| Goguryeo nyelv | |
|---|---|
| önnév | 고구려어 |
| Országok | Goguryeo királyság (jelenleg KNK , KNDK , Oroszország ) |
| Régiók | Távol-Kelet , Mandzsúria |
| kihalt | RENDBEN. 8. század n. e. |
| Osztályozás | |
| Kategória | Eurázsia nyelvei |
| Elszigetelt ( Bója nyelvek ?) | |
| Írás | khancha |
| Nyelvi kódok | |
| ISO 639-1 | — |
| ISO 639-2 | — |
| ISO 639-3 | zkg |
| NYELVÉSZ Lista | zkg |
| IETF | zkg |
| Glottolog | kogu1234 |
Goguryeo nyelvet az ősi Goguryeo királyságban (Kr. e. 37 - i.sz. 668) beszélték, amely a három Koreai Királyság egyike . Csak kevés olyan szó ismert, amelyek hasonlóak a hasonló régi japán kifejezésekhez. Egyes esetekben hasonlóságok vannak a sillai királyság és a tunguz-mandzsu nyelvek szavaival .
A goguryeo nyelv szókincse különösen közel áll a Paekche ősi nyelvéhez, amely a Baekje királyság eredetéről szóló legendákban talál párhuzamot: állítólag Goguryeo király fiai alapították. A Goguryeo-i beosztások többnyire megegyeztek a Sillában és a Baekje-ben lévőkkel.
A mai napig több ellentmondásos hipotézis létezik a goguryeo nyelv osztályozásával kapcsolatban [1] . Számos nyelvész feltételezi a Buyeo család létezését, amely magában foglalta Buyeo , Goguryeo , Baekje királyság nyelveit , valamint az ősi japán nyelvet . A kínai krónikák szerint a goguryeo , a buyeo , a keleti okjeo és a gojoseon nyelvei hasonlóak voltak, míg a goguryeo nyelv nagyon különbözött Malgal ( Mohe ) [2] [3] [4] nyelvétől . Más esetekben a Goguryeo a modern koreai nyelv mellett az altaji családba tartozik (ez utóbbi besorolás leginkább a koreai nyelvészek körében népszerű).
Néhány szó a goguryeo nyelvből előfordul a Goryeo nyelvben (10-14. század), de később felváltják a sillából származó szavak.
| orosz | Goguryeo pron. |
Protürk | mongol | Régi japán | japán | Baekje | Silla | középkoreai | koreai | Közönséges Tungus | Jurchen | mandzsúriai | Evenki |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| vonalzó | kʌi / kai (皆) kai-sɐ (皆次) ka (加) Buyeo nyelvek |
qaγan kagan |
kaγan (可汗) | kami 1 ("uralkodó") ki 1 mi 1 ("király, császár, uralkodó") |
kami (上) ("uralkodó, legfelsőbb") kimi ("te") kai (界) ("határ; királyság, világ (valakinek/valaminek, pl. állatoknak)") han (藩) ("klán, hűbér, örökség" , vidék") |
ka kisi nirim |
kan han kɯm ("Gojoseon nyelvek") |
kɯi nim-kɯm |
nim-kɯm |
*** | *** | han | *** |
| királyi család (大加) |
kochu-ka (古鄒加) |
*** | *** | kitsaki ("császárnő, királyné") | Kisaki | kənkir-ji ("király") | kəsə-kan ("király") kəsɯl-han ("király") |
*** | kɯ, kə, kɯn ("nagy") | *** | *** | *** | *** |
| tulajdonos (主) | én () |
jɨŋak ("oldal, irány") | *** | én ("te") usi ("tulajdonos") |
nuʃi | *** | *** | (n)im | (n)im | nuŋ- ('főrész, törzs, szár; főmeder') | *** | *** | nuŋīn, nuŋnī ("főrész, törzs, szár; fő meder") |
| tiszteletbeli cím | ~ji/ki (支) |
*** | *** | -ti/-ki | -ʨi | ~ji / ki(支) | ~ ji / ki / di (支, 智, 至) | *** | ~ji | *** | *** | *** | *** |
| kiváló lövész (善射者) |
jumon (朱蒙) Buyeo nyelvek |
*** | jəmə ("kiváló íj") Jobe-Mergen ("tapasztalt vadász") |
yumi/yu ("íj") | yumi/yu | *** | *** | *** | ~mani ("szakértő") | *** | *** | jolin-manga, julil-muəl (卓琳莽阿) |
*** |
| Arany | so (蘇) so-miuən/so-mun (蘇文) |
*** | *ǯibi (rozsda) | saɸi 1 ("evőeszköz, ezüst színű") | sai sabi ("rozsda") |
így | szóval ("arany") | *** | sö ("fém") söh |
*** | *** | sele ( "vas") šun ("nap") |
sigūn ("nap") |
| ezüst | tʃiεt (折) tʃiεu-ʃιi/so-l (召尸) |
*** | *** | ʦuʣu ("ón, ón") | suzu | siri ("fém") | *** | *** | sö ("fém") | *** | *** | *** | *** |
| vezet | nəi-miuət namer [ 5] (乃勿) |
*** | *** | namari ("ólom") [5] | namari | *** | *** | namɔr _ _ | nap/납 | *** | *** | *** | *** |
| visszavenni a területet (復舊土) |
ta mul (多勿) |
*** | *** | tamu ("visszatérni, megkerülni, megfordulni") tamuk ("ellenezni, megbosszulni") |
temuka | *** | *** | *** | taɕi ("újra") tø- ("újra") muli(tsi)- ("eltolni ") mol- ( "elhajtani") |
*** | *** | tabu- (osztani, megtörni) | *** |
| észak (hátul) | je (提) jwat (絶) ʣo -li (助利) |
archa ("hátoldal") | hoina ( dahurian huain ə ) utara umara |
tʃe>se ("hátoldal") | se ("hátul, magasság") | *** | *** | tuih | tui ("hátul, hátul") |
xama | *** | juleri ("előtte, dél") amargi amasi ("hátul") |
*** |
| dél (elöl) | kuan [5] (灌) (灌奴部) |
kuzey, Ön (előtte) | *** | kasira ("fej, csúcs") [5] kaɸo ("arc") kan- ("elő-") |
kashira kao ("nézd, arc") kana- ("kiszolgálj, teljesíts egy kívánságot") |
*** | arihi | *** | kət ("felszín, pillantás") arp (előtte) |
*** | *** | julergi | *** |
| kelet (balra) | źwən/sun (順) (順奴部) |
doğu, sol (balra) | źeü, źegün |
a-dʒuma/a-duma ("kelet") | Azuma | *** | *** | *** | wen ("bal") sae ("kelet") |
Nap | *** | dergi | jun jəgin ("balra") |
| nyugat (jobbra) | yən (涓) (涓奴部) |
batI | urune, barun |
ini-si ("nyugat") | niʃi | *** | *** | *** | vagy ɯ n ("jobb") par ɯ n ("jobb") |
xangid | *** | wargi | anŋū (jobbra) |
| kő | *** | tas | cila ɣ u(n) (klasszikus) culuu ( khalkha ) šuluu(n) ( burját ) |
isi | iʃi | turak | *** | tōlh | tōl tok (dialektus) |
*** | *** | tahan ("patakátkelő kő") | *** |
| szikla, szikla (巌, 峴, 岑) | pa-・ιəi/pua-・ιəi pàI/pa'i [5] (巴衣, 波衣) pua-ɣei/paxe (波兮) |
*** | *** | iɸa / iɸaɸo [5] mama ("szikla") |
iwao ("nagy szikla, sziklaképződmény") | *** | *** | pahoy | pawi | pax（石・崖） (nivk nyelv) |
*** | hehe | *** |
| föld (壌, 壤) | no 内/奴～弩/悩 nori 奴閭 |
*** | ńurū | nu/no ("föld") na |
nem | nincs buri |
nu¨～nu¨ri/nε bəl |
*** | bəl nuri ("béke") |
na ("föld") | na | na (土地), noro(-n) | *** |
| emberek | (nua) > na [5] no 內, 那, 奴, 惱 |
vagy | ulus (<*hulu-s<* bulu-s) | nu/na ("ország, emberek") [5] na [5] |
na | *** | *** | narah | nara | guru-n(< * buru-n) | guru-n(< * buru-n) | gurun | *** |
| fallal körülvett város, erőd, vár | kol [5] / hol (忽) kuru / kolo (溝婁, 屈, 骨) |
qol-γan | küri-yen "kerítés, kerítés"/qol-γan | ko ɸ ori ("város, ország") ki 2 ("város") [5] |
kóri -ki |
*** | *** | Kolh | ko ɯ l gol |
kur~kur~kuran | *** | kuran~ kuren (城, 柵: "kastély, fellegvár") golo（省: tartomány) |
*** |
| nagybetűs nevek | cholbon(卒本) solbon(率本) puru-na(不耐, 平壤) |
cholpon ("Vénusz") | čolbaŋ ("Vénusz") | *** | *** | soburi | sərabəl səbəl |
shəbɯl | seoul saet-piəl ("Vénusz") |
*** | *** | *** | *** |
| középső (中) | kabə l加 火 |
*** | *** | kapi>kaɸi ("tartalom") kapa>kaɸa ("kívül") |
kai kawa ("oldal") |
*** | *** | ka β ɔ n 가ㅸㄴ |
kaun(-de) -gaus/-aus ("fél") |
*** | *** | *** | *** |
| nagy, legjobb | māk/mo (莫) ma (馬) makhara (莫何邏) |
*** | *** | ma- (előtag jelentése "igazi/nagy/igaz/tökéletes") kara ("születés, rokonság") makari ("valódi") |
ma- kara makari |
*** | *** | *** | mal- 말 mat 맏 ("első, idősebb") |
maŋga ("erős") | *** | maŋga ("nehéz, szívós, erős; nagyobb, jobb") | maŋa ("erős") |
| törzsfőnök (太大兄) |
makha-ha-raji (莫何何羅支/太大兄) ~ji/ki ("tiszteletbeli cím") 兄 laji / haraji ("pátriárka") |
*** | *** | ma- ("igazi") kakar- ("hatalmat átruházni, függővé tenni") -dati ("pátriárka") ukara ("törzs") -ti ("tiszteletbeli cím") muraji ("befolyásos klánok címe") |
ma - kakar -- dati- kara |
*** | kak-kan kan-ki/kanji ~ji ("tiszteletbeli cím") |
*** | hara ("nagy") ~ji ("tiszteletbeli cím") har-abə-ji ("nagyapa") ~achi ("diplomáciai cím") |
*** | *** | mahala ("kalap") makta-ra- ("jutalom") |
*** |
| vezető, vezető | makri-key/makli-ji/mori-ji (莫離支) |
bas (fej) | *** | makari ("hiteles, hűséges") | Makari | *** | Marip-gan ("király") Mae-kɯm ("király") |
maruha mari ("fej") |
məri ("fej") | *** | *** | *** | *** |
| csúcs (峰) | suni (首泥) |
*** | *** | sone 1 ("hegység") | fia | *** | *** | sunɯrk | tɕəŋ suri ("korona") | *** | *** | šun ("nap") sukdun ("levegő") |
*** |
| Buyeo nyelvek | |
|---|---|
| Ősi Puyo † | |
| Modern Puyos¹ | |
| Megjegyzések : † halott, kettévált vagy megváltozott nyelv ; ¹ egy nyelv vagy nyelvcsoport besorolása vitatható; - a "nyelv" kifejezés használata vitatható (lásd a "nyelv vagy dialektus" problémát ). | |