Betolakodó (történet)

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2021. július 4-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 7 szerkesztést igényelnek .
betolakodó
Műfaj humoros történet
Szerző Anton Pavlovics Csehov
Eredeti nyelv orosz
írás dátuma 1885
Az első megjelenés dátuma 1885. augusztus 5
Wikiforrás logó A mű szövege a Wikiforrásban

"A betolakodó" A. P. Csehov orosz író novellája  , amely először 1885-ben jelent meg [1] .

Kiadvány

A "The Malefactor" először 1885. augusztus 5-én (a régi stílus szerint - július 24-én) jelent meg a pétervári újság  200. számában Antoshka Chekhonte álnéven . A történet bekerült az író „Motley Stories” című műveinek gyűjteményébe is, majd bekerült A. P. Csehov összegyűjtött műveinek eredeti kiadásának harmadik kötetébe, amelyet  Adolf Marks kiadó  adott ki 1899-1901 között [2]. .

Az írás története

Vlagyimir Giljarovszkij azt állította, hogy Denis Grigorjev prototípusa egy Nikita Pantyukhin nevű paraszt volt, aki a moszkvai kormányzóság Kraskovo falujából származott . Elmondása szerint Csehov feljegyzett és reprodukált néhány szót és kifejezést, amelyeket egy igazi „támadó” mondott, aki kicsavarta az anyákat, és nem értette, hogy ez vonatbalesethez vezethet [3] .

A történetet még Anton Pavlovich életében is lefordították bolgárra , magyarra , németre , szerbhorvátra , szlovákra és csehre [4] .

Telek

A helyi nyomozó sikertelenül próbálja megmagyarázni Grigorjev parasztnak, hogy lehetetlen lecsavarni az anyákat a sínről. Grigorjev igazolja magát, és úgy tűnik, egyszerűen nem érti, miért kell megfosztani attól a jogától, hogy a pályán lévő vasanyákat horgászzsinórként használhassa.

Kritika

Az író és publicista , L. E. Obolensky a Russkoe bogatstvo folyóiratban megjelent recenziójában a „Behatoló” című történetet Csehov egyik legsikeresebb és legjellemzőbb története közé sorolta: „Apró vonások, néha egy szóval, olyan világosan rajzolják meg az életet és a helyzetet. hogy csak meglepődsz ezen a képességen – egyetlen apró trükkbe hozni az összes szükséges részletet, csak a legszükségesebbeket, és ugyanakkor felkelti az érzéseidet és felébreszteni a gondolataidat: valójában nézz mélyebben ebbe a nyomozóba és ebbe paraszt, mert ez két világ, elzárva ugyanabból az életből; mindketten oroszok, mindkettő nem gonosz ember lényegében, és mindketten nem értik egymást. Gondoljon csak bele, és meg fogja érteni, milyen mély a tartalom ebben az apró, két és fél oldalon kifejtett történetben .

A „ Vestnik Evropy ” folyóirat „Utolsó idők fikcionistái” című cikkében K. Arszenyev a következőképpen jellemezte a történetet: „A „Behatoló”-ban egy paraszt rendkívül élénken ábrázolódik, aki anélkül vált bűnözővé, hogy tudta és nem értette. " [6] .

L. N. Tolsztoj felvette a történetet Csehov legjobb műveinek személyes listájára. „A Betolakodó egy kiváló történet… Százszor olvastam” – jegyezte meg Tolsztoj [2] .

Képernyő adaptáció

Jegyzetek

  1. ↑ Shub, E. M.  Megjegyzések a "Behatoló" című történethez. A. P. Csehov összegyűjtött művei 12 kötetben. Kitaláció. Moszkva, 1960. 3. kötet, p. 508-509
  2. ↑ 1 2 Jegyzetek a „Behatoló” történethez Archív példány 2017. május 7-én a Wayback Machine -n // Chekhov A.P. Teljes munkák és levelek: 30 kötetben Művek: 18 kötetben / Szovjetunió Tudományos Akadémia. Világirodalmi Intézet. őket. A. M. Gorkij. - M .: Nauka, 1974-1982. T. 4. [Elbeszélések, humoreszkek], 1885-1886. - M .: Nauka, 1976. - S. 84-87.
  3. ↑ Gilyarovsky, V. Moszkva és moszkoviták. 1959, p. 354
  4. ↑ Lib.ru/Classics: Csehov Anton Pavlovics. Betolakodó . az.lib.ru. Letöltve: 2017. június 8. Az eredetiből archiválva : 2017. június 8.
  5. ↑ „Orosz gazdagság”, 1886, 12. sz., 171. o.
  6. ↑ Vestnik Evropy, 1887, 12. szám, 770. o.

Irodalom