Ezüst(I)karbonát

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2014. július 24-én áttekintett verziótól ; az ellenőrzések 5 szerkesztést igényelnek .
Ezüst-karbonát (I).
Tábornok
Szisztematikus
név
Ezüst-karbonát (I).
Hagyományos nevek Ezüst karbonát
Chem. képlet Ag2CO3 _ _ _
Patkány. képlet Ag2CO3 _ _ _
Fizikai tulajdonságok
Állapot szilárd
Moláris tömeg 275,74 g/ mol
Sűrűség 6,077 g/cm³
Termikus tulajdonságok
Hőfok
 • bomlás 218 °C
Mol. hőkapacitás 112,5 J/(mol K)
Entalpia
 •  oktatás −506 kJ/mol
Kémiai tulajdonságok
Oldhatóság
 • vízben 0,0036 g/100 ml
Osztályozás
Reg. CAS szám 534-16-7
PubChem
Reg. EINECS szám 208-590-3
MOSOLYOK   C(=O)([O-])[O-].[Ag+].[Ag+]
InChI   InChI=1S/CH203.2Ag/c2-1(3)4;;/h(H2,2,3,4);;/q;2*+1/p-2KQTXIZHBFFWWFW-UHFFFAOYSA-L
ChemSpider
Biztonság
NFPA 704 NFPA 704 négyszínű gyémánt 0 0 0
Az adatok standard körülményeken (25 °C, 100 kPa) alapulnak, hacsak nincs másképp jelezve.
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Az ezüst(I)-karbonát  egy szervetlen vegyület , a szénsav ezüstsója . Kémiai képlet Ag 2 CO 3 .

Tulajdonságok

Világossárga kristályos anyag, vízben nem oldódik. Oldjuk fel ammónia , kálium-cianid oldatokban . Jellegzetes csapadék formájában képződik fém- karbonátok vagy -hidrogén -karbonátok vízoldható ezüstsókon történő oldatának hatására.

Az ezüst(I)-karbonát úgy állítható elő, hogy az ezüst(I)-nitráthoz híg nátrium- karbonátot adunk, így ezüst(I)karbonátot és nátrium- nitrátot kapunk :

Melegítéskor lebomlik:

Jegyzetek