Ezüst-karbonát (I). | |
---|---|
Tábornok | |
Szisztematikus név |
Ezüst-karbonát (I). |
Hagyományos nevek | Ezüst karbonát |
Chem. képlet | Ag2CO3 _ _ _ |
Patkány. képlet | Ag2CO3 _ _ _ |
Fizikai tulajdonságok | |
Állapot | szilárd |
Moláris tömeg | 275,74 g/ mol |
Sűrűség | 6,077 g/cm³ |
Termikus tulajdonságok | |
Hőfok | |
• bomlás | 218 °C |
Mol. hőkapacitás | 112,5 J/(mol K) |
Entalpia | |
• oktatás | −506 kJ/mol |
Kémiai tulajdonságok | |
Oldhatóság | |
• vízben | 0,0036 g/100 ml |
Osztályozás | |
Reg. CAS szám | 534-16-7 |
PubChem | 92796 |
Reg. EINECS szám | 208-590-3 |
MOSOLYOK | C(=O)([O-])[O-].[Ag+].[Ag+] |
InChI | InChI=1S/CH203.2Ag/c2-1(3)4;;/h(H2,2,3,4);;/q;2*+1/p-2KQTXIZHBFFWWFW-UHFFFAOYSA-L |
ChemSpider | 83768 |
Biztonság | |
NFPA 704 | 0 0 0 |
Az adatok standard körülményeken (25 °C, 100 kPa) alapulnak, hacsak nincs másképp jelezve. | |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Az ezüst(I)-karbonát egy szervetlen vegyület , a szénsav ezüstsója . Kémiai képlet Ag 2 CO 3 .
Világossárga kristályos anyag, vízben nem oldódik. Oldjuk fel ammónia , kálium-cianid oldatokban . Jellegzetes csapadék formájában képződik fém- karbonátok vagy -hidrogén -karbonátok vízoldható ezüstsókon történő oldatának hatására.
Az ezüst(I)-karbonát úgy állítható elő, hogy az ezüst(I)-nitráthoz híg nátrium- karbonátot adunk, így ezüst(I)karbonátot és nátrium- nitrátot kapunk :
Melegítéskor lebomlik: