikációs Minisztériumának 142. számú, 2006. 11. 17-i rendeletével jóváhagyva” . Oroszország Kommunikációs Minisztériuma. Letöltve: 2016. július 24. Az eredetiből archiválva : 2017. július 5..
  8. ↑ Új telefonszámok a krími városokhoz (elérhetetlen link) . Krymtelecom. Letöltve: 2016. július 24. Az eredetiből archiválva : 2016. május 6.. 
  9. ↑ Az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 1944. december 14-i 621/6. számú rendelete „A krími ASSR körzeteinek és regionális központjainak átnevezéséről”
  10. ↑ Az ukrán Verhovna Rada 2016. május 12-i 1352-VIII sz. határozata „A Krím Autonóm Köztársaság négy településének és Szevasztopol városának átnevezéséről” . Letöltve: 2020. július 21. Az eredetiből archiválva : 2016. június 24.
  11. ↑ A körzetek elfogadásáról és felszámolásáról . Letöltve: 2020. július 21. Az eredetiből archiválva : 2020. július 21.
  12. ↑ 1939-es szövetségi népszámlálás. A Szovjetunió tényleges lakossága kerületek és városok szerint .
  13. ↑ 1959-es szövetségi népszámlálás. A városok és más települések, kerületek, regionális központok és nagy vidéki települések tényleges népessége 1959. január 15-én az uniós köztársaságok régióiban (kivéve az RSFSR-t) .
  14. ↑ 1970. évi szövetségi népszámlálás. A Szovjetunió városainak, városi jellegű településeinek, kerületeinek és regionális központjainak tényleges népessége az 1970. január 15-i népszámlálás szerint a köztársaságokban, területeken és régiókban (az RSFSR kivételével) .
  15. ↑ 1979-es szövetségi népszámlálás. Az unió és autonóm köztársaságok, autonóm régiók és körzetek, területek, régiók, körzetek, városi települések, vidéki központok és 5000 fő feletti vidéki települések tényleges lakossága (kivéve az RSFSR-t ) .
  16. ↑ 1989-es szövetségi népszámlálás A Szovjetunió Uniós köztársaságai és területi egységeik lakossága nemek szerint .
  17. ↑ Ukrajna lakosságának mennyisége és területi megoszlása. A 2001. évi összukrán népszámlálás adatai Ukrajna közigazgatási-területi felosztásáról, Ukrajna lakosságának számáról, megoszlásáról és raktáráról a cikkhez, a települések, közigazgatási körzetek, vidéki körzetek népességszám szerinti csoportosításáról. a tábort 2001. december 5-én.  (ukr.) . Letöltve: 2014. november 17. Az eredetiből archiválva : 2014. november 17..
  18. ↑ 1 2 3 Statisztikai gyűjtemény "Ukrajna látszólagos lakosságának száma 2011. szeptember 1-jén" . - Kijev, DKS, 2011. - 112p.  (ukr.) . Letöltve: 2014. szeptember 1. Az eredetiből archiválva : 2014. szeptember 1..
  19. ↑ 1 2 Statisztikai gyűjtemény „Ukrajna látszólagos lakosságának száma 2014. szeptember 1-jén”  (ukr.) . Letöltve: 2014. szeptember 1. Az eredetiből archiválva : 2014. szeptember 1..
  20. - _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 _ A krími szövetségi körzet, városi körzetek, önkormányzati körzetek, városi és vidéki települések lakossága . Letöltve: 2015. szeptember 6. Az eredetiből archiválva : 2015. szeptember 6..
  21. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2015. január 1-jén . Letöltve: 2015. augusztus 6. Az eredetiből archiválva : 2015. augusztus 6..
  22. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2016. január 1-jén (2018. október 5.). Letöltve: 2021. május 15. Az eredetiből archiválva : 2021. május 8.
  23. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2017. január 1-jén (2017. július 31.). Letöltve: 2017. július 31. Az eredetiből archiválva : 2017. július 31.
  24. ↑ A lakónépesség számának becslése a Krími Köztársaság városi kerületei és önkormányzati körzetei szerint 2018.01.01-én . Hozzáférés időpontja: 2020. február 7.
  25. ↑ A lakónépesség számának becslése a Krími Köztársaság városi kerületei és önkormányzati körzetei szerint 2019.01.01 . Hozzáférés időpontja: 2020. február 7.
  26. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2020. január 1-jén . Letöltve: 2020. október 17. Az eredetiből archiválva : 2020. október 17.
  27. ↑ A népszámlálás során megszámolt népesség a Krími Szövetségi Körzetben (előzetes eredmények) . Az eredetiből archiválva : 2014. december 23. Krymstat (2014. október 14-én)
  28. ↑ Népesség 2014. szeptember 1-jén és 2013. havi átlag (elérhetetlen link) . Archiválva az eredetiből 2014. október 6-án.  (Krymstat, 2014.01.01.)
  29. ↑ A Krími Köztársaság demográfiai helyzete 2014. január-júniusra. . Az eredetiből archiválva : 2014. augusztus 19. (Krymstat, 2014.01.07., állandó lakosság); Népesség 2014. július 1-jén és 2014. január-június átlaga (elérhetetlen link) . Az eredetiből archiválva : 2014. augusztus 19.  (A Krymstat statisztikai információi)
  30. ↑ 2001. évi összukrán népszámlálás (elérhetetlen link) . A Krím Autonóm Köztársaság (Krymstat) 2001-es népszámlálási eredményei. Az eredetiből archiválva : 2012. december 28. 
  31. ↑ 4.1. A lakosság nemzeti összetétele . Az eredetiből archiválva : 2015. szeptember 25. // A krími szövetségi körzet 2014-es népszámlálási eredményei a Krimstat honlapján . Az eredetiből archiválva : 2015. szeptember 25.
  32. ↑ Muzafarov R. I. Krími tatár enciklopédia. - Szimferopol: Vatan, 1993. - T. 1 / A - K /. — 424 p. — 100.000 példány.  — Reg. számú RKP 87-95382
  33. ↑ 1 2 A Krími Köztársaság 15-ZRK 2014. június 5-i törvénye „A települések határainak megállapításáról és a települések jogállásáról a Krími Köztársaságban” . A Krími Köztársaság Államtanácsa 2014. június 4-én fogadta el . Letöltve: 2014. június 15. Az eredetiből archiválva : 2019. július 10.
  34. ↑ 1 2 A Krími Köztársaság 2014. június 6-i 18-ZRK törvénye „A Krími Köztársaság közigazgatási-területi szerkezetéről” . A Krími Köztársaság Államtanácsa 2014. május 28-án fogadta el . Letöltve: 2014. június 15. Az eredetiből archiválva : 2016. augusztus 11..
  35. ↑ A Krasznogvardeszkij kerület zászlaja . Letöltve: 2021. február 12. Az eredetiből archiválva : 2021. április 12.
  36. ↑ A KRASNOGVARDEYSKY KERÜLET EBLÉMÁJA . Letöltve: 2021. február 12. Az eredetiből archiválva : 2021. április 12.
  37. ↑ Krasznogvardeszkij kerület címere . Letöltve: 2021. február 12. Az eredetiből archiválva : 2020. február 24..
  38. ↑ A Krasznogvardeszkij Kerületi Tanács 2020. december 16-i, 216-2. sz. határozata „A Krími Köztársaság Krasznogvardeszkij körzetének önkormányzati formációjának hivatalos jelképeiről”
  39. ↑ A falvak történelmi neve 1945-1949 között megváltozott a krími népek deportálása után

Linkek

 Krími Köztársaság
Városok Alupka Alushta MEGY Armyansk MEGY Bakhchisaray Belogorsk Dzsankoj MEGY Evpatoria MEGY Kerch MEGY Krasznoperekopszk MEGY saki MEGY Főváros Szimferopol MEGY Régi Krím Zander MEGY Feodosia MEGY Shchelkino Jalta MEGY
kerületek Bahcsisaráj Belogorszkij Dzsankoj Kirovszkij Krasznogvardeszkij Krasznoperekopszkij leninista Nyizsnyegorszkij Pervomajszkij Razdolnensky Saky Szimferopol szovjet Fekete tenger
 A Krasznogvardeszkij kerület települései
város
falvak
településekkiemelkedő
Eltűnt települések a Krím-félsziget Krasnogvardeiszkij régiójában