I. V. Keleti Dolgozók Sztálin Kommunista Egyeteme

Kelet Dolgozóinak Kommunista Egyeteme. I. V. Sztálin
( KUTV )
Korábbi nevek Kelet Dolgozóinak Kommunista Egyeteme
Az alapítás éve 1921
Záró év 1938
Elhelyezkedés Moszkva , Bolsoj Putyinkovszkij sáv / Maly Putinkovsky lane

Az I. V. Sztálinról elnevezett Keleti Dolgozók Kommunista Egyeteme (KUTV) a Komintern oktatási intézménye, amely 1921 és 1938 között működött Moszkvában  .

Történelem

Létrehozva az RSFSR Oktatási Népbiztossága alatt az RKP (b) Központi Bizottságának 1921. február 10- i rendeletével (az RSFSR Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottságának 1921. április 21-i rendelete) Moszkvában , kifejezetten a ázsiai nemzetiségű diákok. 1921. október 21-én nyitották meg a Narkomnats Keleti Tanfolyamai alapján . 1923 óta az egyetem az I. V. Sztálin nevet kapta [1] .

73 nemzetiség képviselői tanultak különböző időpontokban.

A diákokat két nagy csoportra osztották:

A KUTV-nek Taskentben , Bakuban és Irkutszkban voltak fiókjai (1922 nyara óta). A. V. Lunacharsky , L. B. Krasin , M. N. Pokrovsky , A. A. Guber , I. M. Reisner , B. Z. Shumyatsky és mások a KUTV-n tanítottak . A KUTV keretében megnyíltak a Magasabb Párttanfolyamok is.

1923 óta a tanulmányi idő 3 év. A tanterv általános oktatási jellegű volt. Főbb osztályok: pártmunka és politikai nevelés; szakszervezeti mozgalom; gazdasági; közigazgatási és jogi. A KUTV hallgatói nyári táborokban katonai kiképzésen vettek részt.

1923-ban a KUTV [2] taskenti fiókja alapján megszervezték a Közép-Ázsiai Kommunista Egyetemet .

Az egyetem az oktatás mellett kutatómunkát is folytatott. Így 1927-ben egy kutatóegyesület jött létre a szovjet és a külföldi kelet társadalmi-gazdasági, valamint a nemzeti és gyarmati problémák tanulmányozására.

A KUTV-ben 1927-1938-ban megjelent a "Revolutionary East" magazin.

1928-ban a KUTV és az egyetem kínai szekciója. Szun Jat-szen beolvadt a Kínai Kommunista Munkás Egyetembe . Az 1930-as évek közepén a KUTV kínai ágát átszervezték. Guo Shaotang , a Komintern Végrehajtó Bizottsága Keleti Titkárságának tagja volt a vezetője .

1937-ben a KUTV-t két független szervezetre osztották: a KUTV-re, ahol csak szovjet diákok tanultak, és a Nemzeti és Gyarmati Problémák Kutatóintézetére (NIINKP), ahol külföldi hallgatók tanultak. Az intézet igazgatója P. A. Mif volt . A NIIKP hallgatóinak mintegy fele kínai volt. Így az egykori külföldi KUTV csoport a kutatóintézet része lett. A "KUTV" nevet a volt szovjet szektor megtartotta. Az 1937-es felosztás után a KUTV a Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottsága Elnökségének fennhatósága alá került.

1938-ban a teljes pártoktatási rendszer átszervezése kapcsán a KUTV megszűnt. Ezzel egyidejűleg a Bolsevik Kommunista Párt és a Komintern Kommunista Pártja Központi Bizottsága határozatával az NIINKP-t bezárták.

Rektorok

Nevezetes tanárok

Jeles tanulók

A KUTV és fiókjai összesen több ezer párt-, komszomol- és szakszervezeti dolgozót képeztek ki.

Lásd még

Jegyzetek

  1. D. Spichak A KÍNAI VÁLLALAT ÉS A KMT ALKALMAZOTTAK KÉPZÉSÉNEK TÖRTÉNETE A KOMINTERN MOSZKVA KIképzőközpontjaiban: CÉLOK, MÓDSZEREK, EREDMÉNYEK (1921-1939)  (hozzáférhetetlen  link innen :-201-61) 2165 nap])
  2. Kelet Dolgozóinak Kommunista Egyeteme // Kazahsztán. Nemzeti Enciklopédia . - Almati: Kazah enciklopédiák , 2005. - T. III. — ISBN 9965-9746-4-0 .  (CC BY SA 3.0)
  3. A Szovjetunió URALOM OSZTÁLYA A 2. VILÁGHÁBORÚ ELŐTT 1936-1939. . Letöltve: 2012. szeptember 29. Az eredetiből archiválva : 2012. november 14..
  4. A KUTV I. L. Reiter rektorának portréja . Letöltve: 2012. szeptember 29. Az eredetiből archiválva : 2016. március 5..

Irodalom

Linkek