| gospel mani | |
|---|---|
| uram. : | |
| Evangelion | |
| A Kölni Codex Mani megnyitása | |
| A szerzők | Mani |
| írás dátuma | 3. század |
| Eredeti nyelv | szír |
| Ország | |
| Hangerő | 22 szakasz |
| Eredeti | elveszett |
A Mani evangéliuma ( Nagy evangélium is , Élő evangélium ) egy gnosztikus evangélium , amelyet Mani írt a 3. században. Az eredeti szöveg szír nyelven készült, és görögül Evangelionnak (szír.: 말똢) hívták. εὐαγγέλιον (" jó hír ") [1] . Az evangélium egyike volt a manicheizmus hét eredeti szent könyvének . Számos töredék maradt fenn az úgynevezett Codex Cologne Mani - ban (1969-ben fedezték fel); Turfanban találtak kézzel írott töredékeket,amelyek 1904-ből származnak [2] . Úgy tűnik, hogy a Faiyumban talált néhány kopt kézirattöredékvalamilyen kommentárt vagy prédikációt tartalmaz Mani evangéliumáról.
Al-Biruni , akinek még mindig megvolt Mani evangéliumának teljes szövege, úgy kommentálta azt, mint "különleges evangéliumot", amely különbözik bármely keresztény evangéliumtól. Al-Biruni szerint a manicheusok azt állították, hogy az ő evangéliumuk az egyetlen igaz, és a különböző keresztény evangéliumok elferdítik a Messiásról szóló igazságot [3] .
A történetírásban megfigyelhető az a tendencia , hogy Mani élő evangéliumát egy másik művével azonosítja [4] , amely Ertenk , Ardkhang / Arzhang (óperzsa : artha -thanha ≈ "igaz hír") vagy az Illusztrált Könyv néven ismert. Az Ardhang valójában egy illusztrált könyv [5] volt, görögül és koptul Eikon néven . Ez egy olyan illusztrációkat tartalmazó könyv volt, amely Mani kozmológiájának leírását kísérte, és megkönnyítette annak megértését. I. Photius (vagy Pszeudo-Photius) a szöveghez fűzött kommentárban egy meghamisított történet jelenlétéről beszél Jézus egyes cselekedeteiről , míg Szicíliai Péter azt állítja, hogy nincs ilyen anyag [6] .
Ismeretes, hogy az evangélium 22 részből állt, amelyek mindegyikét az arámi ábécé valamelyik betűje jelölte meg . A Turfan két töredékének kombinációja lehetővé teszi az első rész (alaf) szövegének visszaállítását. A rész a „Fényvilág Urának” természetével foglalkozik, aki a Föld köldökén ( a világ tengelyén ) lakik, de jelen van minden földjén, kívülről és belülről is. , és nincs más korlátja, mint földjének határa ellensége földjével, a „Királyság sötétségével. W. Schneemelcher (1990) óvatosan azt sugallja, hogy a szöveget gnosztikus evangéliumként hozták létre, talán a keresztény evangélium kommentálása vagy helyettesítése céljából.