Adria-Rovigói Egyházmegye

Adria-Rovigói Egyházmegye
lat.  Dioecesis Adriensis-Rhodigiensis
ital.  Adria-Rovigo egyházmegye

Szent Péter és Pál székesegyház, Adria
Ország Olaszország
Világváros Velence
rítus latin rítus
Az alapítás dátuma 7. század
Ellenőrzés
Főváros Adria
székesegyház Szent Péter és Pál
Hierarch Pierantonio Pavanello
Statisztika
plébániák 109
Négyzet 1193 km²
Népesség 204 179
A plébánosok száma 202 069
A plébánosok aránya 99,0%
egyházmegye.rovigo.it
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Az Adria-Rovigo-i Egyházmegye ( latinul:  Dioecesis Adriensis-Rhodigiensis , olaszul:  Diocesi di Adria-Rovigo ) a római katolikus egyház egyházmegyéje a velencei érsekségen belül , amely az olaszországi Treveneto egyházi régió része . Az egyházmegyét jelenleg Pierantonio Pavanello püspök igazgatja.

Az egyházmegye papsága 169 papból (138 egyházmegyei és 31 szerzetesi pap ), 48 szerzetesből és 185 apácából áll.

Egyházmegye címe: Via Giacomo Sichirollo 18, 45100 Rovigo, Italia. Telefon: 0425 22 454. Fax: 0425 23 033.

Terület

Az egyházmegye joghatósága alá tartozik Padova tartomány 44 településének 109 plébániája .

Az összes egyházközség 13 esperességben egyesül .

A püspöki szék Adria városában, a Szent Péter és Pál templomban található. Rovigóban található a Szent István pápa és vértanú társ-katedrálisa.

Történelem

Az Adria Tanszék alapításának pontos dátuma még nem ismert. A legenda szerint alapítója Apollinaris , Ravenna püspöke volt , aki a 2. század végén élt . De még a ravennai exarchátusnak az adriai egyházmegyére gyakorolt ​​befolyása ellenére sem támasztják alá ezt a hagyományt. Írott forrásban először említik az adriai egyházmegyét III. Valentinianus császár (419-455) törvényében, amelyben Angelopus János, Ravenna metropolitája 24 suffragan püspökség, köztük Adria felett joghatóságot kapott. Caesar Baronius Annales ad annum 432 - ben azt mondja, hogy ez az aktus hamisítás volt, és a 7. és 8. század között készült.

Az I. Márton pápa vezette 649 - es lateráni zsinat aktusai az első olyan dokumentum, amely az adriai egyházmegyéről szól. Gallinostius Hadrianensis Episcopus püspök szerepel a résztvevők listáján .

Az adriai Santa Maria della Tombe keresztelőkápolnának a kútjának felirata a 7–8. századból származik, és Bono, Adria harmadik püspökének nevét tartalmazza. A San Giovanni Keresztelőkápolna kapujának ívére, a Santa Maria della Tomba homlokzatától balra, I. Jánosnak, Adria negyedik püspökének a neve van felírva. Azóta írott források tartalmazzák az adriai püspökökről szóló információkat.

863. március 14-én III. Miklós pápa megadta Leó püspöknek a világi hatalom gyakorlásának jogát az egyházmegye területén. Az adriai püspökök eleinte csak Gavello megyét irányították, később azonban számos címet és jótevők által hagyott földet kaptak.

920-ban a gyakori északi pogány portyázások és az állandó árvizek miatt Pál püspök elhagyta Adriát, és Rovigóba költözött. X. János pápa a Curtem Bonevigo quae vocatur Rodige bullával ezen a vidéken is jóváhagyta a püspök világi felhatalmazását. A kutatók mindeddig nem jutottak konszenzusra abban, hogy ez a dokumentum megerősíti-e a szószék Adriáról Rovigóra való áthelyezését. 1200 körül a püspökök elvesztették az egyházmegyében a világi hatalmat, először az arisztokratákhoz (Este és Cararesi), majd a Velencei Köztársasághoz , Franciaországhoz , az Osztrák Birodalomhoz és végül Olaszországhoz kerültek .

Az évszázadok során az Adriai Egyházmegye határai többször változtak. 1792. szeptember 7-én, a vangadizzai apátság felszámolása után a Velencei Köztársaság Szenátusa az egyházmegyéhez csatolt 12 plébániát Badia (San Giovanni), Barucella, Salvaterra, Crocetta, Villafora, Rasa, Barbullo, Sagvedo, , San Martino di Velence, Borsea és Fratta.

Pius pápa az 1818. május 1-i De salute dominici gregis és az 1819. március 9-i Cum non gravibus bullával ismét megváltoztatta az egyházmegye határait, majd az adriai egyházmegye 78 plébániát és 150 000 plébánost foglalt magában.

1909. július 7-én a Konzisztóriumi Szent Kongregáció Ea semper fuit rendeletével az adriai széket Rovigóba helyezték át. Ennek tudomására jutva Adria lakói megtámadták Tommaso Pio Boggiani püspököt, amiért tizenöt napig tilalmat szabtak ki a városra.

Az egyházmegye 1986. szeptember 30- án kapta meg jelenlegi Adria-Rovigo egyházmegye nevét, a rovigói székesegyház pedig társszékesegyházi méltósággá emelkedett.

Az egyházmegye ordináriusai

Középkor

Az Adria Rovigo Egyházmegye ordináriusainak listája
Név Megjegyzés
callionista Boldog. 649-ben említik.
Bon A széket a 7-8.
János I A széket a 7-8.
Leon (Leopert) 861-ben vagy 863-ban említik.
Theodine 877-ben említik.
Pavel Cattaneo da Lendinara 920-ban említik.
János II 938-tól foglalta el az osztályt. Utoljára 948-ban említik.
Gemerius (Geminius) Ravennából 952-ben említik.
Astolf (Asolf) Rómából 967 óta tölti be az elnököt. Utoljára 992-ben említik.
Alberic 1001-ben említik.
I. Péter 1003 óta tölti be az elnököt. Utoljára 1016-ban említik.
Benedek 1050 óta tölti be az elnököt. Utoljára 1067-ben említik.
Atto (Atton, Panson, Tuton) Milánóból 1067-ben említik.
Hubert 1071-ben említik.
Folignói Péter II 1073-tól 1091-ig töltötte be a széket. A szószéken halt meg.
I. Jakab Firenzéből 1091-től 1104-ig töltötte be a széket. A szószéken halt meg.
Izsák I 1104-től 1115-ig töltötte be az osztályt. A szószéken halt meg.
Michieli Péter III 1116-tól foglalta el az osztályt.
Gergely I 1125-től 1138-ig töltötte be a széket. A szószéken halt meg.
Florius I Cattaneo da Lendinara (da Verona) 1138-tól foglalta el a tanszéket.
Gergely II 1140 decemberétől foglalta el a széket. Utoljára 1154-ben említik.
Guiscard 1158-ban említik.
Vitalij Milánóból 1160 óta tölti be a széket. Utoljára 1162-ben említik.
Gabriel 1168-tól foglalta el a tanszéket. Utoljára 1179-ben említik.
János III 1184-ben említik.
Izsák II 1186-tól foglalta el a tanszéket. Utoljára 1198-ban említik.
Péter IV 1203-tól foglalta el a tanszéket. Utoljára 1207-ben említik.
Rolando Sabatino (vagy Zabarella) 1210 óta tölti be az elnököt. Utoljára 1233-ban említik.
Guglielmo d'Este 1240-től 1257-ig töltötte be a széket. A szószéken halt meg.
Florius II 1258 óta tölti be a széket. Utoljára 1265-ben említik.
Jakab II 1270 óta tölti be a széket. Utoljára 1274-ben említik.
Zarándok I 1277-től 1280-ig töltötte be a széket. A szószéken halt meg.
Ottolin Camaldul . 1280 októberétől 1284 augusztus 11-ig töltötte be a széket. A szószéken halt meg.
Bonifác I A széket 1285-től 1286 júliusának végéig töltötte be.
Bonaconta (Bonajunta) Dominikai . Az elnököt 1288. július 14-től 1306. december 10-ig töltötte be. A szószéken halt meg.
János IV Ferences . 1308-tól 1317-ig töltötte be a széket. A szószéken halt meg.
Aegidius 1317-ben említik.
Salone Buzzacarino A széket 1318. július 8-tól 1327. augusztus 29-ig töltötte be. A szószéken halt meg.
Esuperanzio Lambertazzi Az elnököt 1327. november 22-től 1329. október 11-ig töltötte be. Áthelyezték Cervia székébe.
Benvenuto Dominikánus. 1329. október 20-tól 1348-ig töltötte be a széket. A szószéken halt meg.

Új idő

Statisztika

2012 végén az egyházmegye területén élő 204 464 főből 198 000 fő volt katolikus, ami az egyházmegye teljes lakosságának 96,8%-ának felel meg.

év népesség papok állandó diakónusok szerzetesek plébániák
katolikusok Teljes % Teljes világi papság fekete papság
egy papra jutó katolikusok száma
férfiak nők
2001 199.990 202.172 98.9 182 154 28 1,098 42 258 109
2002 199.990 202.172 98.9 177 149 28 1.129 42 253 109
2003 200.128 202.864 98.7 175 147 28 1.143 44 195 109
2004 200.128 202.878 98.6 176 145 31 1.137 48 190 109
2006 202.069 204.179 99,0 169 138 31 1.195 48 185 109
2012 198.000 204.464 96.8 159 129 harminc 1.245 2 56 160 109

Források

Lásd még