A növényi sárgaság a vírusok vagy fitoplazmák (a vírusok és baktériumok között köztes helyet elfoglaló patogén organizmusok [1] ) [2] által okozott betegségek csoportja .
A sárgaság sok növényt érint. Lehetséges tünetek: növekedési retardáció, deformáció, törpeség, klorózis , levelek és szirmok elszíneződése, virágszaporodás , levelek felkunkorodása és felkunkorodása, túlzott oldalhajtások kialakulása, hervadás stb. [2] [3] [4] [5]
A betegség kórokozóit különféle rovarok hordozzák: levéltetvek , levélhüvelyek , tripszek , pásztorfélék stb. [2] [3] A fertőzés akkor következik be, amikor a szívó rovarok fitoplazmát tartalmazó növényekkel táplálkoznak , majd egészségeseken [6] . A fitoplazmák a hordozóban is szaporodhatnak [7] .
A sárgaság leggyakrabban a következőket érinti:
- dísznövények ( őszirózsa , krizantém , aquilegia , delphinium stb.), amelyekben a virágzat fejletlenségében és a korolla helyett zöld levélszerű struktúrák kialakulásában fejeződik ki [2] [3] ;
- gyümölcs- és bogyós növények ( eper , eper , őszibarack , szilva , ribizli , egres ); a beteg növényekben a termőképesség csökken, a gyümölcsök és bogyók kicsik és fejletlenek [4] [8] ;
- különféle termények, köztük zöldségfélék ( burgonya , répa , sárgarépa , hagyma , paradicsom , zeller , bab stb.), amelyek szintén negatívan befolyásolják a termést, a maggyűjtést és azok későbbi csírázását [2] [3] [5 ] [9]
- vadon élő növények ( pitypang , mezei vízitorma , erdei kupyr stb.) [2] .
A sárgaság elleni küzdelem intézkedései a rezisztens fajták használata, a rovar-átvivők és a gyomok, mint kórokozó-tárolók elpusztítása, valamint a bimbózó anyag felmelegítése [10] [11] .
![]() |
---|