Szellemi és lovagi rendek - a XI-XIII. századi keresztes hadjáratok időszakában a katolikus egyház vezetése alatt létrejött lovagrendek , elsősorban a keresztény világ határainak ellenőrzésére, a zarándokok védelmére a Szentföld felé vezető úton, valamint keresztes hadjáratok és egyéb hadjáratok: az iszlám ellen a Szentföldön , Spanyolországban vagy Törökországban , pogányok ellen Litvániában , Észtországban , Poroszországban , az eretnekek (albigensek, husziták) ellen, a reformáció után néha a protestantizmus ellen . Ezt követően a rendek világivá válhattak.
A spirituális lovagrendek közé tartoznak a következő rendek: Jánositák , Templomos Lovagok , Betlehemi Rend , Teuton Rend , Alcantara Rend , Calatrava Rend stb.
Szerzetesként a szellemi lovagrend tagjai önmegtartóztatási, engedelmességi és szegénységi fogadalmat tettek . Lovagként a feudális urak fegyvert hordtak , hódító hadjáratokban vettek részt. A fiatal követőket újoncoknak nevezték. Az újoncnak át kellett esnie egy kötelező átmeneti rítuson.
A szellemi lovagrendek felépítése hierarchikus volt. Minden rend élén egy nagymester (nagymester) állt, akit életre megválasztottak és a pápa hagyott jóvá. Neki voltak alárendelve a „tartományok” (a rend helyi osztályai) vezetői - priorok, valamint marsallok (a rend pénzügyeiért), parancsnokok (várak, erődítmények parancsnokai) stb. az időszakosan összehívott és törvényhozó hatalommal rendelkező általános káptalan. A szerzetes-lovagrend hierarchikus felépítésű volt. A fő testvérek lovagok voltak. Utána a zsellérek és a lelkészek következtek. Az ilyen rendek élén a nagymesterek álltak, akiket életfogytiglani választottak. A nagy mesterek ereje valóban nagy volt. A mesterek alatt a rendekben létező egyéb magas rangú tisztviselők tanácsa működött. Gyakorolták a lovagtestvérek általános káptalanainak időszakos összejöveteleit. A rendeket aszerint lehetett felosztani, hogy a kolostorok milyen területeken helyezkedtek el. A rendek csak a pápának voltak alárendelve.
A támogatásoknak, lefoglalásoknak, uzsora- és kereskedelmi ügyleteknek köszönhetően a szellemi lovagrendek nagy vagyonra tettek szert, a függő parasztságot brutálisan kizsákmányoló nagybirtokosokká váltak , jelentős gazdasági és politikai hatalomra tettek szert. Az európai államokban a központosított hatalom megerősödésével a szellemi lovagrendek fokozatosan veszítettek jelentőségükből, bár egy részük (például a Német Lovagrend) továbbra is fennmaradt.
![]() | |
---|---|
Bibliográfiai katalógusokban |
katolikus szerzetesrendek | |
---|---|
Szerzetesrendek bencések Üzletasszony Camaldula karthauziak Trappisták ciszterciek paulina Ursulines Parancsnokság Ágostonok (OSA) Dominikánusok jezsuiták Clarissa karmeliták Minimum szerviták trinitáriusok ferencesek Vendégszeretet Antoniták Bonifratry kamilliánusok Szent Tamás rend Canons Regular Ágostonok (CRSA) premontránsok Rendes klerikusok Barnaviták jezsuiták Piaristák Somaski Theatines Egyházi gyülekezetek Aszumpcionisták Basiliana Verbiszták Klaretiánusok Mariana Redemptoristák Don Bosco szaléziak Missziós parancsok fehér apák Afrikai Missziós Társaság Párizsi Külképviseletek Társasága Az apostoli élet társaságai az irgalom lányai Lazaristák Oratorikusok Sulpicians Katonai parancsok Máltai Rend A jeruzsálemi Szent Sír Rendje Templomosok Szent László Rend Calatrava rend Santiago rendje Montegaudio rend Avis rendje Warband San Jorge de Alfama rend A kard rendje Dobrinszkij rend Montesa rend Krisztus rendje Betlehemi Szent Mária rend |