Kistovich-Girtban, Irén Alekszandrovna

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2021. szeptember 28-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 3 szerkesztést igényelnek .
Kistovich-Girtban Irén Alekszandrovna
Születési név Kisztovics Irina Alekszandrovna
Születési dátum 1977. május 30. (45 évesen)( 1977-05-30 )
Születési hely Kislovodsk
Polgárság  Oroszország → Türkmenisztán 
Műfaj festő , művészettörténész , grafikus , festő
Tanulmányok Képzőművészettörténet-elmélet Kar. Ilja Repinről elnevezett Szentpétervári Művészeti Akadémia. "N. K. Roerichről elnevezett szentpétervári művészeti iskola". Szakterület: festészet. Szentpétervár)
Stílus expresszionizmus , impresszionizmus

Iren Aleksandrovna Kistovich-Girtban ( 1977. május 30. ) orosz művész, művészeti kritikus , kurátor és szakértő . Türkmenisztán képzőművészetének kutatója és szakértője a XIX-XXI. században, az orosz festőiskola története Türkmenisztánban . A képzőművészetben ( grafika , festészet, háromdimenziós kőfaragó mozaikok) a művészt Kelet és Nyugat szintézise , ​​az ókori Közel-Kelet kultúrájának aktualitása érdekli modern formában. A háromdimenziós kőmetsző mozaik technikájában készült kompozíciós vázlatok szerzője az orosz kőmetsző mozaikiskola keleti vonalát folytatta [1] . Az alkotások az uráli kőfaragó iskola mestereivel együttműködve készültek .

A Türkmenisztáni Művészek Szövetségének tagja (2000).

Életrajz

A művészethez szorosan kötődő családba születtem. Apa - Alekszandr Alekszandrovics Kisztovics, Türkmenisztán Legfelsőbb Bíróságának első helyettese a büntetőügyekben, később - a Türkmenisztáni Állami Választottbíróság elemzési osztályának vezetője . Fiatalkorában komolyan foglalkozott festészettel, és szándékában állt belépni az intézetbe. I. E. Repina . Bibliofil .

Anya - Ljudmila Ivanovna Kisztovics, újságíró , művészeti kritikus , a Szovjetunió Újságírói Szövetségének tagja, a Türkmenisztáni Művészek Szövetségének tagja, galériatulajdonos . A Znamya Oktyabrya újság Irodalmi és Művészeti Osztályának vezetője (1974-1990). Cikkek szerzője a szovjet, türkmén színházról, moziról, képzőművészetről, interjúk N. Ramishvilivel , N. Fateevaval , M. Terekhovaval , O. Dalemmel és sok mással. mások [2]

1997-ben alapították a "Myakhir" művészeti galériát ("Gyengédség" (türkmen), székhelye: Türkmenisztán Állami Sport- és Turisztikai Bizottsága ). A galéria együttműködött Izzat Klychevvel [3] , vezető türkmén művészekkel, a Seven csoport tagjaival. [4] a diplomáciai képviseletek képviselőinek oktatási kulturális központja volt, nemzetközi projekteket tartott Türkmenisztánból , Angliából , Oroszországból, Franciaországból, Törökországból , Pakisztánból , Kínából , USA -ból [5] művészek és fotósok részvételével , nemzetközi gyermekrajzpályázatokat az Egyesült Államok Nagykövetségével és a "Child Art" folyóirattal [6] . [7] A galéria adott otthont egy fotóprojektnek, amely Brit Őfelsége Türkmenisztáni Köztársaságbeli nagykövete , Neil Hook munkáját ábrázolta .

Kreativitás

Iren Kistovich, a sorsa az asgabati gyermekművészeti iskolában. B. Nurali festészetet tanult Gennagyij Babikovnál , Türkmenisztán egyik legrégebbi művészénél. [8] A Szentpétervári Művészeti Főiskolán szerzett diplomát. N. K. Roerich , „festőművész” szakterület, M. I. Shuvalov kurzusa ( az I. E. Repinről elnevezett Művészeti Akadémia diplomája , E. E. Moiseenko alkotóműhelye ). Az I. E. Repinről elnevezett Szentpétervári Művészeti Akadémia Művészetelméleti és -történeti karán szerzett diplomát . Az „ A. P., Ostroumova-Lebedeva és japán metszet ” oklevél tudományos tanácsadója Mihail Vlagyimirovics Uszpenszkij orosz japán, a művészettörténelem kandidátusa, az Ermitázs Keleti Osztályának japán művészeti gyűjteményének kurátora . Idő előtti távozása után a vezető Alla Abdulovna Ivanova (Kurpatova) . Oklevéllektor (védés: 2001) - Anatolij Andrejevics Bogdanov , [9] a 18-20. századi arab keleti országok művészetének kutatója, az „A. P. Ostroumov-Lebedev ”(1976).

Ashgabatban előadásokat tartott a képzőművészet általános történetéről a Türkmen Állami Kulturális Intézetben, Türkmenisztán Állami Művészeti Akadémiáján . 2014. április 23-án a Türkmenisztáni Szépművészeti Múzeumban Kakadzhan Oraznepesov (1944-2006) Türkmenisztán tiszteletbeli művészének 70. születésnapja alkalmából rendezett jubileumi kiállítás megnyitóján I. Kistovich könyvét mutatták be. A Nap íze. Kakajan Oraznepesov" [10] , [11] . Ravil Bukharaev azt tanácsolta Irene-nek, hogy írjon egy tanulmányt a Seven csoportról, és tegye közzé a Siberian Lights magazinban (2010), ami újjáélesztette az érdeklődést a csoport iránt. Kurátori projektekben vesz részt a Myakhir Galériában. [12] előadásokat tartott a türkmén képzőművészetről külföldi diplomaták és családjaik számára [13] .

A 90-es évek közepe óta a Kistovich család barátságban van I. N. Klychevvel , aki támogatta a Myakhir Galéria létrehozásának ötletét, ő biztosította ikonikus munkáit a galéria projektjeihez. [14] A művésszel folytatott beszélgetések, a kelet-nyugat dichotómiáról folytatott elmélkedései, a festészeti és grafikai konzultációk értékessé váltak Irene számára [15] . Ezt megkönnyítette az I. N. Klychevről szóló jövőbeni monográfián végzett közös munka, amely a „Romancing the red” című esszével kezdődött . Egy regény pirossal" a művész londoni kiállításának katalógusába ( 2000 ). [16] I. N. Klycheva ajánlására a Türkmenisztáni Művészek Szövetségének tagja lett (2000). [17]

„Irina művészettörténeti elemzést ad, és igyekszik feltárni az alkotások új minőségének lényegét eredeti eredetiségükben, ésszerűen és mélyen feltárja a belső koncepciót és eredetiséget a türkmén művészek új festészeti alkotásaiban. Irina Kistovich az egyes művészek munkáit, új műveit elemezve arra törekszik, hogy analitikusan feltárja a jelenséget a realista festészetben és az absztrakt alkotásokban."

- Izzat Nazarovich Klychev [18]

Kritika

„Nyilvánvaló itt az ószövetségi világ impresszionista érzése a ma élő hétköznapi emberek világával való metszéspontjában. Mindent az érzés, az azonnali benyomás diktál. Ugyanakkor nincsenek nagy vásznak, és ennek megfelelően nagyon nagy tervek. Egy hirtelen találkozás, egy röpke belátás benyomása támad az emberben, amikor a látott vagy hallott dolog vagy álom volt, vagy egy döbbenetes perc alatt leszállt, és most, mint a laza anyag, átszivárog az ujjakon, és eltűnik a végtelen perspektívában. máskor. Egy sajátos arc a vásznon a szent szöveg örök karakteréhez tartozik, de fáradt vagy boldog arckifejezése mintha humanizálná a bibliai hőst, hozzánk hasonlóvá, érthetővé és közelivé teszi. És egyben világossá teszi, hogy földi tudatunk, amely csak érthető és önmagunkhoz hasonlót rögzít, mennyire rövid és mulandó. A festő- és rajzművészetben folyékonyan járatos (szilárd szakmai iskolát tudhat maga mögött), jól ismeri a keleti művészetek és filozófiai mozgalmak történetét (állandó témája a Kelet és Nyugat kulturális interakciója), Iren Kistovich ezt finoman elrejti. masszív poggyásza a kiállításon, nem terheli őket nézőként. A tudás mintha egy persely alatt, víz alatt maradna, de a gyengédség, sőt a naiv némaság az isteni kinyilatkoztatások kozmosza előtt a felszínen tárul fel. [19]

Natalja Grigorjevna Kaminszkaja,

színházi szakértő, színházi kritikus, a színházról szóló cikkek szerzője orosz és külföldi folyóiratokban, színházról szóló könyvek szerzője . [1] Archiválva : 2021. április 15. a Wayback Machine -nél

Vizuális művészetek

A művész fő tudományos és művészeti érdeklődési köre az ókori és középkori kelet művészetéhez és kultúrájához kapcsolódik. [20] A grafikában a szöveg, az idő és a tér szerkezetének vizuális kifejezésének szintézisét keresi. „A festményeken a mozgás érzését közvetíti, mert számára a mozgás a felemelkedés útja, a saját útját kereső ember imája” [20] . A művész fontosnak tartja az örökkévalóság és a pillanat reflexióját, mint egyenértékű esztétikai és filozófiai állandókat, összekapcsolva az expresszionizmus szerkezetének összetettségét az impresszionizmus azonnali benyomásainak könnyedségével . [21] Ószövetségi történetekkel, héber szövegekkel, korai arab rímes prózával dolgozik [22] . Az első Tanakh -on alapuló grafikai sorozat  2005-ből való. [23]

Szenvedélyes a zene és a festészet közötti szinkretizmus gondolata. [24] Festményeit összekapcsolja a zenei sorozattal. [25] „Az ószövetségi szövegek hangzását, amelyek zenei jellegűek, rajzba öltözteti. A művész stílusa a papír textúrájától és színétől függ. „A fehér olyan, mint a márvány – vágj le mindent, ami felesleges! A színezett papír ad anyagot a technikával való kísérletezéshez, de a lap mezőjének színének keretébe is bezárja a művészt” – mondja Iren Kistovich. [26] Ezt a technikát 2000-ben kezdte használni a Myakhir Galéria kurátori projektjeiben: a Szovjetunió Művészei Szövetségének tagjának, Juma Amandurdyev türkmenisztáni népművésznek (1946-2021) és Jerome Deny francia fotósnak a kiállításán. Zene, építészet és festészet szintézise. perzsa motívumok. [27] " Az ember számára ontológiai szinten a "kísérteties" kategória fő tartalma kétségtelenül az idő, az időbeli áramlás megfoghatatlansága. Ezt a megfoghatatlanságot Irene a képi és hangi sorozatok szinesztéziáján keresztül tudta közvetíteni. a kiállítást. Nem véletlen, hogy a kiállításon bemutatott grafikai alkotások egyike a " Salamon Példabeszédek Könyve 12.20. A fül, amely hall, és a szem, amely lát - mindkettőt az Úr teremtette." És mindezt kíséri finoman felépített, olykor váratlan zenei háttér által: Igor Stravinsky , Leonard Bernstein, Arnold Schoenberg , Leonard Cohen , Max Yanovsky Archív másolat 2013. augusztus 26-tól a Wayback Machine -n [ 28] „Mindegyiküket, annyira különbözőek, egyesítette a a zsoltár varázsa, az imák, szerkezetük, a szó és a hang többszólamúsága” – hangsúlyozza Irén
Kistovich .

Grafikában Vlagyimir Majakovszkij , Vlagyimir Viszockij költészetére hivatkozik . Vlagyimir Majakovszkij korai verseihez írt műveit Andrej Vaganov (Vaganov A. [30] >), Jurij Magarsak [ 31] plágiumról szóló cikkéhez (Magarshak Yu. [32] >) használták szemléltető anyagként.

1995 óta vesz részt a Türkmenisztáni Művészek Uniójának kiállításain, 1997 óta nemzetközi.

A művészetben a Biblia szövegei az örökkévalóságot adják. Értelmezésük irracionális, tehát avantgárd: a művészet minden formáját és áramlatát az elsődleges forrás erőteljes energiájának köszönhetően elfogadja. Egy dolgot nem tolerál - a hazugságot. Az elme és az érzések mozgása, mint az Ószövetség megértésének módja, egy másik perspektívából az örökkévalósággal való párbeszéd útjává válik. Így oldódik meg számomra a kortárs művészettel kapcsolatos probléma. Ha van VALAMI mondanivaló, nem mindegy, HOGYAN, milyen formában fejeződik ki. Szabadságot teremt . " I. Kistovich [33]

Volumetrikus kőmetsző mozaik

A háromdimenziós kőmetsző mozaikok technikáján dolgozott az uráli kőfaragó iskola mestereivel együttműködve . Vázlatai alapján több mint két tucat mű készült, amelyek magángyűjteményekben vannak Türkmenisztánban , Ausztriában , Angliában , Oroszországban , Németországban , Türkmenisztán múzeumaiban. [34] Minden kőmetsző kompozícióhoz megjelentek szerzői könyvek korlátozott számban. [35] „ Kistovics tudományos érdeklődésének középpontjában a keleti és a nyugati kultúrák ötvözése áll, amelynek az „Ex Oriental Lux” című művét szentelték. Ezt a vonalat a háromdimenziós kőmetsző mozaik technikájában fejleszti orosz mesterekkel közösen . (Rodionov Dmitrij Viktorovics. [36] [37] >)

A háromdimenziós kőmetsző mozaikok orosz művészete az "orosz típusok" fogalmához kapcsolódik, amelyet K. Faberge , A. K. Denisov-Uralsky fejlesztett ki , és a modern orosz mesterek folytatták. [38] Kistovich-Girtban keleti cselekménysort kínált az uráli kőfaragóknak, utalva az ókori egyiptomi , babiloni , pártus , török, arab eszmék motívumaira, adaptálva azokat az ember és társadalom viszonyának modern kontextusához: „Sólyom Hórusz, ellenségek legyőzése” (2001-2002), „ Mitrafarn ” (2001), „Vízforrás” (2006); "Ruach Shemaya (a menny szellemei)" (2003) [39] ; "Genius of the Spirit" (a " Melankólia " metszet alapján, 2000) és még sokan mások. mások [40]

A Kistovich-Girtban vázlatai alapján készült kompozíciókat mesterek készítették: Alekszej Antonov [41] , Denis Bogomazov [42] , Igor Szergejev [43] , Konsztantyin Kozhukhov [44] , Faris Khairanamov [45] , Pavel Vetrov (" Modulor "), 2002), Sapar Goshaev türkmenisztáni népművész ("The Book of Reflection", 1999-2000 ) . [46]

Aktív tevékenységi évek: 1995  - 2011 . Kistovich Iren szerepel az orosz kővágók listáján. ( [47] >)

Művészettörténet

Cikkek, esszék, monográfiák szerzője a türkmén képzőművészetről, a Türkmenisztánban dolgozó orosz művészekről, a japán fametszet és az orosz művészet összefüggéseiről a XIX. század végén - XX. század elején a " Művészet világa " művészeinek példáján, a kultúra és a kultúra az ókori kelet, a középkori kelet művészete.

A türkmenisztáni orosz festőiskola problémáival foglalkozik: F. A. Rubo , N. N. Karazin , L. E. Dmitriev-Kavkazsky , V. Mazurovsky ; az orosz avantgárd képviselői, a Kelet Népeinek Sokkművészeti Iskolája tanárainak és végzettjeinek sorsa ( R. Mazel , O. Mizgireva , A. Vladychuk és mások); Türkmén művészek, akik új plasztikus nyelvre fordították az orosz akadémiai festészet hagyományait, a " szigorú stílust ", az orosz impresszionizmust, a 60-as évek informális mozgalmait - a hatvanas évek művészei : I. N. Klicsev , S. G. Babikov , G. F. Babikov , " Hét ", szobrászat, az Orosz Művészeti Akadémia tiszteletbeli levelező tagja K. Jarmamedov , K. Oraznepesov , a modern türkmén művészet művészei. Az „Ex Oriente Lux. Mítosz és valóság" 5 részben. [48] ​​1994 óta publikál művészettörténeti, művészettörténeti cikkeket, részt vett tudományos konferenciákon, köztük nemzetközieken is.

Könyvek, katalógusok
  • Romantikus a vörös. Romantikus pirossal. Esszé: Izzat Klychev kiállítási katalógus : Festészet. Izzat Klicsev. Kiadó: Angio-Caspian Services ltd. London 2000. - 40 p. Nyelv: orosz, angol.
  • " A.P. Ostroumova-Lebedeva és japán metszet ". Oklevél. Tudományos tanácsadók: M. V. Uspensky; A. A. Ivanova. I. E. Repinről elnevezett Szentpétervári Állami Akadémiai Intézet Képzőművészeti Elméleti és Történeti Kara . 2001 . Orosz nyelv.
  • "A hieroglifa árnyéka a homokon" [49] . Esszé: kiállítási katalógus: „Dedikáció anyának. Berdyguly Amansakhatov. Ashgabat. 2001. A Szovjetunió Állami Díjának kitüntetettjéről, a Khakassia Köztársaság tiszteletbeli művészeti munkásáról, B. Amansakhatovról. Nyelv: orosz, angol.
  • "Visszaverődés. Yarly Bayramov . Maral Atajeva. Ashgabat. 2003. - 130 p., 70 szín. beteg. Norayr Sargsyan modell. Nyelv: orosz, angol.
  • "A nap íze. Kakajan Oraznepesov ". Kijev. 2009. - 200 p. ,100 col. beteg. Norayr Sargsyan modell. Nyelv: orosz, türkmén, angol. ISBN 978-9-6621560-0-3
  • "Szív Szútra. Élelmiszer Madatov. 2009. Katalógus. Ashgabat. V. Didenko modell.
  • Ex Orient Lux. Mítosz és valóság. Könyv. 5 részben. M. 2014. - 857 p. - 250 szín. beteg. Orosz nyelv. 300 számozott példány.
  • "A türkmén lélek dallamai". Intro. cikk: a „Türkmenisztán festészete. A türkmén lélek dallamai. Szerző-kompozíció. Irén Kistovich: Kelet Múzeuma . Moszkva. 2014. - 106 p. ISBN 8-978-5-903417-65-0. Nyelv: orosz, türkmén
  • "Időutazás". Esszé: katalógus Ishaguly Ishangulyev türkmenisztáni népművészről. Ashgabat.2013
  • "Keleti. Szobor. Mítosz. Klicsmurad Jarmamedov. 2018. - 278 p. - 150 szín. beteg. Norayr Sagsyan modell. Orosz nyelv. 2018. Asgabat. Auth. megfelelő hitelesített zene.
  • „Az orosz akadémiai festészet és Türkmenisztán hagyományai. A jelentés montázsa. Retrospektív áttekintés. M. 2018. - 64 p. - 48 beteg. Elrendezés: Norayr Sargsyan. Orosz nyelv.
  • "A felemelkedés éneke" Esszé: „A szivárvány dédelgetett dala. Kistovich Irén. Zene és festészet szintézise”: kiállítási katalógus/ Bevezető megjegyzések; Dmitrij Rodionov. Elrendezés - Norayr Sargsyan. - Moszkva: GTsTM im. A. A. Bakhrushina , 2018. - 48 p., illusztráció. ISBN 978-5-604-09548-5
Esszék, cikkek
  • "A zene és a festészet eurázsiai szintézisének tapasztalata". Intro. Művészet. in: Guseynov M.S. Balkhan sketches [Jegyzetek] = Balkhan sketches: fantasy pieces for piano / Mamed Huseynov; bevezető. Irén Kistovich cikke. - Moszkva: klasszikus zenész. 2018. - 40 p. Szín. portré, színes beteg.; Művészet. Elena Volodina "Balkhan vázlatok". Cikk a művészetek szintézisének problémáiról Ando Hiroshige , L. Bakst , V. Verescsagin , V. Hartmann , V. Mazurovszkij munkáinak példáján .
  • "Az építészet mint az ország hatalmának fogalma, vagy az MA-hatás". Fejezet az "Ex Oriente Lux" könyv 2. részéből: "Utasítás az uralkodóknak: Abu Hamid al Ghazali  - Muhammad ibn Malik Shah ...". KURAK. Közép-ázsiai almanach: Művészet és társadalom. 4. szám 2010—2011. 76-83.
  • "Türkmén" Hetes. Elmélkedés a távozó " [50] "-ről. Magazin Siberian Lights (magazin) . 2010. 5/1.
  • "Az élet teljesítménye". KURAK. Közép-ázsiai almanach: művészet és társadalom. 3. szám 2008-2009.2009. P. 88-96. Esszék O. Mizgireva , R. Mazel , A. Vladychuk életéről és munkásságáról .
  • Romantika az élettel. Izzat Klicsev . A művész emlékére. Semleges Türkmenisztán . 2009. január 12 . 10. szám (25486).
  • "A lélek varázsa" Türkmenisztán népművészéről, Eda Madatov szobrászművészről. "Semleges Türkmenisztán". 2009.
  • "A szépség rejtélye". Türkmenisztán népművészéről, szobrászról, az Orosz Művészeti Akadémia tiszteletbeli külföldi levelező tagjáról, Babasary Annamuradovról. Semleges Türkmenisztán . 2008.
  • "Boldog, aki hisz." A " Seven " csoport tagjának, Türkmenisztán tiszteletbeli művészének, a díj kitüntetettjének munkájáról. Makhtumkuli Mammad Mammadov . 2008.
  • 2006 " Sztanyiszlav Babikov : Színek szimfóniája". A Cultural Property International Yearbook archiválva 2021. április 12-én a Wayback Machine -nél . [51] 2004-2006. Közép-Ázsia múlt és jelen. Szentpétervár. A Szentpétervári Állami Egyetem Filológiai Kara, 2008 . 84-94.
  • „Modern türkmén festészet. Hagyományok és trendek. Semleges Türkmenisztán . 2005.
  • „Festmény a függetlenségi korszakról”. A Miras International Journal archiválva : 2021. április 13., a Wayback Machine -nél . 2. szám 2004.
  • – A nap íze az ajkakon. Kakajan Oraznepesov Türkmenisztán tiszteletbeli művészének munkásságáról. "Semleges Türkmenisztán". 1998.
  • Lélek grafika. Mered Klychev grafikusművész munkájáról. "Semleges Türkmenisztán". 1997.
  • "A kreativitás célja az önátadás." A " Seven " csoport egyik tagjának munkájáról K. Bekmuradov . Edebiyat ve sungat. 1996. február 16. (7. sz. (3026). Nyelv: türkmén.
  • – A sors nem választott. A Szovjetunió Állami Díjának kitüntetettjéről, Huszein Huszejnov türkmenisztáni népművészről. "Semleges Türkmenisztán". 1996.
  • „Gondolkodó, költő, mentor. Dovletmamed Azadi képe a türkmén képzőművészetben. "Semleges Türkmenisztán". 1996.
  • "Emlékeztető a láb alatti száraz ágak recsegésére, az aszfaltszagra... A mester 60. évfordulójára." S. Babikov munkásságáról . Türkmén szikra . 1995.
  • – Ez a csodálatos samott. A türkmenisztáni népművész, Maral Atayeva keramikus munkásságáról. "Türkmén szikra". 1994.
  • " Amrita Sher-Gil és Rabindranath Tagore ". "Türkmén szikra". 1994. november 23.

Néhány kurátori projekt

  • 1997-től 2014-ig projektek a Myakhir Galériában. Ashgabat.
  • 1997 "Myakhir" jelentése "gyengédség". "Mahir".
  • 1998 Türkmenisztán. Történelem és modernitás. Fotóprojekt Őfelsége Brit Nagykövetének a Türkmenisztánban Neil Hook / Neil Hook (1995-1998) szerzői munkáiról. "Mahir".
  • 1999 "Magnificent" Seven "." Myakhir ".
  • 2000. „A zene, az építészet és a festészet szintézise. perzsa motívumok. "Mahir".
  • 2001. "Gránátalma rapszódia: "Boldogság" , Izzat Klychev ". "Mahir".
  • 2008. „A művész emlékére. Dedikáció Izzat Klicsevnek. "Mahir".
  • 2009. STILLS. Fotóprojekt Közép-Ázsiáról.
  • 2012. "Karneol és türkiz". A Türkmenisztáni Művészek Szövetségének ifjúsági tagozatának kiállítása. A Türkmenisztáni Művészek Szövetségének kiállítóterme. Ashgabat.
  • 2014 „Türkmenisztán festménye. A türkmén lélek dallamai. A türkmén festészet retrospektívája. T.K. Mkrtychevvel együtt . Kelet Múzeuma . Moszkva .
  • 2018. „A szivárvány kincses dala. Kistovich Irén. Zene és festészet szintézise. GTsTM őket. A. A. Bahrusina. Moszkva.

Publikációk

  • V. Skurlov , T. Faberge , V. Iljuhin. [Skurlov V., Faberge T., Ilyukhin V. S. 552-553 K. Faberge és utódai. Orosz típusok.] / V. V. Skurlov kollektív monográfiája. - Szentpétervár: Oroszország arcai, 2009. - S. 552-553; 634. - 639 p. Val vel. — ISBN 978-5-87417-292-3
  • Gavanov Ray. A megrajzolt Kozmosz hallgatása. Fénycsík a semmi két szakadéka között] (oroszul) // Nezavisimaya gazeta: újság. - M., 2018. - szeptember 26. (205. sz. (7397)). — S. 16. [52]
  • Kaminskaya N. G. To see the music.] (orosz; angol) // Színpad: magazin. - 2018. - 5. szám (115). - S. 37-38. - ISSN 1817-6542.
  • Rodionov D. V. [Rodionov D. 2018 Rainbow, szerző: Iren] (orosz) // GTsTM im. A. A. Bakhrushina: katalógus. - M., 2018. - S. 3. - ISBN 978-5-6040954-8-5
  • Iren Kistovich kiállítását Stravinsky és Bernstein zenéje kíséri: Journal: Musical Life. M. 2018. szeptember 11.
  • Ikar Pasiev. "Gyengédség" - Türkmenisztán a világközösségben". " Semleges Türkmenisztán ". 1997. június 30. 156. sz. (21688).
  • R. Bazarov. „Myakhir" barátokat gyűjt". „Semleges Türkmenisztán". 1998. június 22. 153. sz. (22001).
  • I. Barkhanov. "Az én világom 2000-ben". A "Myakhir" galériák által tartott gyermekrajz-pályázatról. " Semleges Türkmenisztán ". 1998. december 21. 314. szám (22162).
  • I. Barkhanov. "Kelet titokzatos világa". A "Perzsa motívumok" című kiállításról Jerome Deny francia fotós és Juma Dzhumadurdy türkmén művész közreműködésével. " Semleges Türkmenisztán ". 2000. március 29. 79. szám (22590).
  • S. Serdarova. "Világ – 2000 a gyerekek szemével." Az Egyesült Államok Nagykövetsége és a Myakhir galéria által közösen megrendezett gyermekrajzpályázatról. " Semleges Türkmenisztán ". 2000. január 19. 16. szám (22527).
  • Ljudmila Kisztovics. „A kommunikáció luxusa. AIWC Nemzetközi Női Klub. " Semleges Türkmenisztán ". 2000. június 6.

Találkozók

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ Skurlov V., Faberge T., Ilyukhin V. [Skurlov V., Faberge T., Ilyukhin V. 2009 K. Faberge és utódai. orosz típusok] . - Szentpétervár. : Oroszország arcai, 2009. - 640 p. - P. 552-553, 634. - ISBN ISBN: 978-5-87417-292-3.
  2. ↑ Az interjú, valamint L. I. Kistovich számos cikke a Znamya Oktyabrya című újságban jelent meg 1974 és 1990 között.
  3. ↑ Pasevjev I. [Ikar Pasevjev. C.4 „Gyengédség” – Türkmenisztán a világközösségben]  // Semleges Türkmenisztán: újság. - 1997. - június 30. ( 156. sz. (21688) ).
  4. ↑ Bazarov R. [R. Bazarov "Myakhir" barátokat gyűjt]  // Semleges Türkmenisztán: újság. - 1998. - június 22. ( 153. szám (22001) ). - S. 4 .
  5. ↑ Barkhatov I. [Barkhatov I. "Kelet titokzatos világa". A „Perzsa motívumok” című kiállításról: Jerome Deny fotós és Juma Amandurdyev művész]  // Semleges Türkmenisztán: újság. - 2000. - No. 79 (22590) .
  6. ↑ ChildArt in   Mary ? . ChildArt Magazin (2000). Letöltve: 2021. április 3. Az eredetiből archiválva : 2021. március 14.
  7. ↑ Serdarova S. [S. Serdarova World - 2000 a gyerekek szemével]  // Semleges Türkmenisztán: újság. - 2000. - január 19. ( 16. szám (22527) ). - S. 4 .
  8. ↑ Kistovich I. [Kistovich I. Stanislav Babikov: a Symphony of Color]  // Kulturális értékek. Közép-Ázsia múlt és jelen. 2004-2006 : Nemzetközi almanach .. - Szentpétervár. : a Szentpétervári Állami Egyetem Filológiai Kara. Egyetem, 2008. - S. 84 .
  9. ↑ I. E. REPIN NEVEZETT INTÉZET ELMÉLETI ÉS TÖRTÉNETI KARÁNAK 75 éves évfordulóján . WWW.KNIGA.SELUK.RU . Letöltve: 2021. április 3. Az eredetiből archiválva : 2020. február 22.
  10. ↑ Füzet-meghívó K. Oraznepesov jubileumi kiállítására. Türkmenisztán Szépművészeti Múzeuma. 2014. április 23.
  11. ↑ Kistovich I. [Kistovich I.A. A nap íze. Kakajan Oraznepesov]. - Kijev, 2009. - S. 200. - 500 példány.  - ISBN 978-966-2156-00-3 .
  12. ↑ Kistovich I. [M., 2018 A szivárvány kincses dala. Kistovich Irén. Zene és festészet szintézise]. - M . : GTCM im. A.A. Bakhrushina, 2018. - S. 3, 6. - 46 p. — ISBN 978-5-6040954-8-5 .
  13. ↑ Kistovich L.I. [Kistovics Ljudmila A kommunikáció luxusa. AIWC International Women's Club]  // Semleges Türkmenisztán: újság. - 2000. - szeptember 25.
  14. ↑ Paseviev I. [Paseviev Ikar "Tenderness" - Türkmenisztán a világközösségben]  // Semleges Türkmenisztán: újság. - 1997. - június 30. ( 156 (21688) szám ). - S. 4 .
  15. ↑ Kistovich I. [Kistovich Irina Roman élettel. Izzat Klychev]  // Semleges Türkmenisztán: újság. - 2009. - január 12. ( 2009. január 12. 10. szám (25486) ). - S. 4 .
  16. ↑ Kistovich I.A. [Kistovich I. Romancing the red. Regény vörössel.]. - London: Anglo-Caspian Services ltd, 2000. - P. 4-9. - 40 s.
  17. ↑ I. N. Klicsev ajánlása. Személyi akta Kistovich I. A. A Türkmenisztáni Művészek Szövetségének archívuma. 2 oldal.
  18. ↑ Klicsev I.N. Ajánlás Irina Kistovichnak, mint a Türkmenisztáni Művészek Szövetségének tagjának  // Személyi akta I. Kistovics: A Türkmenisztáni Művészek Uniójának archívuma. - 2000. - S. 1 .
  19. ↑ Kaminskaya N.G. [Kaminskaya N.G. Lásd a zenét / A zenét látni.]  // főszerkesztő Dmitrij Rodionov Jelenet: magazin. - 2018. - 5. szám (115) . - S. 37-38 . — ISSN 1817-6542 .
  20. ↑ 1 2 Rodionov D.V. [Rodionov D. 2018 Rainbow, szerző: Iren]  // GTsTM im. A.A. Bahrusin: katalógus. - M. , 2018. - S. 3 . — ISSN 978-5-6040954-8-5 .
  21. ↑ Gavanov R. [Gavanov R. A festett tér hallgatása. Fénycsík a semmi két szakadéka között]  // Nezavisimaya gazeta: újság. - 2018. - szeptember 27. ( 205 (7397) szám ). - S. 16 .
  22. ↑ FGBUK "Állami Központi Színházi Múzeum. A. A. Bahrusin. Kiállítás "A szivárvány dédelgetett dala. Kistovich Irén. Zene és festészet szintézise". . Az Orosz Föderáció kultúrája (2018. szeptember). Letöltve: 2021. április 3. Az eredetiből archiválva : 2019. szeptember 25.
  23. ↑ I. Kistovich emlékirataiból: lásd I. Kistovich „Song for Climbing” című cikkét a kat. "A szivárvány dédelgetett dala. ISBN 978-5-604-09548-5 . S. 5.
  24. ↑ A Bahrusin Múzeum "A szivárvány kincses dala" című zenei kiállítást mutatja be . Az Orosz Föderáció Kulturális Minisztériuma .
  25. ↑ A Bahrusin Múzeum "A szivárvány kincses dala" című zenei kiállítást mutatja be . az Orosz Föderáció Kulturális Minisztériumának honlapja (2018. augusztus 27.).
  26. ↑ Iren Kistovich kiállítását Stravinsky és Bernstein zenéje kíséri . Zenei élet . „Zenei élet” magazin (2018. szeptember 11.). Letöltve: 2021. április 17. Az eredetiből archiválva : 2021. április 17.
  27. ↑ Barkhatov I. [Barkhatov I. Kelet titokzatos világa]  // Semleges Türkmenisztán: újság. - 2000. - március 29. ( 79. sz. (22590). ).
  28. ↑ Max Yanovsky az Avinu Malkaina (Mennyei Atyánk) himnusz zenéjének szerzője.
  29. ↑ Ray Gavanov. [Gavanov R. A festett kozmosz hallgatása. Fénycsík a semmi két szakadéka között]  // Nezavisimaya gazeta: újság. - M. , 2018. - szeptember 26. ( 205 (7397) sz.). - S. 16 . — ISSN 1560-1005 .
  30. ↑ Kistovich-Girtban Irén. [Vaganov A.G. Van-e helyettesítője az irodai románcoknak az önelzáródás során? Iren Kistovich-Girtban illusztrációja V. Majakovszkij "Meleg szó néhány gonoszsághoz (Majdnem himnusz)" című verséhez. 1915. Papír, tinta, toll. 2008.]  // Nezavisimaya gazeta: újság. - 2020. - május 27. ( 7870. sz.). - S. 16 .
  31. ↑ Szerző - Yuri Magarshak . Outlook . Letöltve: 2021. április 3. Az eredetiből archiválva : 2021. március 5.
  32. ↑ Kistovich I. [Magarshak Yu. A tudománydinamika második kezdete. Illusztráció Majakovszkij „Himnusz a tudóshoz” című verséhez. Kistovich Irén. Papír, tinta, toll. 2005]  // Nezavisimaya gazeta: újság. - 2019. - május 21. ( 7578. sz.). - S. 16 .
  33. ↑ Kistovich I. [Kistovich I. Kincses ének a szivárványról. Kistovich Irén. Zene és festészet szintézise]. - M . : GTsTM im. A.A. Bakhrushina, 2018. - S. 3. - 46 p. — ISBN 978-5-6040954-8-5 .
  34. ↑ Kistovich-Girtban I. [Kistovich-Girtban I. Ex Oriente Lux. Mítosz és valóság]. - M. , 2014. - 870 p.
  35. ↑ Jelzett: katalógus „A szivárvány kincses dala. Kistovich Irén. Zene és festészet szintézise. P. 44. ISBN 978-5-604-09548-5 ; könyv "Ex Oriente Lux. Mítosz és valóság. 5 részben. M. 2014. 300 számozott példány
  36. ↑ Rodionov Dmitrij Viktorovics . GITIS Orosz Színházművészeti Intézet . Letöltve: 2021. április 3. Az eredetiből archiválva : 2021. július 24.
  37. ↑ Rodionov D.V. [Rodionov D.V. 3. o. A szivárvány, amelyet Irén alkotott]. - M . : GTsTM im. A.A. Bakhrushina, 2018. - S. 3. - 46 p. — ISBN 978-5-6040954-8-5 .
  38. ↑ Valentin Skurlov. Faberge orosz követőinek kőmetsző művészete . KŐFARAGÓK. RU . Letöltve: 2022. április 8. Az eredetiből archiválva : 2021. április 14..
  39. ↑ Kistovich-Girtban I. 3 // [Kistovich-Girtban I.A. Ex Oriente Lux. Mítosz és valóság]. Ősi arany háromszög. - M. , 2014. - S. 180, 197. - 870 p.
  40. ↑ V. Szkurlov, T. Faberge, V. Iljuhin. [NÁL NÉL. Skurlov, T. Faberge, V. Ilyukhin K. Faberge és utódai. orosz típusok.]. - Szentpétervár. : Oroszország arcai, 2009. - S. 552-553. — 639 p. — ISBN ISBN 978-5-87417-292-3 ..
  41. ↑ V. V. Szkurlov, T. F. Faberge, V. N. Iljuhin. [NÁL NÉL. V. Skurlov, T. F. Faberge, V. N. Iljuhin K. Faberge és utódai. Kőből kivágott figurák "orosz típusok"]. - Szentpétervár. : Oroszország arcai, 2009. - S. 553-554. — 640 p. — ISBN 5-87417-292-0 978-5-87417-292-3.
  42. ↑ Bogomazov Denis Alekseevich . KŐFARAGÓK. RU . Letöltve: 2022. április 8. Az eredetiből archiválva : 2021. április 14..
  43. ↑ Szergejev Igor Valentinovics . KŐFARAGÓK. RU . Letöltve: 2022. április 8. Az eredetiből archiválva : 2021. április 14..
  44. ↑ Kozhukhov Konsztantyin Viktorovics . KŐFARAGÓK. RU . Letöltve: 2022. április 8. Az eredetiből archiválva : 2021. április 14..
  45. ↑ : V. V. Skurlov, T. F. Faberge, V. N. Iljuhin. [: V. V. Skurlov, T. F. Faberge, V. N. Iljuhin K. Faberge és utódai. Kőből kivágott figurák "orosz típusok"]. - M . : Oroszország arcai, 2009. - S. 553. - 640 p. — ISBN 5-87417-292-0 978-5-87417-292-3.
  46. ↑ Kistovich-Girtban I. 4 // [Kistovich-Girtban I. Ex Oriente Lux. Mítosz és valóság]. - M. , 2014. - S. 257. - 870 p.
  47. ↑ V. Szkurlov, T. Faberge, V. Iljuhin. [Skurlov V., Faberge T., Ilyukhin V. S. 552-553 K. Faberge és utódai. Orosz típusok.] / Kollektív monográfia szerkesztette V.V. Skurlov. - Szentpétervár. : Oroszország arcai, 2009. - S. 553-554, 634. - 639 p. Val vel. - ISBN 978-5-87417-292-3 .
  48. ↑ Kistovich-Girtban I.A. 5 részben // [Kistovich-Girtban I.A. Ex Oriente Lux. Mítosz és valóság] . - M. , 2014. - S. 857. - 860 p. - 300 példányban.
  49. ↑ A cikk címét B. Amansakhatov használta kiállításának címeként. CHA. 2003. december 26-tól 2004. január 18-ig http://museum.ru/N15888 A Wayback Machine 2004. január 21-i archív példánya
  50. ↑ Kistovich Irén. Türkmén "Hét". Az eltávozottakra gondolva . Szibériai fények . Szibériai fények (2010). Letöltve: 2022. április 8. Az eredetiből archiválva : 2016. szeptember 13..
  51. ↑ Kistovich I. [Nemzetközi évkönyv "Kulturális értékek". Stanislav Babikov: a szín szimfóniája] . Nemzetközi Évkönyv „Kulturális értékek”. . Szentpétervári Egyetem...
  52. ↑ Ray Gavanov. A kirajzolt tér hallgatása. Fénycsík a semmi két szakadéka között . Független (2018.09.25.). Letöltve: 2021. április 3. Az eredetiből archiválva : 2019. augusztus 19.
  53. ↑ Kistovich I. Kistovich Irina (elérhetetlen link) . Állami katalógus. RF . Letöltve: 2021. április 2. Az eredetiből archiválva : 2019. június 22. 
  54. ↑ Kistovich I. Kistovich Irina (elérhetetlen link) . Állami katalógus. RF . Letöltve: 2021. április 2. Az eredetiből archiválva : 2019. június 22. 
  55. ↑ Kistovich I. Kistovich Irina (elérhetetlen link) . Állami katalógus. RF . Letöltve: 2021. április 2. Az eredetiből archiválva : 2019. június 22.