Veronai Egyházmegye | |
---|---|
lat. Dioecesis Veronensis ital. Veronai Egyházmegye | |
| |
Ország | Olaszország |
Világváros | Velence |
rítus | latin rítus |
Az alapítás dátuma | 3. század |
Ellenőrzés | |
Főváros | Verona |
székesegyház | Santa Maria Matricolare |
Hierarch | Mansueto Bianchi |
Statisztika | |
plébániák | 381 |
Négyzet | 3050 km² |
Népesség | 923 830 |
A plébánosok száma | 843 229 |
A plébánosok aránya | 91,3% |
egyházmegye.it | |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
A Veronai Egyházmegye ( latinul: Dioecesis Veronensis , olaszul: Diocesi di Verona ) a római katolikus egyház egyházmegyéje, a velencei metropolitaságon belül , a Triveneto egyházi régió része . Az egyházmegyét jelenleg Giuseppe Centi püspök igazgatja . A vikárius püspök Mario Mazina. Tiszteletbeli püspökök – Flavio Roberto CarraroAttilio Nicora bíboros .
Az egyházmegye papságában 996 pap (649 egyházmegyei és 347 szerzetesi pap ), 31 diakónus , 552 szerzetes, 2240 apáca dolgozik.
Az egyházmegye címe: Piazza Vescovado 7, 37121 Verona, Italia.
Az egyházmegye joghatósága 381 plébániát foglal magában Velence és Lombardia régióiban : nagyrészt Verona tartományban és kisebb része Brescia tartományban (a Garda-tótól délnyugatra és délre).
A püspöki szék Verona városában, a Santa Maria Matricolare templomban található .
A veronai egyházmegye összes plébániája 18 esperesben egyesült : Verona (középen), Verona (északnyugat), Verona (északkeleten), Verona (dél), Cadidavid, Lago Veronese, Lago Bresciano, Caprino, Valpolicella, Valpantena-Lessinia (középen) ), Val d'Illasi, Bussolengo, Villafranca, Soave San Martino, Ronco, Bovolone Cerea, Isola della Scala Nogara, Legnago.
A 9. századi Carmen Pipinianum ("Pipin éneke") forrás nyolc veronai püspök névsorát tartalmazza, Szent Euprépiustól Szent Zénónig, aki 380-ban halt meg. Ez a legkorábbi bizonyíték a veronai szószék létezésére. Egy másik kora középkori dokumentum, a Ravennai Pianeta nemcsak ezeket a püspököket említi, hanem más egyházmegyék szentjeit is, akiket Veronában különösen tiszteltek a 9. században.
Az első név szerint ismert veronai püspök, Szent Euprépius, Gallienus császár uralkodása idején (260) foglalta el a széket. Maximianus császár alatt Veronában vértanúhalált haltak Szent Fermas és Szent Rusticus keresztények. Szent Zénónról, Milánói Szent Ambrus kortársáról számos történelmi dokumentum tanúskodik. Ismeretes, hogy elnöksége idején Veronában még elterjedt a pogányság, különösen vidéken.
Ratoldo püspök alatt 806-ban kanonokokat állítottak fel az egyházmegyében, és újjászervezték a papság életét. Abban az időben a székesegyházban általa alapított iskola tanárai között volt Pacifico diakónus, aki folyékonyan beszélt az ógörögül és a héberül.
1183-ban III. Lucius pápa Veronában halt meg, miután találkozott Barbarossa Frigyes császárral. Ugyanekkor Onyiben püspök, az ismert kanonok vezetése alatt egyházmegyei zsinatot tartottak. Emellett Veronában konklávét is tartottak, amelyen III. Urbánt választották meg új pápának, aki rövid pápaságának nagy részét Veronában töltötte.
A 13. században Jacopo di Braganze és Gerardo Cossadoca püspököt kizárták Ezzelino da Romano székéből.; Manfredo Roberti püspököt sértegették és üldözték a császár hívei, a gibellinek. 1276-ban egyházmegyei zsinatot tartottak a katarok eretnekségének elítélésére. Ez 20 évvel az eretnekség ellen küzdő domonkos inkvizítor, Veronai Péter 1252-es meggyilkolása és 1253-ban történt szentté avatása után történt.
1338-ban Bartolomeo della Scala püspököt unokaöccse, Mastino II della Scala, Verona ura meggyilkolta. Ez oda vezetett, hogy XII. Benedek pápa elvette a della Scala családtól azt a kiváltságot, hogy püspököket nevezzen ki a veronai székbe. Ugyanebben a században Pietro della Scala püspök hiába próbálta leigázni a kanonokokat, akik az aquileiai pátriárkának voltak alárendelve. Amikor a Visconti család meghódította Veronát, ezt a püspököt kizárták a székből.
A 15. században Francesco Condulmer püspök megalapította az akkolitikus iskolát. Az új iskola felváltotta a székesegyház régi iskoláját, amelyet a veronai egyetem létrehozásával megszüntettek. A század végén Giovanni Michiel bíboros megkezdte a katedrális és a püspöki palota helyreállítását.
1751-ben az aquileiai patriarchátus megszüntetése véget vetett a veronai püspökök és a kanonokok közötti vitáknak, akik addig a pátriárkáknak voltak alárendelve.
A 19. században Veronát a mi Urunk Jézus Krisztus Szent Sebeinek Kongregációja, vagyis a stigmatikusok alapította. Ugyanebben a században jelentős volt Comboni Szent Dániel egyházmegyében végzett tevékenysége , aki megalapította a veronai misszionáriusok intézetét, majd a Jézus Szíve Combonianus Misszionáriusok Kongregációját az afrikai missziókon.
2006-ban Veronában került sor a IV. Egyházi Nemzeti Kongresszusra. Ugyanebben az évben XVI. Benedek pápa látogatást tett az egyházmegyében.
|
. |
2010 végén az egyházmegye területén élő 923 830 főből 843 229 fő volt katolikus, ami az egyházmegye teljes lakosságának 91,3%-ának felel meg.
év | népesség | papok | állandó diakónusok | szerzetesek | plébániák | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
katolikusok | Teljes | % | Teljes | világi papság | fekete papság | egy papra jutó katolikusok száma |
férfiak | nők | |||
1950 | 645.159 | 645.402 | 100,0 | 915 | 679 | 236 | 705 | 422 | 3.280 | 319 | |
1970 | 713.513 | 717.613 | 99.4 | 1.195 | 714 | 481 | 597 | 681 | 3.439 | 368 | |
1980 | 757.337 | 778.330 | 97.3 | 1.155 | 695 | 460 | 655 | 3 | 778 | 3.940 | 379 |
1990 | 771.500 | 799.829 | 96.5 | 1.190 | 720 | 470 | 648 | 13 | 685 | 3.635 | 379 |
1999 | 758.000 | 787.668 | 96.2 | 1.173 | 735 | 438 | 646 | tizennyolc | 625 | 2.650 | 381 |
2000 | 750.000 | 828.279 | 90.5 | 1.115 | 715 | 400 | 672 | tizennyolc | 611 | 2.570 | 381 |
2001 | 750.000 | 829.000 | 90.5 | 1.091 | 691 | 400 | 687 | tizennyolc | 694 | 2.490 | 381 |
2002 | 785.000 | 845.926 | 92.8 | 1,095 | 695 | 400 | 716 | tizennyolc | 590 | 2.534 | 381 |
2003 | 778.000 | 837.948 | 92.8 | 1.080 | 700 | 380 | 720 | tizennyolc | 601 | 2.300 | 381 |
2004 | 775.000 | 845.021 | 91.7 | 1.059 | 689 | 370 | 731 | tizennyolc | 574 | 1.953 | 380 |
2010 | 843.229 | 923.830 | 91.3 | 996 | 649 | 347 | 846 | 31 | 522 | 2.240 | 381 |
Bibliográfiai katalógusokban |
---|
Treveneto egyházi területe | |
---|---|