Adria-Rovigói Egyházmegye | |
---|---|
lat. Dioecesis Adriensis-Rhodigiensis ital. Adria-Rovigo egyházmegye | |
Szent Péter és Pál székesegyház, Adria | |
Ország | Olaszország |
Világváros | Velence |
rítus | latin rítus |
Az alapítás dátuma | 7. század |
Ellenőrzés | |
Főváros | Adria |
székesegyház | Szent Péter és Pál |
Hierarch | Pierantonio Pavanello |
Statisztika | |
plébániák | 109 |
Négyzet | 1193 km² |
Népesség | 204 179 |
A plébánosok száma | 202 069 |
A plébánosok aránya | 99,0% |
egyházmegye.rovigo.it | |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Az Adria-Rovigo-i Egyházmegye ( latinul: Dioecesis Adriensis-Rhodigiensis , olaszul: Diocesi di Adria-Rovigo ) a római katolikus egyház egyházmegyéje a velencei érsekségen belül , amely az olaszországi Treveneto egyházi régió része . Az egyházmegyét jelenleg Pierantonio Pavanello püspök igazgatja.
Az egyházmegye papsága 169 papból (138 egyházmegyei és 31 szerzetesi pap ), 48 szerzetesből és 185 apácából áll.
Egyházmegye címe: Via Giacomo Sichirollo 18, 45100 Rovigo, Italia. Telefon: 0425 22 454. Fax: 0425 23 033.
Az egyházmegye joghatósága alá tartozik Padova tartomány 44 településének 109 plébániája .
Az összes egyházközség 13 esperességben egyesül .
A püspöki szék Adria városában, a Szent Péter és Pál templomban található. Rovigóban található a Szent István pápa és vértanú társ-katedrálisa.
Az Adria Tanszék alapításának pontos dátuma még nem ismert. A legenda szerint alapítója Apollinaris , Ravenna püspöke volt , aki a 2. század végén élt . De még a ravennai exarchátusnak az adriai egyházmegyére gyakorolt befolyása ellenére sem támasztják alá ezt a hagyományt. Írott forrásban először említik az adriai egyházmegyét III. Valentinianus császár (419-455) törvényében, amelyben Angelopus János, Ravenna metropolitája 24 suffragan püspökség, köztük Adria felett joghatóságot kapott. Caesar Baronius Annales ad annum 432 - ben azt mondja, hogy ez az aktus hamisítás volt, és a 7. és 8. század között készült.
Az I. Márton pápa vezette 649 - es lateráni zsinat aktusai az első olyan dokumentum, amely az adriai egyházmegyéről szól. Gallinostius Hadrianensis Episcopus püspök szerepel a résztvevők listáján .
Az adriai Santa Maria della Tombe keresztelőkápolnának a kútjának felirata a 7–8. századból származik, és Bono, Adria harmadik püspökének nevét tartalmazza. A San Giovanni Keresztelőkápolna kapujának ívére, a Santa Maria della Tomba homlokzatától balra, I. Jánosnak, Adria negyedik püspökének a neve van felírva. Azóta írott források tartalmazzák az adriai püspökökről szóló információkat.
863. március 14-én III. Miklós pápa megadta Leó püspöknek a világi hatalom gyakorlásának jogát az egyházmegye területén. Az adriai püspökök eleinte csak Gavello megyét irányították, később azonban számos címet és jótevők által hagyott földet kaptak.
920-ban a gyakori északi pogány portyázások és az állandó árvizek miatt Pál püspök elhagyta Adriát, és Rovigóba költözött. X. János pápa a Curtem Bonevigo quae vocatur Rodige bullával ezen a vidéken is jóváhagyta a püspök világi felhatalmazását. A kutatók mindeddig nem jutottak konszenzusra abban, hogy ez a dokumentum megerősíti-e a szószék Adriáról Rovigóra való áthelyezését. 1200 körül a püspökök elvesztették az egyházmegyében a világi hatalmat, először az arisztokratákhoz (Este és Cararesi), majd a Velencei Köztársasághoz , Franciaországhoz , az Osztrák Birodalomhoz és végül Olaszországhoz kerültek .
Az évszázadok során az Adriai Egyházmegye határai többször változtak. 1792. szeptember 7-én, a vangadizzai apátság felszámolása után a Velencei Köztársaság Szenátusa az egyházmegyéhez csatolt 12 plébániát Badia (San Giovanni), Barucella, Salvaterra, Crocetta, Villafora, Rasa, Barbullo, Sagvedo, , San Martino di Velence, Borsea és Fratta.
Pius pápa az 1818. május 1-i De salute dominici gregis és az 1819. március 9-i Cum non gravibus bullával ismét megváltoztatta az egyházmegye határait, majd az adriai egyházmegye 78 plébániát és 150 000 plébánost foglalt magában.
1909. július 7-én a Konzisztóriumi Szent Kongregáció Ea semper fuit rendeletével az adriai széket Rovigóba helyezték át. Ennek tudomására jutva Adria lakói megtámadták Tommaso Pio Boggiani püspököt, amiért tizenöt napig tilalmat szabtak ki a városra.
Az egyházmegye 1986. szeptember 30- án kapta meg jelenlegi Adria-Rovigo egyházmegye nevét, a rovigói székesegyház pedig társszékesegyházi méltósággá emelkedett.
Az Adria Rovigo Egyházmegye ordináriusainak listája | |
---|---|
Név | Megjegyzés |
callionista | Boldog. 649-ben említik. |
Bon | A széket a 7-8. |
János I | A széket a 7-8. |
Leon (Leopert) | 861-ben vagy 863-ban említik. |
Theodine | 877-ben említik. |
Pavel Cattaneo da Lendinara | 920-ban említik. |
János II | 938-tól foglalta el az osztályt. Utoljára 948-ban említik. |
Gemerius (Geminius) Ravennából | 952-ben említik. |
Astolf (Asolf) Rómából | 967 óta tölti be az elnököt. Utoljára 992-ben említik. |
Alberic | 1001-ben említik. |
I. Péter | 1003 óta tölti be az elnököt. Utoljára 1016-ban említik. |
Benedek | 1050 óta tölti be az elnököt. Utoljára 1067-ben említik. |
Atto (Atton, Panson, Tuton) Milánóból | 1067-ben említik. |
Hubert | 1071-ben említik. |
Folignói Péter II | 1073-tól 1091-ig töltötte be a széket. A szószéken halt meg. |
I. Jakab Firenzéből | 1091-től 1104-ig töltötte be a széket. A szószéken halt meg. |
Izsák I | 1104-től 1115-ig töltötte be az osztályt. A szószéken halt meg. |
Michieli Péter III | 1116-tól foglalta el az osztályt. |
Gergely I | 1125-től 1138-ig töltötte be a széket. A szószéken halt meg. |
Florius I Cattaneo da Lendinara (da Verona) | 1138-tól foglalta el a tanszéket. |
Gergely II | 1140 decemberétől foglalta el a széket. Utoljára 1154-ben említik. |
Guiscard | 1158-ban említik. |
Vitalij Milánóból | 1160 óta tölti be a széket. Utoljára 1162-ben említik. |
Gabriel | 1168-tól foglalta el a tanszéket. Utoljára 1179-ben említik. |
János III | 1184-ben említik. |
Izsák II | 1186-tól foglalta el a tanszéket. Utoljára 1198-ban említik. |
Péter IV | 1203-tól foglalta el a tanszéket. Utoljára 1207-ben említik. |
Rolando Sabatino (vagy Zabarella) | 1210 óta tölti be az elnököt. Utoljára 1233-ban említik. |
Guglielmo d'Este | 1240-től 1257-ig töltötte be a széket. A szószéken halt meg. |
Florius II | 1258 óta tölti be a széket. Utoljára 1265-ben említik. |
Jakab II | 1270 óta tölti be a széket. Utoljára 1274-ben említik. |
Zarándok I | 1277-től 1280-ig töltötte be a széket. A szószéken halt meg. |
Ottolin | Camaldul . 1280 októberétől 1284 augusztus 11-ig töltötte be a széket. A szószéken halt meg. |
Bonifác I | A széket 1285-től 1286 júliusának végéig töltötte be. |
Bonaconta (Bonajunta) | Dominikai . Az elnököt 1288. július 14-től 1306. december 10-ig töltötte be. A szószéken halt meg. |
János IV | Ferences . 1308-tól 1317-ig töltötte be a széket. A szószéken halt meg. |
Aegidius | 1317-ben említik. |
Salone Buzzacarino | A széket 1318. július 8-tól 1327. augusztus 29-ig töltötte be. A szószéken halt meg. |
Esuperanzio Lambertazzi | Az elnököt 1327. november 22-től 1329. október 11-ig töltötte be. Áthelyezték Cervia székébe. |
Benvenuto | Dominikánus. 1329. október 20-tól 1348-ig töltötte be a széket. A szószéken halt meg. |
2012 végén az egyházmegye területén élő 204 464 főből 198 000 fő volt katolikus, ami az egyházmegye teljes lakosságának 96,8%-ának felel meg.
év | népesség | papok | állandó diakónusok | szerzetesek | plébániák | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
katolikusok | Teljes | % | Teljes | világi papság | fekete papság | egy papra jutó katolikusok száma |
férfiak | nők | |||
2001 | 199.990 | 202.172 | 98.9 | 182 | 154 | 28 | 1,098 | 42 | 258 | 109 | |
2002 | 199.990 | 202.172 | 98.9 | 177 | 149 | 28 | 1.129 | 42 | 253 | 109 | |
2003 | 200.128 | 202.864 | 98.7 | 175 | 147 | 28 | 1.143 | 44 | 195 | 109 | |
2004 | 200.128 | 202.878 | 98.6 | 176 | 145 | 31 | 1.137 | 48 | 190 | 109 | |
2006 | 202.069 | 204.179 | 99,0 | 169 | 138 | 31 | 1.195 | 48 | 185 | 109 | |
2012 | 198.000 | 204.464 | 96.8 | 159 | 129 | harminc | 1.245 | 2 | 56 | 160 | 109 |
![]() | |
---|---|
Bibliográfiai katalógusokban |
Treveneto egyházi területe | |
---|---|