A különleges tartalék ( ORKP ) mozdonyoszlopai a Vasúti Népbiztosság (NKPS ) speciális alakulatai , amelyeket a Nagy Honvédő Háború idején a gőzmozdonyok üzemeltetésére hoztak létre , elsősorban a frontvonali és frontvonali vasútvonalakon.
Az Államvédelmi Bizottság 1942. szeptember 7- én fogadta el a megalakulásukról szóló 2263/ss számú rendeletet . A mozdonyoszlopok egy speciális működési formát jelentettek, amely biztosította a nagy manőverezőképességet, hatékonyságot, a járművek koncentrálását a katonai tömegközlekedés területére, a mozdonyraktáraktól és a nagy gyakorlótereken lévő javítóbázisoktól elszigetelten történő sikeres munkavégzést. Összesen 2280 gőzmozdonyból 106 oszlopot alakítottak ki. A mozdonyoszlopok az NKPS speciális tartalékához tartoztak.
A. V. Khrulev rendelete szerint minden oszlop tartalmazott egy mobil mozdonytartalékot, amely 15-30 gőzmozdonyból állt, és mindegyik oszlopban csak egy sorozat gőzmozdonyai szerepeltek (a javítások egyszerűsítése érdekében). Ezeknek a gőzmozdonyoknak a házi raktártól elszigetelten kellett működniük, ezért nagyon magas követelményeket támasztottak a megbízhatóságukkal szemben. Ezért alakították ki ezeket az oszlopokat olyan megbízható gőzmozdonyokból, mint az E ( 0-5-0 típus ) és a CO (típus 1-5-0 ), és vannak esetek az FD sorozatú gőzmozdonyok használatára is ( 1-5 típus ). -1 ).
Az oszlopok között a gőzmozdonyok mellett a személyzet elhelyezésére szolgáló tehervagonok is helyet kaptak. A 30 mozdonyból álló oszlop részeként 36 darab három- vagy négytengelyes kocsi volt, ebből 30 (mozdonyonként egy) túra , 1 az üzemi csoport, 1 a kiszolgáló személyzet, a többi a gazdasági elhelyezést szolgálta. rész (konyha, étkező, piros sarok, alkatrész- és szerszámraktár). Emellett néha fürdőkocsik és műhelykocsik is szerepeltek a kompozícióban. A 15 gőzmozdonyból álló oszlop 19 vagont tartalmazott, ebből 15 túra-, 4 pedig főhadiszállási és gazdasági.
Minden mozdonyhoz 2 mozdonyszemélyzetet rendeltek, amelyek mindegyike egy mozdonyszemélyzetből ( mozdonyvezető, mozdonyvezető - segéd , tűzoltó ), egy karmesteri személyzetből (fő- és fővezetők) és egy kocsivezetőből állt. Ezenkívül az integrált mozdonyszemélyzetben volt egy karmester, aki a túrakocsit szolgálta ki , amelyben mindkét vonatszemélyzet tartózkodott. Így az integrált mozdonydandár (szakasz) 13 főből állt. Ennek a brigádnak a vezetőjét vezető mozdonymérnöknek tekintették. Ezenkívül minden oszlopnak saját kísérője volt, egy főkönyvelőből, egy vezető könyvelőből, egy háztartásvezetőből és egy raktárosból.
Így egy 30 mozdonyból álló mozdonyoszlopban 427 fős állomány volt. A 15 mozdonyból álló mozdonyoszlopok szervezeti felépítése megközelítőleg azonos volt, állománya 217 főből állt.
Bobisev I. I. mérnök az Eu 677-49 ORKP -10 gőzmozdonyon 1943. február elején, a sztálingrádi csata befejezése után az elfogott Paulus tábornagyot és főhadiszállásának tisztjeit vitte hátrafelé [1] [2]