Kabuverdianu | |
---|---|
önnév | cabuverdianu, kriolu, kriol |
Országok | zöld-fok |
A hangszórók teljes száma | 926 078 |
Osztályozás | |
Kategória | afrikai nyelvek |
kreol nyelvek A portugálon alapuló kreol nyelvek Afro-portugál kreolok | |
Írás | latin |
Nyelvi kódok | |
ISO 639-1 | — |
ISO 639-2 | cpp |
ISO 639-3 | kea |
Etnológus | kea |
Nyelvi szféra | 51-AAC-aa |
IETF | kea |
Glottolog | kabu1256 |
A Zöld-foki- szigetek (Cape Verdian, Cape Verdian Creol; saját neve - kriolu, kriol, cabuverdiánu ) egy portugál eredetű kreol nyelv , a Zöld-foki-szigetek lakosságának anyanyelve . Az előadók száma körülbelül 934 ezer fő. [egy]
A nyelv a portugálból származik , de sok szót a mandinkából és más afrikai nyelvekből kölcsönöztek . [2] .
59%-os lexikális hasonlóság a Guineai -öböl kreol nyelvével .
Az állam 1975-ös függetlenné válása óta a lakosság a kreol nyelvet részesíti előnyben a portugál helyett. 1975 óta a nemzeti nyelv.
A hivatalos dokumentumokban a latin alapú ábécét ALUPEC - Alfabeto Unificado para a Escrita do Caboverdiano (a Zöld-foki-szigetek rögzítésének egységes ábécéje) nevezik. 1998-ban jóváhagyva, és a következő betűket tartalmazza: A a, B b, D d, Dj dj, E e, F f, G g, H h, I i, J j, K k, L l, Lh lh, M m , N n, Nh nh, Ñ ñ, O o, P p, R r, S s, T t, Tx tx, U u, V v, X x, Z z [3] .
Főleg az SVO konstrukciót használják, például: Êl tâ cumê pêxi. - Halat eszik.
A Kabuverdianu egyik jellemzője a dupla, sőt tripla negatívok használata.
Két nyelvjárást különböztetnek meg a Zöld-foki-fokon - barlaventu ( Santo Antan , San Vicente , San Nicolau , Sal , Boavista szigetei ) és sotaventu ( Santiago , Mayu , Fogu (sziget) és Brava szigetei .
sotaventu | Barlaventu | portugál | Fordítás | |||
---|---|---|---|---|---|---|
Fogo | Santiago | San Nicolau | San Vicente | Santo Antan | ||
Ês frâ-m'. [es fɾɐ̃] |
Ês flâ-m'. [es flɐ̃] |
Ês fló-m'. [es flɔm] |
Ês dzê-m'. [eʒdzem] |
Ês dzê-m'. [eʒdzem] |
Eles disseram-me. | Azt mondták nekem. |
Bú câ ê bunítu. [bu kɐ e buˈnitu] |
Bú câ ê bunítu. [bu kɐ e buˈnitu] |
Bô câ ê b'nít'. [bo kɐ e bnit] |
Bô câ ê b'nít'. [bo kɐ e bnit] |
Bô n' ê b'nít'. [bo ne bnit] |
Tu não es bonito. | nem vagy szép. |
M' câ sabê. [ŋ kɐ sɒˈbe] |
M' câ sabi. [ŋkɐ ˈsɐbi] |
M' câ sabê. [m kɐ saˈbe] |
M' câ sabê. [m kɐ saˈbe] |
Mí n' seb'. [mi n sɛb] |
Eu não sei. | Nem tudom. |
Cumó' qu' ê bú nômi? [kuˈmɔ ke bu ˈnomi] |
'Módi qu' ê bú nómi? [ˈmɔdi ke bu ˈnɔmi] |
Qu' manêra qu' ê bô nôm'? [k mɐˈneɾɐ ke bo nom] |
Qu' manêra qu' ê bô nôm'? [k mɐˈneɾɐ ke bo nom] |
Qu' menêra qu' ê bô nôm'? [k meˈneɾɐ ke bo nom] |
Como e o teu nome? | Mi a neved? |
Bú podê djudâ-m'? [bu poˈde dʒuˈdɐ̃] |
Bú pôdi djudâ-m'? [bu ˈpodi dʒuˈdɐ̃] |
Bô podê j'dó-m'? [bo poˈde ʒdɔm] |
Bô podê j'dá-m'? [bo poˈdeʒdam] |
Bô podê j'dé-m'? [bo poˈde ʒdɛm] |
Podes ajudar-me? | Tudsz segíteni nekem? |
Spía li! [spiˈɐ li] |
Spia li! [spˈiɐ li] |
Spia li! [spiˈɐ li] |
Spa li! [ʃpiˈa li] |
Spa li! [ʃpiˈa li] |
Olha kb! | Néz! |
Ê' cantâ. [e kɒ̃ˈtɐ] |
Ê' canta. [eˈkãtɐ] |
Cl cantâ. [el kɐ̃ˈtɐ] |
Cl canta. [el kɐ̃ˈta] |
Cl canta. [el kãˈta] |
Ele/ela cantou. | Ő énekelt/énekelt. |
Bú tâ cantâ. [bu tɐ kɒ̃ˈtɐ] |
Vásároljon tâ cantát. [bu tɐ ˈkãtɐ] |
Bô tâ cantâ. [bo tɐ kɐ̃ˈtɐ] |
Bô tâ cantá. [bo tɐ kɐ̃ˈta] |
Bô tâ cantá. [bo tɐ kãˈta] |
Tu cantas. | Te énekelsz. |
M'stâ cantâ. [ƞ sta kɒ̃ˈtɐ] |
M' sâ tâ canta. [ƞ sɐ tɐ ˈkãtɐ] |
M' tâ tâ cantâ. [m tɐ tɐ kɐ̃ˈtɐ] |
M' tí tâ cantá. [m ti tɐ kɐ̃ˈta] |
M' tí tâ cantá. [m ti tɐ kãˈta] |
Eu estou a cantar. | Énekelek. |
Screbê [skɾeˈbe] |
Scrêbi [ˈskɾebi] |
Screbê [skɾeˈbe] |
Screvê [ʃkɾeˈve] |
Screvê [ʃkɾeˈve] |
Escrever | Ír |
Gossim [ɡɔˈsĩ] |
Gossi [ˈɡɔsi] |
Grinhassim [ɡɾiɲɐˈsĩ] |
Grinhassim [ɡɾiɲɐˈsĩ] |
Grinhessím [ɡɾiɲeˈsĩ] |
Agóra | Most |
pôrcu [ˈpoɾku] |
pôrcu [ˈpoɾku] |
pôrcu [ˈpoɾku] |
Tchúc' [tʃuk] |
Tchúc' [tʃuk] |
Porco | malac |
Conxê [kõˈʃe] |
Cônxi [ˈkõʃi] |
Conxê [kõˈʃe] |
Conxê [kõˈʃe] |
Conxê [kõˈʃe] |
conhecer | Tudni |
Dixâ [diˈʃɐ] |
Dêxa [ˈdeʃɐ] |
D'xâ [tʃɐ] |
D'xá [tʃa] |
D'xá [tʃa] |
Deixar | Elhagy |
Dixam' quetu! [diˈʃɐ̃ ˈkɛtu] |
Dexam' quetu! [deˈʃɐ̃ˈkɛtu] |
D'xó-m' quêt'! [tʃɔm ket] |
D'xá-m' quêt'! [tʃamket] |
D'xé-m' quêt'! [tʃɛm ket] |
Deixa-me quieto! | Hagyjon békén! |
Dôci [ˈdosi] |
Doxi [ˈdɔʃi] |
Dôç' [dos] |
Dôç' [dos] |
Dôç' [dos] |
Doce | Édes |
Papiâ [pɒˈpjɐ] |
Pâpia [ˈpɐpjɐ] |
Papiâ [pɐˈpjɐ] |
fala [ fɐˈla ] |
Fala [faˈla] |
Falar | Beszélgetés |
curpa [ˈkuɾpɐ] |
Cúlpa [ˈkulpɐ] |
Cúlpa [ˈkulpɐ] |
Cúlpa [ˈkulpɐ] |
Cúlpa [ˈkulpɐ] |
Culpa | Bűntudat, tévedés |
Nhôs amígu [ɲoz ɒˈmigu] |
Nhôs amígu [ɲoz ɐˈmigu] |
B'sôt' amígu [bzot ɐˈmiɡu] |
B'sôt' amíg' [bzot ɐˈmiɡ] |
B'sôt' emíg' [bzot eˈmiɡ] |
O vosso amigo (O amigo de vocês) |
a barátod |
Scúru [ˈskuru] |
Sukuru [suˈkuru] |
Scúr' [skur] |
Scúr' [ʃkur] |
Scúr' [ʃkur] |
Escuro | Sötét |
Carru [ˈkaru] |
caru [ˈkaɾu] |
Corr' [kɔʀ] |
Corr' [kɔʀ] |
Corr' [kɔʀ] |
carro | Autó |
Lebi [ˈlɛbi] |
Lebi [ˈlɛbi] |
Lêb' [leb] |
Lêv' [lev] |
Lêv' [lev] |
Bal | Könnyű |
A portugál nyelv dialektusai | |
---|---|
Afrika | Angola • Zöld-foki -szigetek • Bissau-Guinea • Mozambik • São Tome és Príncipe |
Amerika | brazil ( észak- brazil • északkelet • északi partvidék • Recife • Bayan • Sertanejo • Candango • dél-brazil • Florianopol • Gaucho • Portugnol • Mineiro • Carioca • Fluminen • São Paulo • Caipira ) • Uruguay |
Ázsia | Daman és Diu • Kelet-Timor • Goa • Makaó |
Európa | Alentean • Barranqueño • Estromeño • Északi • Fala • Zsidó -Portugál • Kahlo Portugál • Madeirai • Minderic |
Kapcsolódó témák | a portugál nyelv elterjedése a világban • Portugál nyelvű országok Közössége • Luzofonok • fonológia • szókincs |